A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-07-08 / 25. szám

ÚJ SZOVJET ELEKTRON-MIK­ROSZKÓPOK • A SZOVJET SZAKEMBEREK MÁR A SZUPRA­VEZETŐBŐL KÉSZÜLT MÁGNES­­OPTIKÁVAL KÍSÉRLETEZNEK Forró pillanatok a szovjet UEMV- 100 A típusú elektronmikrosz­kópban. A meg­figyelő 1000 C fokra melegített mintadarabot vizsgál. HARCBAN AZ 1 ANGSTRÖMÉRT Amikor a mikroszkópok felbontóképes­ségét már nem lehetett tovább növelni, mert a fénysugarak nem adtak hírt újabb részletekről, a 0,02 mikronnál kisebb méretek tartományából, új segí­tőtárs jelent meg a mikroszkópiában: az elektrónsugár. Hullámhossza sokkal rövidebb, mint a fényé, és mágneslen­csékkel a fényhez hasonlóan fókuszál­ható. A Szovjetunióban 1959-ben épült az első elektronmikroszkóp-gyártó üzem, az ukrajnai Szumiban. Már az első gyártmányok kitűnő optikai tulajdonsá­gokkal rendelkeztek. Az 1960-as évek elején jelentős minő­ségi változás következett be az elektro­­mikroszkópok fejlődésében. Angliában, Japánban és az NSZK-ban megjelentek a 10 angstrom felbontóképességű mik­roszkópok, de ugyanebben az időszak­ban a szovjet mikroszkópok felbontó­­képessége a kétszeresére nőtt. A szovjet mikroszkópcsalád UEMV—100—K típusú első tagja léghíjas térrel védi meg a vizsgált mintadarab felületét a szennye­ződéstől. A tárgy tetszés szerinti szögbe dönthető a mikroszkópban, megfelelő hőmérsékletre hevíthető, villamos töltése semlegesíthető. A megjelenő kép le­fényképezhető vagy tv-képernyőn figyel­hető. A mikroszkóp felbontóképessége jobb mint nyolc angstrom. Hasonlóan kedvező tulajdonságokkal rendelkezik az EMMA típusú elektron­mikroszkóp is. Elődjének előnyein kívül lehetőséget nyújt a röntgensugaras elemzésre is, így láthatatlan zárványok vegyi összetétele deríthető fel segítsé­gével. Az EMV—150, és ennek tökélete­sített változata, az EMV—100 L szintén a legkorszerűbb mikroszkópok közé tar­tozik. A szúrni gyár gázkamrás mikroszkópo­kat is gyárt „élő" és mélyhűtött tárgyak vizsgálatához. A különböző tartozékok kedvező feltételeket teremtenek e mik­roszkópok használatához. A szúrni gyár­ban jelenleg több mint 150 különféle elektronmikroszkóp készül. Az elektronmikroszkópok ma már a tudomány és a technika számos terüle­tén nélkülözhetetlenek. Nagy segítséget nyújtanak például a meghatározott tu­lajdonságú ötvözetek kidolgozásában. Szinte nem is lehet felsorolni az ipari termelés valamennyi ágazatát, ahol az elektronmikroszkóp nélkülözhetetlen munkaeszközzé vált. A kerámiagyárak­ban például az égetési hőmérséklet legkedvezőbb feltételeit határozzák meg velük. A negatív filmek gyártásában a fényérzékeny bevonat szemcsenagyságát ellenőrzik folyamatosan. Az építőipar­ban a beton-szerkezetek szilárdságáról adnak tájékoztatást a nagy felbontó­­képességű elektronmikroszkópok. (Pb) INFARKTUS­FIGYELMEZTETÉS? A fehér vérsejtek számából feltehetően következtetni lehet rá, hogy valakit sziv­­infarktus vagy koszorúértrombózis fenye­get. — Friedman, Klatsky és Sieglaub kaliforniai kutatók jutottak erre a meg­állapításra. A szívinfarktus korai fel­ismerésének célszerű módszerét keresve figyeltek föl rá, hogy a szívbetegeknek és infarktusveszélyeztetettnek a szokásos 7300 helyett átlagosan 8000 fehér vér­sejtjük van, egy milliliter vérben. Mint­hogy a fehér vérsejtek viszonylag egy­szerűen és gyorsan megszámlálhatok, ez a módszer kitűnően megfelelne sorozat­vizsgálatok céljaira. A fehér vérsejtek számát azonban nemcsak az infarktus­­veszély növelheti, hanem a fertőzések is, sőt az erős dohányosok vérében is több általános értéknél a fehér vérsej­tek száma. Ennek ellenére beválhat a szívteszt: a sorozatvizsgálatok (szűrés) során az átlagosnál több fehér vérsejtű betegeken további laboratóriumi vizsgá­latokat és vérnyomásmérést végezhetné­nek. MŰANYAG: HAJÓN ÉS USZODÁBAN A metilmetakrilát alapú műgyantából eddig ipari csarnokokban készítettek padlóbevonatot, de különleges tulaj­donságaik következtében egyéb célokra is felhasználhatók. Az NSZK-beli De­gussa és Degadur márka nevű műgyan­tájából készült a képünkön látható hamburgi uszoda medencéje, valamint a Bodeni tavon közlekedő komp fedél­zetének a bevonata. Az uszoda meden­céjét vizzáró betonból építették, hogy ELKÉSZÜLT AZ ÜJ MAGYAR VILLANYAUTÓ A Budapesti Villamosipari Kutatóintézet­ben 1968 óta kutatások folynak az akku­mulátoros közúti járművek fejlesztésén. Az elmúlt évek során többféle kisebb járművet fejlesztettek ki, amelyek vi­szonylag kis teljesítményűek voltak, és csak speciális feladatok ellátására ké­szültek. A kísérleti járművek a tervezett céloknak azonban minden téren meg­feleltek, némelyik ezer kilométeres utat tett meg. Az elért eredmények alapján 1972 őszén a tervezők nagyszabású vállalkozásba kezdtek. A „Barkas­­program" során új villanyautót fejlesz­tettek ki, mely 50 kg-os terhelhetőség­gel sik úton 53 km/óra maximális sebes­séget ér el. A villanyautót savas ólom­akkumulátortelep hajtja, — egy leltöl­téssel — az útforgalmi viszonyoktól és a vezetési stílustól függően — 40—80 km közötti úthossz tehető meg. Az új magyar villanyautó speciális felhasználási területe a belvárosi áru­terítés lesz. A tervezők szerint elsősor­ban azért, mert az elektromobil nem szennyezi a levegőt, olcsóbb villamos energiát használ, mint a benzin, és ve­zethetősége és karbantartása is olcsóbb mint a más üzemanyaggal hajtott gép­kocsiké. • AZ AMERIKAI AUTÓIPAR által közölt adatok szerint a jövő évtől kezdve a gépjárműgyártásban dolgozók 37 szá­zaléka, vagyis 684 000 ember közül 254 000 lesz ideiglenes vagy állandó jelleggel munkanélküli. • ÖTLETES MÓDON akarnak harcolni a franciaországi La Rochelle-ben a megnövekedett gépkocsiforgalom ellen. A város határában parkolóhelyeket lé­tesítenek, ahol kerékpárok várják az autósokat. A biciklik díjmentesen ve­hetők igénybe a parkoló és a centrum közötti közlekedésben. A város vezetői úgy gondolják, hogy ezzel a módszer­rel lehetővé válna az autó kitiltása a város központjából. • AZ ORSZÁGÚTI TORLÓDÁSOK meg­előzése érdekében kísérletek folynak Bonnban. Út menti detektorok mérik állandóan a forgalom sűrűségét, és ész­leleteiket egy komputernek jelzik. A komputer a befutott információk alap­ján kiszámítja az egész autópálya­hálózat forgalmának várható alakuló­lUDOkMNi'­TECHNIIsa megakadályozzák a talajvíz beszivárgá­sát. A több mint 1500 négyzetméternyi felületre két, összesen 1—1,5 mm vastag, türkizkékre festett Degadur-rétegel hen­gereltek. A bevonat olcsó, tartós, nem árt neki a klór, a hideget is bírja, így télen, amikor leeresztik a vizet, még erős fagyban sem repedezik meg. „OROKÉLETÜ" NYOMTATVÁNYOK Szovjet tudósok új konzerválási módsze­re lehetővé teszi, hogy a könyvek, újsá­gok élettartamát 1500 évre növeljék. A gépi úton végezhető restaurálási el­járás során a hibás helyeket, sérült ré­szeket papirlisztből és szintetikus szá­lakból készült masszával töltik ki. Az eljárás során a törékeny lapok ismét lággyá és frissé válnak. A restaurált lapokat kemény próbák alá vetették. Többször meghajlították, megfeszítették, dörzsölték, besugározták és maró gá­zokkal vették körül, majd egyhónapos időtartamon át plusz 100, azután pedig mínusz 18 fokos hőmérséklet hatásának tették ki. A preparált lapok ezt a meg­terhelést is károsodás nélkül kibírták. ITT A ROBOTTŰZOLTÓI A tüzek oltására bevethető robotberen­dezést építenek Japánban, Yokohama városában. Olyan esetekben veszi majd át a tűzoltók munkáját, amikor a nagy hő miatt tűzálló védőöltönyben sem le­het megközelíteni a tűzfészket. A táv­vezérelt berendezést különböző különle­ges készülékekkel szerelik majd föl. Ezek a berendezések a hőre reagálnak majd, Így a robotberendezés a valódi tűzfészket támadja és küzdi majd le. AÜTÓ­/MOTOR sát, majd ennek nyomán automatikusan vezérelt közlekedési táblákkal terelik el a járművek egy részét a torlódásmentes útvonalakra. • AZ AUSZTRÁL KORMÁNY havi 5500 darabra korlátozta az országba bevihe­tő autók számát. Ez az intézkedés sú­lyosan sérti Japán érdekeit, amely ta­valy nem kevesebb mint 130 ezér autót exportált Ausztráliába. 27

Next

/
Thumbnails
Contents