A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-11 / 29. szám
KMllKI’i üiii's ni: Érdekes levelet kaptunk az Emberi sorsok rovatának egyik olvasójától. Mérlegelnünk kellett, hogyan minősítsük a panaszt. Jogi esetnek fogjuk-e fel, vagy inkább tekintsük olyan témának, amelyre az olvasóktól várjuk a választ? Végül úgy döntöttünk, hogy az VÁMOS GÁBOR FELVÉTELE olvasókat kérjük fel, legyenek a panaszos segítségére. Íme a levél: Szeretném, ha az olvasók tanácsot adnának, mit tegyek? Négy és fél éve élek házasságban. A férjem egy napon azzal a szándékkal keresett magának új munkahelyet, hogy ott majd többet fog keresni. Mikor ez történt, már a második gyermeket vártuk. Indokoltnak látszott a döntése, mivel nekem legalább két évig otthon kell maradnom a gyermekemmel és érthetően a jövedelmem kevesebb lesz. A férjemet kimondottan jó szándék vezette, amikor a jobb kereseti lehetőség miatt munkahelyet változtatott. Mennyire igaz azonban, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve... Új munkahelyén a férjem megismerkedett egy asszonnyal, akivel azóta is együtt járnak. Hámor tudomást szereztem a viszonyukról s nem hagytam szó nélkül a dolgot. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, összevesztünk. Férjem most mór csak a gyermekekre ad pénzt a fizetéséből. Elköltözött tőlünk. Az édesanyjánál lakik. Míg velünk élt egy fedél alatt, voltam az üzemükben és kértem a vezetőket, helyezzék el az aszszonyt, mert nekünk két gyermekünk van, ő pedig gyermektelen. Úgy gondoltam akkor, hogy az asszony elhelyezése megoldja a problémát, hiszen azelőtt a férjem nem járt nők után. Abból indultam ki, hogy ha nem fognak egy helyen dolgozni, helyre áll nálunk a családi béke. Kezdetben minden úgy nézett ki, hogy az asszony elhelyezésének semmi akadálya. Az üzem vezetőjétől ígéretet kaptam, hogy teljesítik a kérésem. Még azt is mondta a vezető, hogy nincsenek megelégedve az asszony munkájával, aki általános iskolát végzett és irodában dolgozik. Az üzemvezető ígérete pontosan egy éve hangzott el, de azt mondhatom ma is. hogy nem tartotta be a szövőt. Közben az az asszony mór elvált a férjétől s mi is válófélben vagyunk. Dióhéjban ennyi a történet, s én, a szenvedő fél. azt sem tudtam elérni, hogy azt az asszonyt, családi életünk elrontóját, más munkahelyre helyezzék. Megérdemelné pedig a büntetést, mert az olyan nő nem törődik mással, nem törődik az ártatlan gyerekekkel, akiknek miatta el kell veszíteniük az apjukat. Az idegállapotom teljesen leromlott, örökké fáj a hátam, nem bírok dolgozni. S nem elég a bajom, még telefonon is gyakran zaklatnak. A napokban, a sógorom éppen nálunk volt, egy nő mindennek elmondott. Szerintem a férjem szeretője tette. A kedves olvasók írják meg nekem, törekedjem-e továbbra is arra, hogy azt az asszonyt, családi életünk elrontóját, elhelyezzék jelenlegi munkahelyéről, s van-e még értelme ezek után annak, hogy harcoljak a férjemért, tartsam meg a gyermekeimnek? Jelige: Hármunk közül ki a hibás? Válasz Szomorú édesanya jeligére Rendszeresen olvasom az Emberi sorsok rovatát. Nagyon megragadják figyelmemet a szomorú történetek. Az utóbbi időben sok értelmetlen váddal illetnek egy bizonyos anyóst és a lányát, aki még a családi házban tartózkodik. Kár őket piszkítani, hiszen ahogy a levelekből kivettem, akkor kezdődött a baj, amikor a fiatalasszony a családba került. Attól a pillanattól folyik a cirkusz a szomszédok és az ismerősök szórakoztatására, akiknek nem kellett elmenekülniük az otthonukból, mint maguknak. Én, az ügy jóakaró szemlélője, úgy látom, hogy maguk nagyon is tudták, kit kell megfogniuk, kiből sikerül gipogya férjet csinálniuk, ki lesz alkalmas a bohóc szerepére. Feltételezem, hogy életében nem olvasott el egy jó könyvet, nem járt rendes, értelmes emberek közé, olyanok közé, akikből nem hiányzik az ész és az emberség. Még az a szerencse, hogy sok-sok olyan család van, amelyben a menyecske nem törekedik a férje családjának az elpusztítására, szépen, békében élnek egy fedél alatt. A békétlenségről maga tehet, hiszen akiknek szemük van, látják, hogy sem nem köszön, sem nem beszél, ennek ellenére az a szerencsétlen asszony meg-megnézi a kis unokáit. Maga akkor boldog, ha a lányait, vejeit is ellene tudja uszítani. A kislányt ütikverik, a nagymama ellen nevelik, pedig ha valaki szerette a családját, az ő volt. A gonoszsága nem ismer határt. Pokollá teszi az emberek életét Jó lenne, ha gyorsan abbahagyná a piszkolódásait. Ne felejtse el, hogy már nagyon megismerték és egyre többen el is ítélik. Verés helyett szeretetével ajándékozza meg a nagyobb lányát és ne csak a kisebbet dédelgesse. Nem tesz jót a gyereknek, ha érzi, hogy ő folyton csak verést kap, és mindig a másik miatt Jelige: Egy jóakaró VÍZSZINTES SOROK: 1. Porció. 21. Előállító. 10. Kicsi szlovákul. 14. Mulatóhely. 16. Város Belgiumban. 18. Magyar Államvasutak. 19. Személyem. 20. A hajó hátsó része. 22. Nem egészen olyan. 23. Török férfinév. 25. Személyes névmás. 26. A garat része. 28. Fűszernövény. 30. Ös. 31. Olasz zeneszerző (Norma). 32. Siló betűi. 33. Hajtógép. 35. Rabszolga szlovákul. 37. Amerikai hírügynökség nevének rövidítése. 39. Vörösszínű fém. 40. Ezek szlovákul. 42. Kevert tea. 43. Kilencszázötven római számmal. 44. Tudósítás. 46. Fogával szétmorzsálta. 48. Férfinév. 49. Fundamentum. 50. Kis kabát. 51. Pénzintézet. 52. yilla. 54. Magyarországi biztonsági zár-márka. 56. Arra a helyre. 57. Afrika része. 58. Vág szlovákul. 60. A. Z. K. 61. Csapadék. 63. Literben van! 64. Pépes. 66. Betör. 68. Argon vegyjele. 69. Sziget a Fekete-tengerben. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Juhász Gyula „A munka“ c. verséből idézünk, folytatva a függőleges 7, és 13. számú sorban. 2. Európai nép. 3. Barlangrész. 5. Tova. 6. ... de Janeiro. 7. Az idézet második része. 8. Számnév. 9. Igekötő. 11. Americium kémiai- jele. 12. Szeipével észlel. 13. Az idézet harmadik része. 15. A légnyomás mértékegysége. 17. Becézett Olga. 20. Idegen férfinév. 21. A fenyőfa termése. 23. Idegen női név. 24. Izsó tulajdona. 26. Bélel. 27. Városrész rövidítve. 28. Szlovák helyeslés. 29. Temérdek. 34. A harmadik dimenzió. 36. Ajak szlovákul. 38. Kedvelt keleti étel. 40. Iskolai berendezési tárgy. 41. Táplálkoztak. 43. Nagy erővel lendületbe hozza. 45. Tesz. 46. Kevert era. 47. Tanulmányrajz. 48. Laoszi néptörzs. 53. Törökországban magas rangú katonai rang. 55. Közhely. 58. Szeletel. 59. Épület. 61. Német névelő. 62. Szlovák év. 64. Mely személy. 65. Hirhedt német alakulat volt. 66. A bratislavai autók jelzése. 67. Neró egynemű betűi. Beküldendő a függőleges 1, 7, és 13. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül szerkesztőségünk címére: Bratislava. Obchodná 7, lehetőleg postai levelezőlapon. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Az ember csak a munka mezején kerül igazi közösségbe az emberrel.“ KERESZTREJTVENY 28
