A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-08-05 / 28. szám

A. SZ. PUSKIN: A föld és a tenger

Ha kék tenger tükrén hasit A mennydörgés az egre csap

A déli szel s duzzasztja lágyan S villám lobog felhős homályba,

Feher vitorlák vásznait A tengert elhagyom s megyek

És hab szökell csónak nyomában, A vendéglátó fák tövebe

Csend s gondolat csak a teher; S tudom, a föld türelmesebb.

Akkor könnyű szívvel henyelek A mord halaszt szánom, ki félve

S múzsám könnyen felejtem el: Tölti bárkáján életet

A tengerzugás édes ének. Vak örvények közt tevelyegve.

De ha gátját örli a hab Mig én a forrás énekét

Tombolva, tajtékját kihanyva. Hallgatom itt. nyugtatva, csendbe.