A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-23 / 33. szám
pítottak állami méneseket. A mezőgazdaság gyors ütemű gépesítése azonban háttérbe szorította a fejlődést. A húszas években legtöbbnyire a nóniusz-fajtájú lovak tenyésztésével foglalkoztak. Ezen a téren a topol'ciankyi (kistapolcsányi) ménesben folyt a legeredményesebb munka, ahol a nóniuszok mellett arabs és lipici lovakat is neveltek. A két világháború közti időszakban a szlovákiai lótenyésztés már szolid alappal rendelkezett, de ezt szinte teljesen tönkretette a második világháború. A helyzet még rosszabb volt, mint 1918-ban. A munkát csaknem elölről kellett kezdeni. A Szlovák Szocialista Köztársaság egyik legeredményesebben működő ménese a samoríni (somorjai): ezt 1959- től az egykor nagyhírű nyitrai, és 1963- tól az ugyancsak híres gombai ménes összevonásával létesítették. A ménes központja az újjáépített egykori somorjai laktanya. — A felszabadulás után, de különösen a hatvanas évek kezdetétől alapjaiban megváltozott a lótenyésztés jellege. A korszerű nagy teljesítményű gépek a lovat kiszorították a mezőgazdasági termelésből; a hadseregnek sincs ma már lovakra szüksége. Megszűnt a ló igavonó szerepe. Ma már az ember lényegében csak hátas- és futólovat tart, szórakozás, sport céljaira — mondja dr. Sarissky Pavol, a somorjai ménes vezető dolgozója. A szabad idő növekedésével elsősorban a fiatalok érdeklődnek a lósport iránt. A sportegyesületek mellett egyre több lovasszakosztály alakul, a lósport az aktív pihenés egyik formája, nemcsak nálunk, de szerte a világon. Keresett cikk lett a hátasló. Ezért mi is ilyeneket nevelünk, éspedig nemcsak a hazai szükségletek kielégítésére, de exportra is. Évente 10—15 millió devizakorona bevételt jelent Csehszlovákia részére a lóexport. — Az igavonó lovak tenyésztése háttérbe szorult. Ménesünk zömét arabs és lipicai lovak teszik ki. De tenyésztünk angol telivéreket is, éspedig Úszoron. Négy híres csődörünk: Szalon, Calé, Hviezdar és büszkeségünk, Arcaro, valamint 35 tenyészkanca biztosítja az utánpótlást — mondja Porubsky Július, az ismert lóversenyző, aki Catalin nevű lován sorozatos győzelmeket aratott a Pardubicei Nagydíjért folyó versenyeken. Ma az úszori ménes egyik vezető dolgozója. A nálunk nevelt versenylovakat is a budapesti és a chuchlei minősítési versenyeken osztályozzák. Jó munkánkat igazolja, hogy például a Hviezdar nevű csődörünk megnyerte a Csehszlovák Derbyt, és versenylovaink mind a hazai, mind a külföldi nagy versenyeken sikeresen szerepelnek. Istállóinkban állandóan 10—15 olyan versenylovat tartunk, amelyek bármely nagy versenyen sikerrel indulhatnak. — Évente, saját pályánkon két nagy nemzetközi versenyt rendezünk — veszi át a szót dr. Sarissky Pavol. — Ezeken elsősorban lovaink teljesítőképességét ellenőrizzük. Az általunk rendezett Duna Kupa versenynek már hagyománya s külföldön is híre van. Nagy az érdeklődés a minden évben megrendezésre kerülő aukciónk iránt, ezeken kitűnő versenylovakat kínálunk eladásra a hazai és külföldi vevőknek. A ló segítsége nélkül egykor lénye-Erre a három kétévesre nagy versenyek várnak. Lent: Calé — a legértékesebb somorjai tenyészcsödör gesen nehezebb lett volna az ember élete. Az utolsó emberöltő folyamán az említett okok miatt, mégis lényegesen csökkent a tenyésztése. Volt olyan időszak, amikor már arról beszéltek, hogy a méneseket rezervátumokká alakítják át, s az ember egykor leghűségesebb segítőtársa már csak állatkertekben lesz látható. De nem így történt. A szuperszonikus gépeken száguldó, a technika minden kényelmet biztosító vívmányát maholnap magáénak valló ember nosztalgiát érez a természet és a ló iránt. És ebben az új korban ismét fellendülőben van a lótenyésztés. A ló még nem játszotta el történelmi szerepét. A lóra — mint ahogyan erről a somorjai ménesben tett látogatásunk alkalmával is meggyőződtünk — az űrhajózás korában is szükség van. FEDERMAYER ISTVÁN A szerző felvételei 25 Az Arcaro nevű telivér Sok díjat szereztek már tenyésztőiknek a somorjai lovak
