A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-10-21 / 36. szám

A bolgár mezőgazdasági dolgozók nagy figyelmet szentelnek a szőlő­­szüretnek — Felvételünkön: Plovdiv járásban KG -1 kombájnnal szedik a szőlőt REPÜLŐ .TEHERHAJÓ“ Claudius Dornier repülögéptervezö a párizs Lilienthal-emlékünnepély alkalmával elég fantaszti­kus javaslattal állt elő: hét európai ország közös költséggel építsen egy óriási, 1000 tonnás repülö­­„hajót“ teherszállításra. Terve szerint a repülőgép hasznos terhe 350 tonna lenne, hossza 104 méter, szárnyainak fesztava 102 méter. Tíz sugárhajtóművel szerelnék fel, amelyek 330 Mp tolóerőt fejtenének ki, ezzel a gép 10 000 méter magasságban 820 km/ó csúcssebességet érne el. A repülőóriás 50 konténert szállíthatna 7000 kilométer távolságra. A tervező számítása szerint az üzemköltség tonnakilométeren­ként csak 2 pfenniget tenne ki. VÉDETT TUNDRAVIDÉK A szovjet Tajmir-félszigetnek a Tajmir-tótól nyu­gatra, az északi szélesség 75 foka körül levő 1,2 millió hektárnyi részét védett területté nyilvánították. E tundravidéken az északi-sarki növény-és állatvilágot akarják megőrizni. A félszigeten északi sarki biológiai kutatóállomást is berendeznek. Azt vizsgálják majd, hogy milyen ökológiai változásokat várhatnak a Szovjetunió északi területeinek gazdasági kihasználásakor. MESTERSÉGES SZEM? Floridai kutatók a látás mesterséges helyreállítá­sával kísérleteznek. A beteg szaruhártya és lencse mesterséges pótlását már megoldották. A tulajdon­képpeni nehézséget a recehártya (vagy ideghártya) okozza, amely a fénysugarakat érzékeli és elektro­mos jelekké alakítja. Ezek a jelek hozzák létre az agyban a látott tárgy képét. Minden ötödik vak esetében a szemnek ez a fontos része beteg vagy sérült. A kutatók felfedezték, hogy alig mérhető apró áramlökésekkel működésre serkenthetök a rece­hártya még sértetlen részei, valamint a nem működő idegvégződések. Kísérleteztek egy teljesen vak em­berrel. Parányi elektródot erősítettek a szeméhez, és gyenge áramlökésekkel ingerelték a recehártyát. A kísérleti személy az áramlökések hatására fény­villanásokat látott. Állatkísérletekben most azt kutat­ják, elérhető-e ilyen módon, hogy különböző erős­ségű fényességi fokozatok, esetleg képek jelenjenek meg az agyban. SIKERES LEPRAGYÖGYITAS MALTA SZIGETÉN A borsteli (NSZK, Hamburg mellett) Kísérleti Bio­lógiai és Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a máltai kormánytól megbízást kaptak a szigeten fellépett lepra leküzdésére. A kutatók három év alatt a 210 leprabeteg közül 197-et teljesen meggyógyí­tottak, még jelenleg is kezelést kap 13 beteg. A ke­zelésre négy olyan gyógyszert használtak — külön­böző összeállításban adagolva —, amelyeket eddig a tuberkulózis ellen vetettek be: rifampicint, izoni­­kotinsav-hidrazidot (INH), protainonamidot (PTH) és diamino-difenil-szulfont (DDS). A gyógyszereket tab­letták formájában adták. Becslések szerint az egész világon még mintegy 12—15 millió leprabeteg él. KEREKEK ÉS LÁNCTALPAK NÉLKÜL A kerék, az egyik legősibb találmány, nélkülöz­hetetlen alkotórésze mindenféle járműnek. Egyetlen szerkezet van csupán, amely valamennyire verseny­társának számíthat: a lánctalp, valószínűleg azért, mert ennek alapja ugyancsak a kerék. Nemrégen azonban újabb vetélytárs jelentkezett: az úgyneve­zett inerciaimpulzus gép, amelyet két kramatorszki feltaláló, M. Csernyin és J. Podprugin fejlesztett ki. Motorként mechanikus rezgéskeltőt alkalmaznak, amely a szerkezetet ingatva, mozgásra készteti azt. Az ötlet nem új, mindeddig azonban nem sikerült megvalósítani. A kramatorszki feltalálók bebizonyí­tották rendszerük üzemképességét: elkészítették a gép működő modelljét, amely elég gyorsan, s ami ennél is fontosabb, egyenletesen és folyamatosan halad előre a megadott irányban, akár nehéz tere­pen is. Terepjáróképessége nagyobb mint az autóé. A félgömbformájú konstrukció lehetővé teszi, hogy megállás nélkül, egyhelyben forduljon meg. Az új jármű üzembiztosabbnak, hosszabb életűnek és gazdaságosabbnak ígérkezik a hagyományos szállító­­eszközöknél, de természetesen csak a jövő mutatja meg, bírja-e majd a versenyt o kerekes és a lánc­talpas járművekkel. GÉPEK AZ EMBER A bolgár mezőgazdaság jó híre nem szorul igazo­lásra az olvasó előtt. A háziasszonyok előtt mindig fogalom volt a bolgár kertészek valamennyi terméke. Szakavatott munkájuk fogalommá lett, olyannyira, hogy a bolgár kertészet ma má általában nem is a bolgár kertészek munkáját jelenti. Ennél többet. A bolgár mezőgazdaságban ma is kiemelkedő sze­repe van a zöldségfélék termesztésének, csak úgy, mint a gyümölcs- és szőlőtermesztésnek, s Európá­ban a Szovjetunió után Bulgária a legnagyobb dohánytermesztő. Ezenkívül nagyban termel gabonát, ipari növényeket is. Csakhogy az említett s a többi jóhírű terméket ma már nem ugyanúgy állítják elő, mint régen. A fejlődés velejárója, hogy Bulgáriának is gépesítenie kellett és kell még kiterjedtebben mezőgazdaságát. Különösen nagy eredményeket ér­tek el az említett hagyományosan sok emberi munkát kívánó és nehezebben gépesíthető termékek gépi művelésének kialakításában. A felszabadulás előtti Bulgáriában mezőgazdasági gépgyártás nem folyt. Kisebb üzemek, jobbára mű­helyek készítették a legszükségesebb szerszámokat. Harminc év alatt a felszabadulás óta ma Bulgáriá­ban 16 mezőgazdasági gépgyár működik az Agro­­masina Állami Gazdasági Egyesülés keretében, amely a mezőgazdasági gépgyártás területén át­fogja a tudományos kutató, a tervező, a gyártó és a kereskedelmi tevékenységet. A mintegy 25 ezer dolgozót foglalkoztató 16 gyár közül a legnagyobb a szovjet tervek alapján épült, szovjet gépekkel fel­szerelt Karlovói Traktorgyár, amely kilenc terméket gyárt, egyebek között a T—54 V jelzésű lánctalpast. Neves a Tolbuhini Gépgyár is. Ez egyebek között olyan egyszerre kétsoron dolgozó kukoricabetakarító kombánjt fejlesztett ki, amely nem morzsolva, hanem csövesen, de a csöveket letisztítva szedi a kukoricát, a szárát felaprítja. Ugyanott közös szükségletre SZOLGÁLATÁBAN bolgár—magyar—szovjet együttműködésben egységes rendszerű, egyszerre hat sort betakarító kukorica­­kombájn kialakításán dolgoznak. A karnobadi mező­gazdasági gépgyár szőlőművelő gépeiről híres. Két­féle változatban — 2, illetve 3,5 m sortávolságú szőlők művelésére készített univerzális gépeikhez 9—9 féle adaptert is gyártanak, így a gazdaságok gépesíthetik a szőlő nyitását és takarását, a sorok közötti és a sorokban, a tövek közötti művelést, a műtrágyázást. Ezenkívül zöldségtermesztési gépeket is készit a gyár. Jambolban az öntöző és esőstető berendezések mellé az idén új termékként kapcso­lódik a rázórendszerű gyümölcsbetakaritó. A Nova Zagora-i Perla gyár növényvédő gépeket készít, míg a csilponi palántázó gépeket. Külön említést érdemel a plovdivi Anton Ivanov Mezőgazdasági Gépgyár három különleges terméke. Ebben az egyébként pót­­alkatrészeket készítő gyárban bolgár szabadalom alapján készült a szőlőoltó gép, amelyet Francia­­országba, Svájcba és a Német Szövetségi Köztársa­ságba is exportálnak. Ez egyelőre az egyedüli ilyen gép a világon. A szovjet intézetekkel együttműködve készítik a dohányfűzőgépet, valamint a dohányfejező gépet. Mivel a dohány igen munkaigényes növény, így érthető a gépek jelentősége a paraszti munka megkönnyítésében. A gépiek egyúttal munkaerőt sza­badítanak fel a mezőgazdaságból az ipar számára. Nagy jelentőségű az a Bulgáriában gyártott rázó rendszerű gép, amely az ipari feldolgozásra szánt gyümölcsöket, almát, szilvát stb. takarítja be. Ennek segítségével biztosítani lehet a közvetlen fogyasztás­ra szánt gyümölcs, szőlő kíméletes szüretelését. Az említetteken kívül sok más hasznos gépet is gyárt a bolgár ipar; ezeket a szocialista gazdasági közös­ség államai is szívesen vásárolják és hasznosítják a mezőgazdasági munkák megkönnyebbítésére, fej­lesztésére. A Chasoko-i mezőgazdasági gépjavító üzemében nagy teljesítményű gabona kombájnok javitásával foglalkoznak 27

Next

/
Thumbnails
Contents