A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-07 / 34. szám
SGMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások PRANDL SÁNDOR ötvenéves Azok, akik az ötvenes évek legelejétől ismerik, szinte meglepődve kérdik: valóban igaz? Valóban ötvenéves? Ügy elröpültek volna az esztendők? Nem is olyan régen, a CSISZ SZKB épületének ötödik emeleti helyiségében, a fotósok sötétkamrájában, vagy a folyosón látták őt, amint jön-megy, hívja el a mindig más és mindig új filmeket. Legalább öt lapnak volt a fotóriportere, s a szerkesztők mind tőle akartak hiteles és megkapó felvételeket a gyors ütemben fejlődő szocialista országról. öt lap szerkesztői mondták neki: Sanyi, ide menj vagy oda, bányászokról, szövetkezeti parasztokról, az életre komolyan készülő tanulóifjúságról hozz képeket. Valahogy úgy szakadt nyakába a sok tennivaló, hogy ismerősei. barátai gyakran nem is értették, hogyan képes megbirkózni a feladatok sokaságával. Mindig úton volt. Ha az országon keresztül-kasul megtett útjainak kilométereit összeadnánk, mindjárt rájönnénk, hogy Prandl Sándor, barátok és ismerősök Sanyija, a magyar és szlovák lapok ismert fotoriportere úgy tette meg a Föld és a Hold közötti távolságot, hogy ő maga soha nem rugaszkodott el a földtől, a föld és az élet vonzóköréből. Ezerkilencszázhatvanegytől lapunk lotoriportere. Ügy ismertük meg őt, az új kollégát, mint aki mindig kész a kapott feladatok teljesítésére. Teltekmúltak az évek, mondhatnák repültek, és megélt öt évtizedéből a szerkesztőségünkben, velünk eltöltött majdnem másfelet alig vettük észre. Köztünk is ő utazott a legtöbbet. Mert közöttünk is ő az. akinek mindenkivel utaznia kell. A képeslap szerkesztője, riportere nem élhet meg fényképész nélkül. Ütibeszómolóit, riportjait tarkítania kell az életet néha a tolinál is meggyőzőbben kifejező fényképfelvételekkel. Nem túlzás, hogy Dél-Sztovákiának nincs olyan faluja, amelyben Prandl Sándor, a Hét fotoriportere ne járt volna. Talán az országnak sincs olyan járása, amelyben ne fényképezett volna. A másfél évtized alatt nem volt olyan nagyobb CSEMADOK-rendezvény sem, amelyen Prandl Sándort (nyakában a fényképezőgéppel) ne látták volna. Mondhatnánk azt is. hogy az emberek őt látták meg előbb, nem a szerkesztőt. Így aztán nem egy helyen jegyezték meg: — Itt van a Hét, mert itt van Prandl Sándor! Szerény, a munkaközösségével, kollégáival érző ember. A szocializmusépítés kezdetétől az elért eredményekért lelkesülő. Első pillanattól úgy tekintett hivatására, hogy a hajdani csallóközi nyomortanya és a mór-már életét követelő második világháborús hadifogság sötétjéből érkezett a fényre. És a fény nemcsak a fényképezőgépének, mindenkinek világít, aki becsületes munkával kiveszi részét az új társadalom építéséből. A felszabadulás után azt tekintette legfontosabb feladatának, hogy elkötelezetten, maradandóan megörökítse a három évtized hősi erőfeszítéseit. S ezt a legfontosabbnak hitt feladatot mindmáig példásan, fegyelmezetten, fáradságot nem ismerve teljesíti. Meggyőződésünk, hogy teljesíteni fogja a jövőben is. Ehhez kívánunk neki további erőt, jó egészséget és fiatalos lendületet! RÖVIDEN 0 A CSEMADOK busincei (bussai) helyi szervezete a népművészeti munkában is szép eredményeket ér el. Fajcsik János vezetésével az énekkar már a járás több községében szerepelt. Vámos Lászlóné és Nagy Tiborné tánccsoportjo szintén eredményesen tevékenykedik. # A bussaiak a tagtoborzásban is figyelemre méltó eredményeket értek el. Jelenleg 130 CSEMADOK- tagot tartanak nyilván a faluban. A CSEMADOK KB képes hetilapját is eredményesen terjesztik. A közelmúltban tíz új előfizetőt szereztek. 9 A CSEMADOK ipolyhídvégi helyi szervezete szép eredményeket ért el a tagtoborzásban. A nyolcszáz lakosú faluban jelenleg 132 CSEMADOK-tag van. (G. J.) ® Veiké Ul'anyban (Nagyfödémesen) és a környéken jól ismerik Tankó Lászlót és az általa vezetett diák-citerazenekart. Nemcsak tanítja őket, de a hangszereket is maga készíti. Az ismertté vált zenekar három tagja Tankó László gyermeke. A másik hármat a zene szeretete késztette arra, hogy a csoporthoz szegődjék. Mór többször felléptek együtt. Például a CSEMADOK nagyfödémesi nótaestjén is. De Jelkában (Jókon) és Sládkovicovóban (Diószegen) is szerepeltek már. Tankó László a Diószegi Állami Gazdaság fejője. Eddigi legnagyobb sikerüket Kolárovóban (Gútón) az állami gazdaságok dolgozóinak kerületi kulturális aktíváján érték el. A bírálóbizottság Tankó László citerazenekarának a megtisztelő második díjat ítélte oda (első díjat nem osztott ki). Mint a kerületi vetélkedő legjobbjai részt vettek a spanincei össz-szlovákiai kulturális aktíva bemutatóján. Manczol Erzsébet Készülő híd a Vág-Duna felett öregasszony PRANDL SÁNDOR felvételei Pihenés s közben V # A zenét és a táncdalt kedvelő fiatalok a királyhelmeci Csonkavárnál hallgatták meg a népszerű Koncz Zsuzsa műsorát, aki a négytagú Korall együttes kíséretében indult Budapestről szlovákiai turnéra. A kedves és megnyerő modorú művésznő és a neves zenekar megérdemelt sikert aratott. Annyi ember már régen nem volt a királyhelmeci szabadtéri színpadon. A műsort soksok fiatal magnószalagra rögzítette, hogy feledhetetlen emlékként megőrizze, a fotósok pedig számos fényképfelvételt készítettek a szereplőkről. A CSEMADOK városi szervezete és a művelődési ház egyik legsikerültebb rendezvényének tekintheti a zenés délutánt. Demjén Ferenc 3EMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10