A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-08-11 / 29. szám

A csehszlovákiai magyar dolgo­zók Jubileumi. XX. országos dal- és táncünnepélyére július 12—13-án került sor. E nagy népművészeti se­regszemlén Ludovít Pezlárnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, o KB titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség vett részt. A de­legáció tagja volt Jozef Mravík mű­velődésügyi miniszterhelyettes és Rudolf Blaho, az SZLKP Kelet-Szlo­vákiai Kerületi Bizottságának titká­ra. Továbbá jelen volt Lőrincz Gyula a CSKP KB tagja, a CSEMA­­DOK országos elnöke, Fábry István az SZNT alelnöke. Ján Janovsky, a kerületi nemzeti bizottság művelő­désügyi osztályának vezetője, La­­dislav Sobcák, a roznavai (rozsnyói) járási pártbizottság vezető titkára, Pavol Hromada a Roznavai (rozs­nyói) Inb elnöke, a lengyel és az ukrán kulturális szövetségek vezetői és a Magyar Népköztársaság bra­­tislavai főkonzulátusának képvisele­tében Szabó Endre alkonzul. Az ün­nepi nagygyűlésen Ludovít Pezlár és Lőrincz Gyula mondott ünnepi beszédet. * * * népművészeti csoport is, amely a sátorozást választotta az ide-oda utazgatás helyett. Autók és autó­buszok százai indultak el az ország minden tájáról Gombaszög felé. A rendezőség gazdag és színvo­nalas műsorról gondoskodott, amely jó szórakozást és sok szép élményt ígért. Sajnos, a tervezett műsor csak részben valósulhatott meg. Hogy miért? Azért, mert Gomba­szög felett nincs tető. Az ég pedig évek óta idecsördíti villámait, s azok nyomán az égi áldást is, kiadós zápor formájában. Talán egyetlen gombaszögi be­számolóból sem hiányzott még az .időjórásjelentés*. Amikor elindul­tunk szombat délelőtt, elhatározott szándékunk volt, hogy az idei da­los-táncos seregszemlét értékelve, az égiek .áldásáról* egy szót sem írunk. De nem lehet nem szólni róla, amikor a szombati műsor indí­tásának pillanatában — mintegy külön megrendelésre — nyakunkba szakadt a zápor. A hagyományos, a gombaszögi! Ha nem jönne, ta­lán már hiányozna is. Még szeren­cse, hogy a rendezők és a közön­ség is számol vele, tudja, hogy ide­ér, így hát semmi meglepetés. Esik? Majd eláll I A közönség fel sem kel a padokról. Fél óra múlva pedig már dalol­nak, táncolnak a színpadon. Az esőmosta hangulatot az ajnácskői éneklő csoport, a szesztai menyecs­kék, az ipolyhídvégi citerazenekar rangos műsora igazítja helyre. De a felsőszemerédiek műsora közepén újra baj támad. Elnémulnak a hangszórók. Nincs áram. Es hiába követeli a közönség, a műsort nem lehet folytatni. De a tízezres tömeg türelme az esernyők alatt szinte végtelen. Három órával később van áram és újra működnek a mikrofonok. Az éneklő csoportok és szólisták dél­utánra tervezett műsorának folyta­tására azonban már nem került sor. Helyette jön a tánczene. Pedig szívesen néztük- hallgattuk volna újra például Károlyi Magdit, vagy akár az újbásti férfi éneklő csopor­tot. így a .Dalolva szép az élet* címet viselő délutáni összeállítás csak fél élmény, fél siker lehetett. Az ünnepi nagygyűlés után az .üdvözlet felszabadítóinknak* című összeállítást sem kísérte szerencse, mivel újra áramszünet késleltette az együttesek fellépését. S aki volt már Gombaszögön, tudja, hogy éjfél fe­lé didergetően hideg az a völgy, Az ipolyvarbói folklórcsoport egy csodálatosan szép menyasszonybúcsúztatót mutatott be Huszadszor népesült be a Sarló­sok egykori táborhelye, a festői szépségű gombaszögi völgy, hogy a népművészet ünnepévé avassa két napra a Szilicei-fennsik e cso­dálatosan tiszta zugát, amely mint­ha minden évben csak azért újul­na meg. hogy méltó kerettel fogad­ja az országos seregszemle szerep­lőit és közönségét. Már a kora délutáni órákban szí­nes sokadalom zsongott a völgyben. Sátrakat vertek az erdő félkaréja mentén a fiatalok; mert volt olyan / 10

Next

/
Thumbnails
Contents