A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-05 / 28. szám
és az emberiség reményei Azt hiszem, nincs ma ember a földkerekségen, akin ne venne erőt az elszörnyedés borzalma ennek az egzotikusán hangzó városnévnek a hallatán. A rombolás, a pusztítás sátáni erői elszabadulásának szörnyű apoteózisa, a legborzalmasabb infernónak az egész emberiség lelkiismeretét azóta is szüntelenül mardosó, sohasem feledhető mementója Hirosima. .PA, EZT MEG KELL VALÓSÍTANI” Albert Einstein Enrico Ferminek, valamint három magyar származású fizikusnak, Szilárd Leónak, Wigner Jenőnek és Teller Edének kezdeményezésére levélben, illetve memorandumban figyelmeztette Rooseveltet, az Egyesült Államok elnökét: jó lenne, ha az USA kormánya — még mielőtt a németek e területen eredményeket érnének el — foglalkoznék az uránhasadási reakció hadi célokra való felhasználásával. Einstein levelét Alexander Sachs, az elnök nem hivatalos, de annál nagyobb befolyású tanácsadója kellett hogy átadja Rooseveltnek. Sachsnak csak majdnem tíz hét múlva volt erre alkalma. 1939. október 11-én olvasta fel a levelet Rooseveltnek. Az elnök azonban nagyon fáradt volt és nem szentelt különösebb figyelmet a kérdésnek. Azt mondta, hogy bár igen érdekes a dolog, de még nyilvánvalóan korai. Látván azonban Sachs csalódottságát, meg akarta vigasztalni és másnapra meghívta reggelire. Amikor Sachs másnap megjelent a Fehér Házban, Rooseveltet tolókocsijában találta, éppen reggelizett. Ironikus hangon fordult tanácsadójához: — Milyen kiváló ötlettel jön ma megint? Mennyi időre van szüksége, hogy elmagyarázza? Az 1945. augusztus 6-án iskolába menet elpusztult gyermekek emlékműve — Szeretnék elmesélni egy történetet — mondta Sachs és elmesélte az elnöknek, hogyan ajánlotta fel a napóleoni háborúk idején egy fiatal amerikai feltaláló, Fulton a francia császárnak, hogy gőzhajókból álló hajóhadat épít neki, amelynek segítségével, tekintet nélkül az időjárás szeszélyeire, inváziós hadsereget lehetne partra szállítani Angliában. Napóleon annyira valószínűtlennek tartotta a dolgot, hogy Fultont/ kidobta. Sachs még hozzátette: — Ki tudja, ha Napóleon nagyobb figyelmet szentelt volna a fiatal feltalálónak, több fantáziáról tett volna tanúságot, egészen másként alakulhatott volna a tizenkilencedik század történelme. Az elnök néhány pillanatig hallgatott, aztán felírt valamit egy darab papírra és átadta a behívott szolgának. Ez kisvártatva behozott egy palack, a napóleoni időkből való konyakot és megtöltött két poharát. Amikor az elnök a magáét felhajtotta, megkérdezte : — Alex, maga biztos akar lenni benne, hogy nem járnak túl a németek az eszünkön? — Igen, pontosan erre gondoltam. Ezután Roosevelt behívatta katonai tanácsadóját, Watson tábornokot, akinek „Pa" volt a beceneve. Rámutatott a Sachs áltál hozott dokumentumra és azt mondta: — Pa, ezt meg kell valósítani! A MANHATTAN-TERV Csak 1941. december 7-e után, amikor a japánok megtámadták Pearl Harbort, az USA legnagyobb csendes-óceáni tengeri támaszpontját, kezdték illetékes amerikai helyek komolyabban finanszírozni az atomkutotásokat, az említett emigráns fizikusok által kidolgozott tervet, amely 1942. szeptember 17- től a „Manhattan Engineer District" nevet kapta. A terv főnöke Leslie Richárd Groves tábornok lett. Ö alá tartoztak a titkos laboratóriumok, kísérleti telepek Oak Ridge-ben, Hanfordban és az új-mexikói Los Alamosban. PANDORA SZELENCÉJE Az Alamagordo-sivatag, pontosabban a Jornada del Muerto, a Halál övezete, egyszerre elcsendesedett. Elnémultak az emberek is — az atomfizikusok és a katonák. Oppie is, ahogy itt mindenki Robert Oppenheimert hívta. A többiek valahogy nem tartoztak ehhez a tájhoz, de neki, Oppie-nak, bizalmas viszonya volt New Mexicóhoz. Itt töltött néhány évet gyermekkorában. Máig sem tudja elfelejteni mindazt a szépet, amit itt átélt. Ez a vidék és a fizika tulajdonképpen a két legnagyobb szerelme. Ha úgy vesszük, ez a két szerelme döntött tulajdonképpen abban, hogy ma éppen itt van. Amikor Groves tábornoknak Los Alamost ajánlotta mint a legjobb búvóhelyet a titkos atomlaboratóriumok számára, a Manhattan-terv főnökének nem volt ellene semmi ellenvetése. „Még néhány pillanat, már csak tíz perc...” — gondolta. Pattanásig feszültek az idegei. Ó, ha lehetne semmire sem gondolni ... De nem lehet elűzni a gondolatokat. Amíg nyilvánvaló volt, hogy Hitler nem rendelkezik az atombombával, csak egy vágya volt: sikerülnie kell! Ma azonban Németország legyőzve, és Japán sem bírja sokáig. Minek ez a bomba? De hát világos a dolog. A tábornokok meg akarnak győződni róla, mi van a kezükben. Tudnak a létezéséről, és semmi sem tudja visszatartani őket ettől a naptól, semmi sem menti meg a japán városokat, talán csak az, ha ma nem sikerül a robbantás. De mi lesz, ha valóban sikerül? A kísérletek eddig több mint kétmilliárd dollárba kerültek. Mi lesz, ha ... Már nem sikerült végiggondolnia. Vakító fehér fény vált el a környező hegyektől. Óriási tüzes golyó emelkedett az ég felé. — 'Istenem, úgy tűnik, hogy elvesztették fölötte az ellenőrzést! — kiáltott fel a tisztek egyike, de hangja elhalt a fülsiketítő robajban. Az első pillanatban mindenkin az elszörnyedés lett úrrá. Egyesek a védősisakokról is megfeledkeztek, ahogy kiugráltak az autókból. Úgy elvakította őket a fény, hogy nem látták a színjátékot, amire oly sokáig vártak. Az első léghullám földre döntötte- őket. Később Base Campben Groves tábornok megkérdezte Oppenheimertől, mire gondolt, amikor bekövetkezett a robbanás. — Nem tudom, de az utolsó gondolatom, amire emlékszem, egy ógörög mítosz volt — mondta csendesen Oppie. — Talán ismeri, tábornok. Arról szól, hogy amikor Prométheusz ellopja az Olymposzról s átadja az embereknek a tüzet, minden találmány és kultúra forrását, a felbőszült Zeusz úgy áll bosszút, hogy elküldi Pandorát, az első asszonyt a földre. Pandorát az istenek dúsan megajándékozták: Hephaisztosz adta neki az emberi alakot, Aphroditétől a szépséget, Hermesztől a csalfaságot és a hízelgő beszédet kapta, Zeusz pedig egy hordót adott neki, amelyben az emberiséget fenyegető összes bajok el voltak rejtve. Prométheusz testvére, Epimetheusz rögtön beleszeret Pandorába és feleségül veszi. Pandora hamarosan valóra váltja Zeusz bosszútervét. Kíváncsisága nem hagyja nyugton s végül kinyitja a hordót (a mai nyelvhasználatban szelencét). A hordó kinyílik, és az ezernyi baj, szenvedés szétterjed az egész világon, csak a csalóka reményt sikerült visszatartani. Hát erre gondoltam ... és ettől féltem. De már megtörtént. „A GYEREKEK SZERENCSÉSEN MEGSZÜLETTEK” A „nagy hármas" potsdami konferenciájának előestéjén Harry Truman,az Egyesült Államok elnöke táviratot kapott ezzel a rejtjeles szöveqgel: BABIES SATISFACTORALY BORN (a gyerekek szerencsésen megszülettek), ami azt jelentette, hogy sikeresek voltak New Mexicóban az A-bombával véqzett kísérletek. Már akkor, 1945. július 16-án azt mondta Byrnes államtitkár Trumannak, hogy „az atombomba olyan helyzetbe hozhat minket, hogy mi dlk-8
