A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-09-16 / 32. szám

JI TRlMÁSPAUJTA termeibe, ahof d világhírű, felbecsülhetetlen értékű m'o'rtkike-i gobelineket őrzik. A Prímáspalotának nemcsak építészeti jelentősé­ge nagy. Történelmi nevezetességeiről is híres. Na­póleon és I. Ferenc császár 1805-ben a palota dísz­termében írták alá azt a békeszerződést, amelyet a történelem pozsonyi béke címen tart nyilván. Itt tartották az. utolsó magyar rendi országgyűlést. 1848-baa ebbep a palotában volt Görgey tábornok­nak, a magyar honvédség főparancsnokságának a főhadiszállása, és a szabadságharc leverése utón itt ítélkeztek a magyar szabadságharcosok fölött. Itt írta aló halálos ítéleteit Haynau osztrák gene­rális. A két világháború közötti években a palota re­prezentációs termei kulturális célokat szolgáltak. 1945-ben, a felszabadulás után, a Szlovák Nemzetig Tanács ideiglenes székhelye volt. Az újjáépítési mun­kálatok befejezése után a palota dísztermeiben a Városi Képtár kapott otthont, ahol a város tulajdo­nában levő képzőművészeti remekműveket mutatják ár kisdiák koromban, amikor a város nyugati peremén, a szeszélyes Duna partján sora­kozó apró házak egyikében laktunk, iskolából jövet napon­ta megálltam az óriási palota előtt. Sokáig bámultam hatal­mas, díszes falait, tölgyből faragott gyönyörű kapu­ját, nagy ablakait, melyek mögött ragyogó kristály­csillárok öntötték a csodálatos fényt. Éveken át csak tisztes távolságból csodáltam a gyönyörű palotát, a homlokzatát díszítő megfakult freskót, melyet Anton Franz Maulpertsch alkotott, a fölötte levő díszes szoborcsoportot, a bécsi származású különc, J. A. Messerschmidt művét. Évek múltán bemerészkedtem már a palota gyönyörű márványoszlopokkal díszített csöndes és hűs előcsarnokába, amelynek varázslatos légköre rabságába ejtett. És amikor megtudtam, hogy a palota kőkockákkal kirakott udvarán ót a járókelő a Lőrinckapuba juthat, naponta azon jár­tam haza. Gyönyörködtem a hétfejű sárkánnyal vias­kodó Szent György művészi lovasszobrában, vagy a körülötte lévő faragott medence kristálytiszta vizében fickándozó aranyhalak pajkos játékában. A város egyik legszebb és legimpozánsabb léte­sítménye, a Prímáspalota. Egy reneszánsz stílusú ré­gi pozsonyi kúria helyén épült. Buda, majd Esztergom török kézre jutása után, amikor Pozsony átmenetileg Magyarország fővárosa és az ország legfőbb egy­házi méltóságának székhelye lett, Batthyány József hercegprímás az 1778—81 közötti években építtette. A terveket — p palota monumentális architektúrájá­val a francia klasszicizmust követte — Melchior Hef­­fele, a hercegprímás udvari építésze készítette. Batthyány József hercegprímás fényűzően rendezte be a palotát. Az eredeti berendezésből, sajnos, csak nagyon kevés maradt meg. A Tükör-terem velencei tükrei maradtak meg a legjobb állapotban. A palota homlokzatán — ahogyan már említet­tem —, allegorikus festmény volt. Az idő vasfoga azonban szinte teljesen tönkretette. 1959-ben E. Zme­­ták festőművész a megrongálódott freskót mozaikkal rakta ki. A palota homlokzata fölötti szobrokat pe­dig Jozef Pospísil szobrászművész vezetésével 1974- ben restaurálták. A palota déli traktusában ovális alakú, kupolában végződő kápolna van, melynek falát A. F. Maul­pertsch Szent László csodája című, teljes épségben maradt freskója díszíti. A vörös márvánnyal díszített hatalmas, oszlopos előcsarnokból széles lépcsőkön a palota első eme­leti dísztermeibe jutunk: bal oldalon a híres, sok történelmi eseményt átélt Tükör-terembe, jobb ol-. dalon pedig a hercegprímás egykori reprezentációs be. A Városi Képtár legértékesebb műalkotásai közé azok a London peremvárosában, Mortlake-ben ké­szült gobelin faliszőnyegek tartoznak, melyeknek — a szakértők szerint —, sokkal nagyobb az értékük, mint a gyönyörű palotáé. Évente sok ezer hazai és külföldi csodálja a maga nemében páratlan gobe­lineket. Azok, akik városunkban jártak, és nem látták a csodálatosan szép faliszőnyeg-sorozatot, mely hat képben a görög Héro és Leander szerelmének drá­mai történetét örökíti meg, nem mondhatják, hogy Bratislava műkincseiben gyönyörködtek. Az angol királyi szövődében készült gobelinek a Prímáspalota reprezentációs termeinek eredeti be­rendezéséhez tartoznak. A szakértők szerint szövé­sükhöz növényi festőanyagú fonalat — gyapjút és selymet — használtak. Ennek tulajdonítható, hogy napjainkig megőrizték eredeti színüket. Ez Európában az egyetlen teljes épségben megőrzött faliszőnyeg­­sorozat. Egy kisebb méretű, de hiányos sorozatot a Stockholm melletti drottningholmi svéd királyi kas­télyban őriznek. Batthyány hercegprímás a gobelineket — valószí­nűleg, Jabach kölni kereskedő közvetítésével — az angol királyi udvartól vásárolta. A faliszőnyegek a

Next

/
Thumbnails
Contents