A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-08 / 31. szám
A Moszkva melletti Kalinyinban levő Szovjet Irányitóközpont terme HOGYAN IRÁNYÍTOTTÁK A SZOJUZ-APOLLO ŰRREPÜLÉST A repülésirányítás fő elveiben már a közös szovjet—amerikai űrrepülés előkészítő szakaszában megállapodás született. Eszerint a fő cél az űrrepülés lehető legnagyobb biztonságának elérése. A Szojuz űrhajó irányítását a szovjet irányítóközpont végzi, így az övé a Szojuz repülésével kapcsolatos teljes felelősség. Az Apollót az USA irányítóközpontja irányítja, és az vállal érte teljes felelősséget. A közös repülés kb. 48 órájában a két irányitóközpont közösen felelős a két űrhajóért. Ebben az időszakban szigorúan be kell tartani a közösen kidolgozott és jóváhagyott repülési dokumentációban lefektetett műveleti sorrendet. Eltérés csak az előre kidolgozott variációk szerint lehetséges. Két repülésvezető irányítja a repülést és hangolja össze az irányítóközpontok tevékenységét. Szovjet részről ezt a posztot Alekszej Jeliszejev tölti be. Jeliszejev a technikai tudományok doktora, aki a Szojuz—5, -8 és -10 űrhajókon már háromszor repült a világűrben. Az amerikai repülésvezető Pete Frank, aki ugyan még nem repült a világűrben, de már többször irányított űrrepülést. Ha bármely űrhajón rendellenességet tapasztalnak, akkor az illetékes irányítóközpont azonnal értesíti erről a másik központot, hozzákezd a hiányosság leküzdéséhez és tevékenységéről állandóan tájékoztatja a másik felet. Ha olyankor jelentkeznek problémák az űrhajókban, amikor azok éppen nincsenek kapcsolatban az irányítóközpontokkal, a két űrhajó parancsnokának kell döntenie a teendőkről és összehangolnia tevékenységét. Az űrrepüléssel kapcsolatos adatok cseréjére a két irányítóközpont négy különféle jellegű hírcsatornával van állandóan összekötve. A két földi központot 7 telefonvonal, 2—2 telex- és televíziós csatorna köti össze. Ezenkívül arra az esetre, ha valamelyik központ akkor szeretne a saját űrhajója legénységével beszélni, amikor a saját követőhálózatán keresztül nincs közvetlen kapcsolata az űrhajóval, a beszélgetést létrehozhatják a másik központon keresztül az e célra kiépített két külön telefonvonal valamelyikén. A repülések biztonságának fokozására mindkét központban a másik fél szakembereinek egy csoportja is követi a repülést, s készen áll a saját űrhajó szükség szerinti irányítására. Az irányítóközpontok hatékonyságának növelésére a korábbi űrkísérletekhez mindkét ország a követőállomások egész rendszerét építette ki. Ezeket kiegészítették a világtengerek, meghatározott pontjaira kiküldhető követőhajókkal. Mivel az irányítóközpont az űrhajókkal közvetlen rádiókapcsolatot csak a pálya kis részén tud fenntartani, a követőhálózatot úgy építették ki, hogy az űrhajó pályájának minél nagyobb szakaszán közvetlen kapcsolatban lehessen valamelyikkel. Minthogy az űrkísérletben általában nem lehet a pálya minden pontjáról kapcsolatot tartani a földi állomásokkal, nagy magasságban (36— 40 ezer km) keringő híradástechnikai mesterséges holdakat is (ATS-holdak, Molnyiják) igénybe vesznek. Az irányítóközpontok' fő feladatai a következők: — együttműködnek az indítóhelyekkel ; — összegyűjtik és feldolgozzák, valamint elemzik a követőhálózat által vett és továbbított pályamérési, tévé- és egyéb információkat; — a repülési programot szükség szerint pontosítják, megváltoztatják, illetőleg gondoskodnak a változások kivitelezéséről ; — irányítják a követőhálózöt munkájátr — az adatok feldolgozására kapcsolatot tartanak a számítógép-központokkal; — az esetleges hibák elhárítására igénybe veszik a űrhajó földi gyakorló és szimulátor („utánzó”) berendezéseit. Az irányítóközpontok munkájában részt vesz a központok vezetősége és az egyes szakterületek felelős képviselője (a központi teremben foglalnak helyet), a másik fél szakértőinek csoportja (a központi terem melletti kellően felszerelt szobában található), valamint a legkülönfélébb területek specialistáinak csoportjai, amelyek az épület különböző helyiségeiben vannak, és a központi terem számára megadják a szükséges információkat, és előkészítik a döntéseket. Az irányítóközpontok központi terméből történik a közvetlen, folyamatos repülésirányítás. Itt foglalnak helyet; a központ és a repülés szolgálatban levő ügyeletes vezetője, az űrhajó legénységével kapcsolatot tartó űrhajós, az orvos és az űrhajó rendszereinek működéséért, a követőhálózatért, a repülési programért, a tudományos kísérletekért, valamint az irányitóközpont fő rendszereiért felelős szakemberek. Valamennyi munkatárs egységes felépítésű, hasonló pultok mellett dolgozik, amelyeken négy-négy vizuális jelző (tévéernyő: 625 soros felbontásban a képek és 1125 soros bontásban a grafikonok megjelenítésére), kapcsoló- és szabályozógombok, valamint a teremben és a kint levők közötti kapcsolat tartására telefonok vannak. Mindezeken kívül a központi terem főfalán megjelennek az adatok a repülés menetéről és az éppen folyó, illetőleg a sorra kerülő feladatokról, a követőállomások vételi sorrendjéről, képi jelzés látható az űrhajók kölcsönös helyzetéről stb. A repülés idején a fal közepén levő vetítőberendezés egy vifágtérCépen mutatja a követőállomások helyét és az űrhajó pályája pillanatnyi helyzetének vetületét a Föld felszínén, így jól látható: mely területek felett repül éppen az űrhajó. 1CJDOM4WTECHNIK A Szovjet Irányitóközpont (Kalinyin) a start előtt és alatta csupán figyeli az űrrepülőtérről érkező eseményeket (hang- és tévékép-információ). A repülés irányítását csak azután veszi át, miután a hordozórakéta befejezte működését, tehát a 3. fokozat leválása után. Az amerikai rendszer más: a houstoni irányítóközpont a starttól kezdve vezérli a repülés menetét. Az Irányítóközpontok munkáját nagy teljesítményű számítógépek segítik. Kalinyinban két számítógépet használnak a beérkező adatok feldolgozására (ezenkívül két gép tartalékként készenlétben áll). Mindegyik számítógép azonban egyedül is képes a teljes feladat ellátására. A központi terem irányítói napi három műszakban, a központ többi szakembere két műszakban dolgozik úgy, hogy egy-egy órán át közösen is dolgoznak. A szovjet központban száz embert foglalkoztat az űrrepülések irányítása. (Egyébként ebből a központból történt a Luna, a Marsz és a Venyera típusú űrszondák irányítása is). A szovjet—amerikai űrhajókövető hálózat vázlata. A hét szovjet földi állomás és a két óceánjáró: EVT — Jevpatorija; ÜLD — Ulan-Ude; USK — Usszurijszk; DJS — Dzsuszali; PPK — Petropavlovszk — Kamcsatkij; KLP — Kolpasevo; TBL — Tbiliszi; SP—1 — „Akagyemik Sz. Koraljov" tengeri követőhajó; SP—2 — „Koszmonaut J. Gagarin” tengeri követőhajó. A tizenkét amerikai szárazföldi követőállomás és az egy követőhajó: MIL —- Meritt sziget (Florida) tJ(OS — Rosman (Észak-Karolina); HAW — Hawaii; ORR — Orroral (Ausztrália); BDA — Bermuda szk.; TAN — Tananarive (Madagaszkár); AGO — Santiago (Chile); MAD — Madrid (Spanyolország); ACN — Ascension szk.; GWM — Guam szk.; GDS — Goldston (Kalifornia); QUI — Quito (Ecuador); VAN — „Vanguard”, az USA haditengerészetének követőhajója. ÉT AMIT JÓ TUDNI gépjárművel Magyarországra utazóknak Napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt a nemzetközi turizmus mind a nyugati, mind a szocialista országokban. Évről évre kedvezőbben alakulnak a körülmények az autós-motoros turisták számára, ami természetszerűleg maga után vonja a világjárók problémáinak a megoldását, elsősorban a járművek jogi vonatkozásával kapcsolatban. Annak a csehszlovák turistának, aki gépjárművel indul Magyarországra, külföldre szóló kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie. Tehát ha útja során bármi éri, kárt okoz, fizet helyette a Magyar Állami Biztosító — mégpedig a külföldi, jelen esetben a csehszlovák biztosítón keresztül. A csehszlovák állampolgár tehát nem kerül jogi útvesztőbe. A magyar és a csehszlovák autóklub tagjai hitellevelet is igényelhetnek, és kaphatnak viszonosság alapján. Ez csehszlovák—magyar vonatkozásban 2000,— Ft erejéig igényelhető az illető ország pénznemében, s a hitel a meghibásodott kocsi javítására, vontatására, orvosi, ügyvédi honorárium térítésére, valamint a visszautazási jegyek megvásárlására szolgál. A szocialista országokban érvényes ilyen hitellevél kiállításának díja, ajánlólevéllel együtt 90,— Ft Magyarországon, Csehszlovákiában ennek megfelelő összeg, korona. Magyarországon előforduló balesetnél, amennyiben ennek külföldi részvevője is van, a károsult és a kárt okozó biztosítója rendezi az ügyet. Ilyenkor a magyar biztosító alkalmazottai tanácsot adnak a javítóműhely kiválasztására, kérésre pfedig műszaki kárfelvételi jegyzőkönyvet készítenek. A kötelező felelősségbiztosítás a saját kocsiban keletkezett károkra nem nyújt fedezetet. Célszerű ezért elindulás előtt — ha egyébként nincs, külföldre szóló önkéntes biztosítást kötni. A szocialista országokból érvényes casco biztosítás birtokában Magyarországra érkezőknek az ún. „kék kártya" egyezmény értelmében az ÁB segítséget nyújt saját káruk rendezésében is. Ilyenkor szakemberek megszemlélik és lefényképezik a sérült járművet, egyúttal felveszik a károsult adatait, és megfelelő javítóműhelyt ajánlanak. Ezenkívül megrendelik a menetképesség eléréséhez szükséges javítást és kifizetik ennek költségeit. Ha a szükségjavítás után a gépjárművel haza tudnak menni, a teljes reparációra otthon kerül sor. A magyar Állami Biztosító kb. hétnyolcezer forintig fizeti ki a járási költségeket, ezt meghaladó kár esetén a magyar biztosító telexen tisztázza a csehszlovák Állami Biztosítóval, hogy emelt összeggel történjék-e a rendbehozatal, vagy ha a károsodás nagyobb mértékű, célszerűbb-e a járművet vasúton, esetleg kamionnal hazaszállíttatni. A csehszlovák turistáknak (mindennemű biztosítási ügyben), főként baleset esetén, legkésőbb a baleset második napján jelenteniük kell a helyi biztosítási igazgatóságnál a baleset körülményeit. A tények ismeretében a biztosítási ügyintézők így tudják gyorsan és alaposan, szinte „villámszerűén” elintézni az ügyeket, tehát az intézés gyorsasága a turisták magatartásán múlik. Jó szem előtt tartani az autósoknak továbbá azt is, hogy balesetnél azonnal fel kell jegyezni a károkozók adatait, a rendszámot, a szemtanúk nevét, címét stb., mert az Állami Biztosító csak ezeknek az adatoknak a birtokában téríti meg a kárt, ismeretlen gépjármű által okozott károkért nem fizet. Dr. bíró József 27
