A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-09-08 / 31. szám

KÉPES

HÍRADÓ

FELVÉTELEK: CSTK

# Gustav Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke augusztus 20-án hivatalos látogatást tett a Cseh Nemzeti Tanács székházában, ahol a CSNT elnökségének tagjai fogadták. A szívélyes légkörű beszélgetésen időszerű népgazdasági és művelődéspolitikai kérdésekről, a Cseh Nemzeti Tanács munkájáról és egyéb államügyekről volt szó.

# Az elmúlt hetekben egyre bonyolultabbá vált a portugál belpolitikai helyzet. A reakciós fasiszta elemek súlyos provokációkat, zavargásokat idéztek elő. A kommunista párt s a baloldali haladó erők a demokrácia és a portugál forradalom megvédésére szólította fel a tömegeket. — Képünkön: a Portugál Kommunista Párt és a forradalmi szakszervezetek tagjai részvételével megtartott egyik lisszaboni tüntetésén Vasco Goncalves kormányelnök mondott beszédet.

0 A Román Szocialista Köztársaság dolgozó népe augusztus 23-án ünnepelte az ország felszabadulásának 30. évfordulóját. A nagyszabású ünnepségeken méltatták az ország ipari fejlődésének hatalmas ütemét, aminek következtében öt év múlva az ipari termelés túlszárnyalja a román mezőgazdaság termelékenységét. A képen: az egyik kohászati, üzem korszerű csőhúzó hengersora.

# Csehszlovákia felszabadulásának 30. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 31. évfordulója tiszteletére nagyszabású békeünnepséget rendeztek Senicában. A járás dolgozói szívélyesen üdvözölték körükben Viliam

Salgovic elvtársat (az első sorban balról a második), az SZLKP KB Elnökségének tagját, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét. Az ünnepségen fellépett a Lúcnica népművészeti együttes.

MEGHALT

CSÁDER LÁSZLÓ

Barátai, ismerősei, tisztelői körében mélységes megdöbbenést keltett o hír. Tudtuk, hogy betegség őrli, gyöngíti a szervezetét. Nem is olyan régen még a szinte hihetetlen munkabírású kollégát ismertük meg benne, aki szenvedéllyel szerette hivatását, felelősséggel és tiszteletre méltó szakmai hozzáértéssel végezte munkáját. Szerény, csendes, olykor hallgatag volt, s higgadtságát csak akkor veszítette el, ha a munka nem ment olyon simán, ahogy ó szerette volna. Barátai, kollégái mindig példának tekintették fegyelmezettségét, viszonyulását munkahelyéhez és családjához.

Hatvanhat évvel ezelőtt született Csallóközcsütörtökön. Bratislavában Kereskedelmi Akadémiát, Budapesten Iparművészeti Főiskolát látogatott. Pesten került kapcsolatba Kassák körével és a munkásmozgalommal Az első köztársaság idején a Sarlómozgalom keretében gyűjtő utakra járt, haladó népi hagyományokat kutatott. Számos verskötet, esszégyűjtemény (György Dezső, Fábry Zoltán) borítólapját tervezte. Négy évi hollandiai tartózkodás után különböző bratislavai nyomdákban dolgozott, majd a CSEMADOK KB kultúrpolitikai folyóiratának, a Fáklyának a technikai szerkesztője lett.

A kiváló grafikus ott állt a Hét bölcsőjénél, értő gondossággal, fáradhatatlan szeretettel formálta, alakította lapunk köntösét. Nemesveretű betűi, címrajzai, ízléses és mértéktartó szerkesztése nevet és rangot biztosított neki a csehszlovákiai magyar irodalmi és kulturális közéletben. Nehéz elhinnünk, hogy már nem él. Ma is úgy látjuk, .mintha ott ülne az Íróasztalánál, hiszen nemrégen még ott ült (három éve ment tőlünk nyugdíjba) szobájö csendességében, hogy a betűk tömkelegét keretbe szorítsa s a leírt gondolatoknak méltó formát varázsoljon. Sokszor késő éjszakáig égett kis asztali lámpája, szikár alakja görnyedve hajolt a rajztáblára.

Mikor elérte a nyugdíjkorhatárt, a CSEMADOK KB dolgozói és a Hét szerkesztői, legközvetlenebb munkatársai szomorú szívvel vettünk tőle búcsút. Akkor még nem gondoltuk, hogy megérdemelt pihenés helyett nemsokára a halál, az elmúlás vár ró. S íme a hír! Bekövetkezett, amitől féltünk.

S mi, akik annyira szerettük és becsültük őt, most már csak a soha nem halványúló emlékét őrizhetjük szívünkben. Testét legyőzte az enyészet, de kulturális életünkben szerzett érdemei elévülhetetlenek.

3