A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-25 / 30. szám
A JÓ KONYHA TITKAIBÓL Amikor a boltokban válogatni lehet a jóminőségű gyümölcs- és zöldségkonzervekben, időszerűtlennek tűnik, ha befőzésre buzdítjuk a háziasszonyokat. Annál is inkább, mert alapos számolás után kiderülne, hogy nem is olcsóbb, a ráfordított munkáról nem is beszélve. S mégis, bizonyos esetekben kedvvel foglalatoskodunk a befőzéssel. Ma már nemcsak a vidékieknek van gyümölcsösük, de egyre több városi embernek is van kis .háztáji" földecskéje. A hétvégi telkek tulajdonosai büszkén nézegethetik a sajátkezűleg ültetett fáik termését, amely fogyasztásra sok, eladásra kevés. Legtöbbször tehát befőtt, lekvár alakjában az üvegekbe vándorol. ALMA RÉTESNEK, MÁRTÁSNAK Olcsó, hullott almából elkészíthetjük. Az almát meghatározzuk, hibás, férges részeit eltávolítjuk és káposztagyalun leszeleteljük. Lemérjük: 5 kg almára 50 dkg cukrot és 1 kanál szalicilt számítunk. Egy nagy tálban összekeverjük az almát, a cukrot és a szalicilt, üvegekbe rakjuk, lekötjük és 20 percig gőzöljük. Csak másnap vegyük ki a gőzölőfazékból. ALMAKOCSONYA 1 kg almaié, 30—40 dkg cukor. Erre a célra az éretlen, hullott almát felhasználhatjuk. Az éretlen almában több a kocsonyásító anyag, a pectin. A megmosott almát négy részre vágjuk, hibás részeit eltávolítjuk, de a magházát és héját nem. Annyi vizet öntsünk rá, hogy csaknem ellepje és lassú tűznél puhára főzzük. A levét leszűrjük és másnapig ülepedni hagyjuk. (A visszamaradt puha gyümölcsből azután lekvárt főzhetünk.) Ekkor a levét óvatosan leöntjük, hogy ne legyen zavaros s minden kg léhez 30—40 dkg cukrot számítva gyors tűznél, a hab leszedése mellett, főzük míg nyúlósan cseppen, vagy porcelán tányéron megkocsonyásodik. Még forrón apró üvegekbe öntjük, másnap lekötözzük. Más, nem kocsonyásodó gyümölcshöz is keverhetünk almalevet, ha kocsonyát akarunk főzni. Az ikebana készítésének alapjai Az ikebana alapját három különböző szárhosszúságú virág vagy növény alkotja. Ezek közül a leghosszabb az égbolt szimbóluma. Japán nevén a „sin". A középső ág az elsőnél egyharmad résszel rövidebb. Ez az embert szimbolizáló „soe". A harmadik ág — a „hi'kae” — a föld szimbóluma, kétharmad résszel rövidebb mint a „sin". Fontos az ágak hajlási szöge is. A leghosszabb 15-, a középső 45-, a legrövidebb 75 fokkal hajlik el a képzeletbeli merőleges vonaltól. Az növényeket úgy helyezzük az edénybe, hogy egy tőről fakadónak látszanak. A három fő ág rögzítése után a közöket további virágokkal, ágacskákkal és egyéb kiegészítő elemmel — kő, fa, vas — töltjük ki. üveg vázába nemes virágokat (rózsát, orchideát, szegfűt), kerámia tálba minden fajta növényt aranzsálhatunk. Jól mutat a hagyományos aszparágusz ágon kívül más zöld is, pl. a sanseveria (anyósnyelv) vagy a monstera-filodendron levele. A Mobilia című dán folyóirat 1974 július—augusztusi számában érdekes témáról ír Klaus Meedon. Égy kiállításról számol be, amit „Kicsinyek óriásországban'' címmel rendeztek meg Koppenhágában. Az alábbiakban a cikket rövidítve közöljük. A kiállítás célja, hogy rávezesse a felnőtteket: milyen a világ gyermekszemmel. Az anyagot a Dón Óvodák és Ifjúsági Klubok Szövetsége, valamint az Iparművészeti Iskola másodéves. bútortervező szakos hallgatói közösen állították össze. Hogy érzékletesebbé tegyék azt a helyzetet, amelybe a gyerek kerül, amikor a felnőttek asztalához ül, a nagyok bútorait kénytelen használni, különös megoldáshoz folyamodtak: berendeztek egy étkezőt két összecsukható székkel, megterített asztallal, valamint egy fürdőszobát W. C.-csészévé! és kézmosóval. Ezekben minden berendezési tárgy a szokásosnak kétszerese volt. A két év körüli gyermek ugyanis éppen fele akkora mint egy felnőtt. A felnőtteknek módjuk volt odaülni az asztalhoz, amelynél könyökük a vállukkal került egyvonalba, amikor megpróbálták elérni a bögrét, és nem voltak képesek eldönteni ebben a helyzetben, hogy az edény üres-e vagy tele van. A felnőtt számára az asztal egy jól érzékelhető, stabil tárgy, amelyre akár rá is támaszkodhat. A gyermek szemében ugyanez az asztal sötét, félelmet keltő, éles sarkú objektum, amely alatt nagy, nyitott, üres hely van. A felnőtt egyszerűen oda megy az asztalhoz, a gyermek viszont gyakran úgy találja, hogy könnyebb folytatni a gyalogolást — akár be az asztal alá — mint mondjuk felmászni a székre, csakhogy az asztalhoz kerülhessen .A felnőttek lefelé néznek az asztallapra, a gyermekek felfelé kénytelenek hunyorogni, bele a lámpába. Fényképek mutatták be a kiállításon, hogy a különféle „felnőtt" használati tárgyak között mi mindent kell még a gyermekeknek kiállniok, amíg maguktól, saját tapasztalataik alapján megtanulják, hogy mi mire jó. A felnőttek gondoskodása ugyanis nemigen terjed többre, mint az etetésre, a megfelelő higiéniai körülmények biztosítására, egészen addig, amíg a gyermek el nem éri azt a kort, amikor már képes elvontabb gondolkodásra és értelmes beszédre is. A szülők nincsenek felké-Egy főiskolás terve: poliuretán habból préselt könnyű, legömbölyített élű (nem balesetveszélyes!) asztal és szék. Tervezője figyelembe vette a várható sokirányú igénybevételt: az ülőke a mászáshoz is segédeszköz, s az asztallap elég szilárd ahhoz, hogy akár rá is lehessen állni. szülve arra, hogy a gyermekek változó igényeinek megfelelő lakberendezéssel teremtsék meg a megfelelő környezetet. Szeretnék egyszerűen, egyszer és mindenkorra letudni a dolgot. A gyermekek viszont egyáltalán nem örülnek az ilyenfajta „beskatulyázásnak". Sokkal szerteágazóbb az érdeklődésük, semhogy nyugodtan megmaradjanak egy helyen, például egy szobasarokban, egy kis szobában még akkor sem, ha az — szüleik véleménye szerint — mindennel fel van szerelve, amit csak egy gyermek megkívánhat. Érdekes volt látni a kiállítást és különösen a főiskolások munkáit. A gohdos előkészületek szép eredményekénta legtöbb kiállított tárgy tulajdonképpen már sorozatgyártásra kész modell volt. Olyan bútorok, amelyek — mint a legtöbb „csináld magad" játék — elbővülők, megragadok minden gyermek számára, függetlenül életkoruktól. A kétszeres méretű, összecsukható széken ugyanolyan kényelmetlenül, bizonytalanul, esetlenül ül a felnőtt, mint a normál széken a két és tél—hároméves gyerek. Nem kerülte el a tervezők figyelmét a fürdőszobai berendezések szerencsétlen méretezése sem. A gyermek a „normál" W. C.-kagylóra sem felülni, sem arról leszállói nem tud. Az új, alacsonyabb, ám keskenyebb modell egyaránt alkalmas gyermekeknek és felnőtteknek. 29 A világ g y e r m e k s z e m m e I
