A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-16 / 32. szám
BÁLINT MARIA hegedűművész DÉL-CSEHORSZÁGBAN a szomszédos, baráti socialista ország iránti érdeklődésen túlmenően es H4G/CkM4NtáPOUS A Hét hasábjain nem először foglalkozunk a Prágai Magyar Kultúra munkásságával. Olvasóink bizonyára visszaemlékeznek Lovicsek Béla fényképes riportjára. Az intézmény a budapesti Csehszlovák Kultúrához hasonlóan fáradhatatlan a két szomszédos ország népei barátságának elmélyítését szolgáló feladatok vállalásában s megvalósításában. Az idén a legtöbb rendezvény a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és Magyarország felszabadulásának harmincadik évfordulója jegyében zajlott le. Tekintve, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság is felszabadulásának harmincadik évfordulóját ünnepelte, a szlovákiai és csehországi közművelődési intézmények és más szervezetek- együttműködése a Prágai Magyar Kultúrával örömteljes és eredményes volt. A pártkongresszus és az évforduló tiszteletére 83 rendezvény zajlott le Csehszlovákia 25 városában: voltak ünnepi hangversenyek, filmbemutatók, ismeretterjesztő előadások, kiállítások, vetélkedők és irodalmi műsorok. Az értékelésből kitűnik, hogy ezeken 22 270 érdeklődő vett részt. Az előadások zöme politikai tárgyú volt. Prágában a Repülőgépmotor Kutatóintézetben, Ceské Budéjovicéban a járási pártbizottságon,- de másutt is elhangzott „A Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági és kulturális eredményei az MSZMP X. és XI. kongresszusa között" c. előadás. Csehszlovákiai katonai, ifjúsági és nevelésügyi dolgozók előtt Terék György, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanára „Az MSZMP ifjúságpolitikai munkájának időszerű kérdései" címent tartott előadást. Bíró Zoltán, a Magyar Népköztársaság Kulturális Minisztériumának főelőadója Rozmberkben, Táborban és Komorní Hrádekban elhangzott előadásának címe „Az ifjúság körében végzett kulturális nevelőmunka“ volt. Nemcsak nagyszámú hallgatósága, de nagy visszhangja is volt dr. Sziklay László irodalomtörténész előadásának a csehszlovák—magyar irodalmi kapcsolatok hagyományairól és eredményeiről. Igen nagy érdeklődés kísérte Tegzes György zene- és énekszakfelügyeló előadását, amely „A Kodály-módszer alkalmazása az iskolai zeneoktatásban" címmel a prágai konzervatóriumban, több prágai és a cakovicei zeneiskolában összesen nyolc alkalommal hang-A magyar grafikai kiállítás megnyitója a korvinái kultúrhniKfn zott el. Ezeken a rendezvényeken a Kodály-módszerrel kísérletező prága-nuslei zenei tagozatú középiskola növendékei működtek közre. MAGYAR NAPOKAT több városban is tartottak. Zilinában a Szakszervezetek Házában összpontosultak a rendezvények: ünnepi hangverseny, mai magyar grafikai művek kiállítása, magyar ipar- és népművészeti cikkek vására, fotodokumentum-kiállítás és kisfilmek hozták el a szlovákiai ipari 1 központba a magyarországi dolgozók baráti üdvözletét. Fifakovóban (Füleken) ünnepi hangversenyt tartottak 400 zenebarát részvételével, s „Ki mit tud Magyarországról" címmel ifjúsági vetélkedő volt, amelyen 150 tanuló vett részt. A Zcfár nad Sázavou-i járásban ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a magyar tárgyú rendezvényeket. Az ifjúsági vetélkedőn 165 tanuló, a kiállításon 1885 érdeklődő, a kisfilmek vetítésén 547 néző vett részt. Bemutatták a Csoóri Sándor—Kása Ferenc—Sára Sándor alkotóhármas új játékfilmjét, a „Hószakadás"-t. A város színháztermében pedig ünnepi hangversenyre került sor. S így folytathatnánk oldalakon át. Ehelyett csak futtában említjük meg Luhacovicét és a három nyugat-csehországi fürdővárost, Frantiskové Láznét, Marianské Láznét és Karlovy Varyt, ahol már hagyományszerűen tartották meg a maa cseh—magyar fegyverbarátság hagyománya és több testvérváros szövetsége alapozta meg ezt a munkát. Tyn nad Vltavou lakossága még igen jól emlékszik arra az antifasiszta magyar egységre, amely a cseh ellenállók oldalán szembeszállt a német megszállókkal e város védelmére. Tyn nad Vltavou ma Gödöllővel tart fenn értékes testvérvárosi kapcsolatokat. Az itteni harcok történetét dr. Pozsonyi Tivadar, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, a tyni magyar egység egyik volt tisztje dolgozta fel, s munkájával díjat nyert a felszabadulási történelmi pályázaton. Természetes, hogy igen élénk érdeklődéssel fogadták a tyniek dr. Godó Ágnes kandidátust is, aki ugyancsak történész és itt, valamint más városokbdn „Magyar —csehszlovák antifasiszta kapcsolatok a második világháború éveiben" címmel tartott előadást. Ceské Budéjovice és más ' "délcsehországi városok igen komolyan veszik a közös harcok emlékét, a proletár nemzetköziség szellemében ápolt barátságot és a népek közti együttműködést. Ez a rendezvények látogatottságában nyilvánul meg. Hiszen csak a budéjovicei szakszervezeti kultúrházban 2350 ember tekintette meg „A Magyar Népköztársaság 30 éve" című fotódokumentációs kiállítást, továbbá itt, a kerületi székhelyen, valamint Zlivben és Zlatá Korunában összesen 3200 látogató nézte meg a Magyarországot és Budapestet bemutató kis fotókiállításokat s 1500 néző a magyar kisfilmeket. A rendezvényeket sok esetben a Prágai Magyar Kultúra propagandaosztólya kezdeményezi és szervezi, hiszen ez a küldetése. Ámde már nem ritkaság, hogy nagyobb és kisebb városok, fürdőhelyek, művelődési otthonok, szervezetek és intézmények politikai és kulturális dolgozói, szakemberei, funkcionáriusai a kezdeményezők és segítőtársak. Mind tudják, hogy a népek közötti barátságnak szép hagyományai vannak s nincs nemesebb dolog ezekre támaszkodva tovább építeni a megértés és megismerés hídját. Pedig a rendezvényekkel kapcsolatos munkán, gondokon kívül nincs is más jutalmuk, mint a résztvevők elismerése, a közönség jól megfigyelhető élménye s egy két köszönő szó a propaganda osztály munkatársai részéről. SZÁNTÓ GYÖRGY, BENEDEKI ERZSÉBET B4R4TS4G gyár napokat. A füleki, luhacovicei és egy sor más hangversenyen Sterinert Mária zongoraművész, Bálint Mária hegedűművész, valamint Pitti Katalin és Káplán György énekesek léptek fel. 14 PITTI KATALIN szopránénekesríő Luhacovicében
