A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-07 / 34. szám
c 7 M a i SolyTnáSzok leszed, ne járják a szelek, de azért túl meleg se legyen." sapkát húznak. A solymász pedig, hogy a keze meg ne sérüljön, erős bőrből készült kesztyűt visel. ügyének tekinti a ragadozó madarak megmentését. A cél: védett területeken új telepítések létesítése. Mai solymászok Anton Moravcík, a Csehszlovák Televízió természettudományi osztályának szaktanácsadója. Még fiatal ember, de már szinte gyermekkora óta, másfél évtizede madarász. Sok, nagyon értékes, kihalóban levő madarat: sast, keselyűt, sólymot mentett meg, nevelt fel, s aztán szabadon engedte őket. — A sólyom tanítása a középkor óta nem változott — mondja. — A tréning, ahogy mai szóval mondhatnánk, a madár kiéheztetésével kezdődik. A sólymot néhány napig sötét helyiségben tartják, majd bőrrel védett lábára vékony, de erős szíjat, vagy könnyű láncot meg csengetyűket fűznek, hogy ha elrepül, gazdája tudja, merre jár. A sólyom fejére, hogy szemét fedjék, 1. Moravcík Anton kedvenc madarával, egy réti sassal 2. Hároméves idomított sólyom 3. Ébren figyel a karvaly 4. Szirti sas A szerző felvételei A sólyom tanítása általában kitömött galambbal kezdődik, csak aztán küldjük, hogy az élő áldozatra támadjon. A ragadozó madár a pillanat töredéke alatt megpillantja áldozatát, máris támad, lecsap. Ezért a madarásznak nagyon ügyesnek kell lennie. A sólymot minden sikeres vadászatért meg kell jutalmazni. Élelmet kap. Az oktatást, nevelést addig kell folytatni, amíg a madár mindig hívó jelre visszatér gazdájához. Ha a sólyom már kifogástalan vadászik, akkor kivisszük a vadászterületre, hogy a zajt, a puskaropogást is megszokja. A sólyom betanítása, rendszeres napi munkával, két-három hónapig tart. Természetesen nagy türelem és kitartás kell hozzá. Korunk madarászainak fő feladata, hogy a ritkaságbamenő madárfajtákat megmentsék a kipusztulástól. Például Szlovákiában ma már alig két tucatnyi réti és szirti sast számolhatunk össze, és sólyomfészket is csak elvétve találhatunk. Héját, karvalyt kint a szabad természetben jómagam is már régen láttam. A Szlovákiai Vadászegyesület solymászklubjának tagjai időt és fáradságot nem kímélve nagyon hasznos feladatot töltenek be. A tagság szív-Új sportág A régi, letűnt idők urainak egyik legérdekesebb szórakozása 1848 után divatját múlta. A korszerű szlovákiai solymászatnak viszont még alig van hagyománya. A solymászás mint sportág itt az ötvenes évek elején kezdődött. Az egykori nagyúri szórakozásból sport lett. Mégpedig olyan sport, melynek űzése szintén aktív pihenést nyújt. A természetjárás során fiatal solymószaink megismerik az ország egyes vidékeit, erdeit, s ugyanakkor hasznos munkát is végeznek: az utókornak megmentik azokat a madárfajokat, amelyekkel ma már igen ritkán találkozhatunk. A solymászat nagy fegyelmet és mindenekelőtt nagy szaktudást igényel. Korunk solymászainak ismerniük kell a természetvédelmi törvényeket, rendelke zéseket, és a klub alapszabályaiban lefektetett előírásokat is be kell tartaniuk. A szocialista rendszerben sport lett a királyok, nagyurak egykori szórakozásából. Olyan sportág, amely régi és nagyon érdekes, ugyanakkor értékes hagyományt őriz meg az utókornak. FEDERMAYER ISTVÁN 25
