A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-21 / 36. szám
A bolgár mezőgazdasági dolgozók nagy figyelmet szentelnek a szőlőszüretnek — Felvételünkön: Plovdiv járásban KG -1 kombájnnal szedik a szőlőt REPÜLŐ .TEHERHAJÓ“ Claudius Dornier repülögéptervezö a párizs Lilienthal-emlékünnepély alkalmával elég fantasztikus javaslattal állt elő: hét európai ország közös költséggel építsen egy óriási, 1000 tonnás repülö„hajót“ teherszállításra. Terve szerint a repülőgép hasznos terhe 350 tonna lenne, hossza 104 méter, szárnyainak fesztava 102 méter. Tíz sugárhajtóművel szerelnék fel, amelyek 330 Mp tolóerőt fejtenének ki, ezzel a gép 10 000 méter magasságban 820 km/ó csúcssebességet érne el. A repülőóriás 50 konténert szállíthatna 7000 kilométer távolságra. A tervező számítása szerint az üzemköltség tonnakilométerenként csak 2 pfenniget tenne ki. VÉDETT TUNDRAVIDÉK A szovjet Tajmir-félszigetnek a Tajmir-tótól nyugatra, az északi szélesség 75 foka körül levő 1,2 millió hektárnyi részét védett területté nyilvánították. E tundravidéken az északi-sarki növény-és állatvilágot akarják megőrizni. A félszigeten északi sarki biológiai kutatóállomást is berendeznek. Azt vizsgálják majd, hogy milyen ökológiai változásokat várhatnak a Szovjetunió északi területeinek gazdasági kihasználásakor. MESTERSÉGES SZEM? Floridai kutatók a látás mesterséges helyreállításával kísérleteznek. A beteg szaruhártya és lencse mesterséges pótlását már megoldották. A tulajdonképpeni nehézséget a recehártya (vagy ideghártya) okozza, amely a fénysugarakat érzékeli és elektromos jelekké alakítja. Ezek a jelek hozzák létre az agyban a látott tárgy képét. Minden ötödik vak esetében a szemnek ez a fontos része beteg vagy sérült. A kutatók felfedezték, hogy alig mérhető apró áramlökésekkel működésre serkenthetök a recehártya még sértetlen részei, valamint a nem működő idegvégződések. Kísérleteztek egy teljesen vak emberrel. Parányi elektródot erősítettek a szeméhez, és gyenge áramlökésekkel ingerelték a recehártyát. A kísérleti személy az áramlökések hatására fényvillanásokat látott. Állatkísérletekben most azt kutatják, elérhető-e ilyen módon, hogy különböző erősségű fényességi fokozatok, esetleg képek jelenjenek meg az agyban. SIKERES LEPRAGYÖGYITAS MALTA SZIGETÉN A borsteli (NSZK, Hamburg mellett) Kísérleti Biológiai és Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a máltai kormánytól megbízást kaptak a szigeten fellépett lepra leküzdésére. A kutatók három év alatt a 210 leprabeteg közül 197-et teljesen meggyógyítottak, még jelenleg is kezelést kap 13 beteg. A kezelésre négy olyan gyógyszert használtak — különböző összeállításban adagolva —, amelyeket eddig a tuberkulózis ellen vetettek be: rifampicint, izonikotinsav-hidrazidot (INH), protainonamidot (PTH) és diamino-difenil-szulfont (DDS). A gyógyszereket tabletták formájában adták. Becslések szerint az egész világon még mintegy 12—15 millió leprabeteg él. KEREKEK ÉS LÁNCTALPAK NÉLKÜL A kerék, az egyik legősibb találmány, nélkülözhetetlen alkotórésze mindenféle járműnek. Egyetlen szerkezet van csupán, amely valamennyire versenytársának számíthat: a lánctalp, valószínűleg azért, mert ennek alapja ugyancsak a kerék. Nemrégen azonban újabb vetélytárs jelentkezett: az úgynevezett inerciaimpulzus gép, amelyet két kramatorszki feltaláló, M. Csernyin és J. Podprugin fejlesztett ki. Motorként mechanikus rezgéskeltőt alkalmaznak, amely a szerkezetet ingatva, mozgásra készteti azt. Az ötlet nem új, mindeddig azonban nem sikerült megvalósítani. A kramatorszki feltalálók bebizonyították rendszerük üzemképességét: elkészítették a gép működő modelljét, amely elég gyorsan, s ami ennél is fontosabb, egyenletesen és folyamatosan halad előre a megadott irányban, akár nehéz terepen is. Terepjáróképessége nagyobb mint az autóé. A félgömbformájú konstrukció lehetővé teszi, hogy megállás nélkül, egyhelyben forduljon meg. Az új jármű üzembiztosabbnak, hosszabb életűnek és gazdaságosabbnak ígérkezik a hagyományos szállítóeszközöknél, de természetesen csak a jövő mutatja meg, bírja-e majd a versenyt o kerekes és a lánctalpas járművekkel. GÉPEK AZ EMBER A bolgár mezőgazdaság jó híre nem szorul igazolásra az olvasó előtt. A háziasszonyok előtt mindig fogalom volt a bolgár kertészek valamennyi terméke. Szakavatott munkájuk fogalommá lett, olyannyira, hogy a bolgár kertészet ma má általában nem is a bolgár kertészek munkáját jelenti. Ennél többet. A bolgár mezőgazdaságban ma is kiemelkedő szerepe van a zöldségfélék termesztésének, csak úgy, mint a gyümölcs- és szőlőtermesztésnek, s Európában a Szovjetunió után Bulgária a legnagyobb dohánytermesztő. Ezenkívül nagyban termel gabonát, ipari növényeket is. Csakhogy az említett s a többi jóhírű terméket ma már nem ugyanúgy állítják elő, mint régen. A fejlődés velejárója, hogy Bulgáriának is gépesítenie kellett és kell még kiterjedtebben mezőgazdaságát. Különösen nagy eredményeket értek el az említett hagyományosan sok emberi munkát kívánó és nehezebben gépesíthető termékek gépi művelésének kialakításában. A felszabadulás előtti Bulgáriában mezőgazdasági gépgyártás nem folyt. Kisebb üzemek, jobbára műhelyek készítették a legszükségesebb szerszámokat. Harminc év alatt a felszabadulás óta ma Bulgáriában 16 mezőgazdasági gépgyár működik az Agromasina Állami Gazdasági Egyesülés keretében, amely a mezőgazdasági gépgyártás területén átfogja a tudományos kutató, a tervező, a gyártó és a kereskedelmi tevékenységet. A mintegy 25 ezer dolgozót foglalkoztató 16 gyár közül a legnagyobb a szovjet tervek alapján épült, szovjet gépekkel felszerelt Karlovói Traktorgyár, amely kilenc terméket gyárt, egyebek között a T—54 V jelzésű lánctalpast. Neves a Tolbuhini Gépgyár is. Ez egyebek között olyan egyszerre kétsoron dolgozó kukoricabetakarító kombánjt fejlesztett ki, amely nem morzsolva, hanem csövesen, de a csöveket letisztítva szedi a kukoricát, a szárát felaprítja. Ugyanott közös szükségletre SZOLGÁLATÁBAN bolgár—magyar—szovjet együttműködésben egységes rendszerű, egyszerre hat sort betakarító kukoricakombájn kialakításán dolgoznak. A karnobadi mezőgazdasági gépgyár szőlőművelő gépeiről híres. Kétféle változatban — 2, illetve 3,5 m sortávolságú szőlők művelésére készített univerzális gépeikhez 9—9 féle adaptert is gyártanak, így a gazdaságok gépesíthetik a szőlő nyitását és takarását, a sorok közötti és a sorokban, a tövek közötti művelést, a műtrágyázást. Ezenkívül zöldségtermesztési gépeket is készit a gyár. Jambolban az öntöző és esőstető berendezések mellé az idén új termékként kapcsolódik a rázórendszerű gyümölcsbetakaritó. A Nova Zagora-i Perla gyár növényvédő gépeket készít, míg a csilponi palántázó gépeket. Külön említést érdemel a plovdivi Anton Ivanov Mezőgazdasági Gépgyár három különleges terméke. Ebben az egyébként pótalkatrészeket készítő gyárban bolgár szabadalom alapján készült a szőlőoltó gép, amelyet Franciaországba, Svájcba és a Német Szövetségi Köztársaságba is exportálnak. Ez egyelőre az egyedüli ilyen gép a világon. A szovjet intézetekkel együttműködve készítik a dohányfűzőgépet, valamint a dohányfejező gépet. Mivel a dohány igen munkaigényes növény, így érthető a gépek jelentősége a paraszti munka megkönnyítésében. A gépiek egyúttal munkaerőt szabadítanak fel a mezőgazdaságból az ipar számára. Nagy jelentőségű az a Bulgáriában gyártott rázó rendszerű gép, amely az ipari feldolgozásra szánt gyümölcsöket, almát, szilvát stb. takarítja be. Ennek segítségével biztosítani lehet a közvetlen fogyasztásra szánt gyümölcs, szőlő kíméletes szüretelését. Az említetteken kívül sok más hasznos gépet is gyárt a bolgár ipar; ezeket a szocialista gazdasági közösség államai is szívesen vásárolják és hasznosítják a mezőgazdasági munkák megkönnyebbítésére, fejlesztésére. A Chasoko-i mezőgazdasági gépjavító üzemében nagy teljesítményű gabona kombájnok javitásával foglalkoznak 27
