A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-15 / 35. szám
A „leitgeberek“ (vendégfogadók) már a középkortól kezdve botra tűzött zöld koszorúcsótárral adták tudomásul, hogy milyen bort mérnek. A „Zeigeren", mutatón a kétéves bort, „Zwifertig”-et egy forgácskötegre akasztott szalmazsuppal jelezték, az egyéves bort csak szalmazsúppal, az új bort, a mustot meg o rámpást pedig zöld gallyal. De nemcsak a borok éveit, hanem azok színét is jelezték. A borkimérési idő a reggeli harangszókor kezdődött, a zárórát pedig az esthargng, ahogyan abban az időben nevezték: a sörhorang adta tudtul. Mindkét harangszó a ferencrendiek templomának tornyóbon kondult meg. „Vinum omni tempore sanum" — olvashatjuk a régi gyógyszerkönyvekben a latin nyelvű szöveget, amely magyarra fordítva azt jelenti, hogy a jó bor mindenkor gyógyító. Hogy mi mindenre jó e népszerű medicina, hirtelenében nehéz felsorolni. Philippus Bombatus Paracelsus (1494—1541) német orvos, a természettudományok fontosságának első hirdetője, az orvosi kémia megalapítója, pozsonyi látogatásakor tartott előadásaiban is kifejtette, hogy a tüdőgyulladás gyógyításának egyik legjobban bevált gyógyszere a juhfarkból, furmintból, traminból, szilvámból és olasz rizlingből préselt óbor, amely több éves ászokolás utón éri el a lázat oltó erejét, savanykás ízét, olojsűrűségű, zöldbe hajló, aranysárga színét. .Sorvasztó betegségekben, sápadt, nyálkás silányságokban, ideg- és gyomorbántalmakban szenvedőknek a bor különösen jótékony hatású" — olvashatjuk a régi orvosi könyvekben; ezek arról is tájékoztatják az olvasót, hogy a tüzes vörösbor szerelemre gerjeszt, varázslatos ereje „karbontartja’’ o férfiasságot. A jó, tiszta bort egyébként ma is, megfelelő adagolásban étvágygerjesztőnek, vérfrissítőnek az orvosok még a gyerekeknek is ajánlják. Feljegyzésekből tudjuk azt is, hogy sovanyúboros borogatásokkal a lázas betegeket gyógyították, aszúborral pedig a begyulladt sebeket kezelték. Borkereskedelmi központ fekvéstől, oz éghajlattól, a talajtól, de a szőlőfajtáktól és a szőlő feldolgozásáról, a borok készítéséről és szakszerű kezelésétől is függ a bor minősége. Szőlészeti és borászati múzeum A tizenkilencedik század második felében a Városi Múzeum lelkes dolgozói kezdték el a szőlészettel és borászattal kapcsolatos emlékek, tárgyak és eszközök gyűjtését. Az értékes anyagból a régi Városháza melletti egykori Apponyi-palotában Szőlészeti és Borászati Múzeumot létesítettek. 1960-ban a régi múzeumi anyagot átrendezték, majd 1964-ben és 1965-ben kiegészítették, és két önálló kiállítási részre osztották fel. — A múzeum kiállítási területét ötszörösére növeltük — tájékoztat dr. Frantisek Kalesny, a múzeum igazgatója. — A szőlészeti kiállítást a palota földszinti helyiségeiben helyeztük el, a borászati részt pedig a pincehelyiségekben rendeztük be. A szőlészeti kiállítás első helyiségében a római-birodalom és o morva nagyfejedelemség idejéből származó okmányokat, tárgyakot, a másodikban a tizenegyedik századtól o tizenkilencedik század végéig megőrzött emlékeket mutatjuk be, a harmadik helyiségben a filoxéro elleni harcot és a korszerű szőlészet kezdetét, a negyedik és az ötödik helyiségben a bortermelő vidékek népművészetét ismertetjük, a hatodik helyiségben pedig a korszerű szőlészetről és annak fejlesztéséről számolunk be. — A borászati kiállítás első helyiségében a must és a bor készítéséhez szükséges eszközöket mutatjuk be, a második pincében pedig oz ősi borpincék hangulatát elevenítjük fel, ahol természetesen oz úgynevezett „Apostolok pincéje" sem hiányzik. A művészi értékű hordóaljok az ősi város fametszőinek az ügyességet, leleményességét hirdetik. Az összekötő folyosókon és o kis pincében kiállított okmányok a város szőlészetének a történetét elevenítik fel. A múzeumot a jelenleg folyó ásatások befejezése utón kiegészítjük. Elárulhatom: a közeljövőben nagyon sok értékes és szép lelettel egészítjük ki, bővítjük kiállításunkat. Művészi faragásokkal díszített hordáaljak a 18—19. századból Egy 18. századi borozó berendezése A városban és annak közeli környékén p tizennyolcadik században közel két és fél ezer hektárnyi területen termesztettek szőlőt. A szölőkertek mai kiterjedése — a város fejlődése miatt — ennek már csak töredéke. A híres borok termesztése a várostól északra húzódó dombhátak déli és délkeleti lejtőin folytatódik. A rocai (récsei), jua (szentgyörgyi), pezinoki (bazini) és a modrai (modori) borok, amelyeknek minősége ma már országos és külföldi viszonylatban is elismert, helyettesítik az egykori híres pozsonyi borokat. Csehszlovákia borkereskedelmi központja Bratislava, és itt működik az országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet is. Sokszor vetődik fel a kérdés: mi adja a Kis-Kórpótok lejtőin termett borok erejét, zamatát, s megannyi ériékes tulajdonságát. Erre a kérdésünkre a kutatáintézet munkatársaitól kaptunk választ: A szőlő melegigényes növény. A Kis- Kárpátok talaja, sziklái a nappal elnyelt hősugarakat éjjel szinte egyenletesen sugározza ki. Ilyen módon a szőlőtöveket állandó meleg veszi körül, a fürtök zavartalonul szívhatják magukba a bor lelkét odó magnetitet, a földpátot, az olivint és más ásványi anyagokat. Természetesen nemcsak a földrajzi Aszú és gyöngyöző pezsgő Az itteni borászat történetével kapcsolatban érdekes még azt is felemlíteni, hogy a legkedvezőbb évjáratokban, amikor a szüretet o derűs, tiszta őszi napok következtében november végére, sőt december elejére is elhalaszthatták, aszút is készítettek, s ez ízben, zamatban és színben is vetekedett o világ legkiválóbb természetes csemegeboróvol, a borok királyával, o tokaji aszúval. A város borpincéiben azonban nemcsak o borok királya, de királynője, a pezsgő is érett. 1825-ben alapították a Hubert pezsgőgyárat, majd Közép-Európa legnagyobb borkereskedő vállalatának, a Palugyai cégnek pincemesterei éresztették pezsgővé a Kis-Kórpátok lejtőin termett legnemesebb borokot. A bratislavoi bortermesztők a régi hagyományokra támaszkodva tovább fejlesztik az aranyszínű, jó zamatú bor termelését. Szőlőink felújítása, további új szőlők létesítése azonban égető szükség. A Szőlészeti és Borászod Kutatóintézet munkatársai lelkes munkával keresik a termesztés korszerűbb útjait, szívügyüknek tartják oz ország bortermesztése hírnevének öregbítését. F. I. Több mint kétszázéves szölöprés a múzeum udvarán. Felvételek: Federmayer (2), arch. (4) 7
