A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-08 / 25. szám
A színhazak világszerte azon fáradoznak, hogy az utóbbi időben elpártolt közönségüket visszaszerezzék. A közönség viszont egyre csak azt hajtogatja, hogy csakis olyan „szórakozásban" hajlandó részt venni, amelynek ő maga is tevékeny részese. Valószínű tehát, hogy ez nem is annyira a szellemi restség, mint inkább a fokozott fizikai cselekvés igényének problémája .. . Nem akarok általánosságban foglalkozni ezzel a kérdéssel, éppen azért mindjárt a hazai magyar öntevékeny színjátszó együttesek mozgalmára terelem a szót: hogyan érvényes az előbb felvázolt képlet erre a mozgalomra? Az utóbbi öt év folyamán változáson — vagy még pontosabban fogalmazva: — megújhodáson ment át az öntevékeny színjátszó mozgalom. Az együttesek általában kevés szereplős drámákat tűztek műsorukra. Ennek több oka volt: őrségváltás a rendezői tisztségben, a közönségigény és a műsorpolitika kettőssége, pénzügyi problémák stb., de leginkább az érdekeltség, a szereplésre alkalmas emberek „más irányú elfoglaltsága” ... A kevés szereplős művek műsorrra tűzése bizonyos tekintetben előnyére is vált az együtteseknek. A rendező többet tudott foglalkozni a szereplőkkel, s ennek eredményeképpen egy-egy drámai jellem viszonylag egységes, tiszta megfogalmazásban került színpadra, ami nagyban emelte az egész előadás művészi értékét, a szereplők (és a rendező) öntevékeny képzését és meghozta a közönségsikert is ... A szorgalmasan végzett mindennapi kétkezi és művészi munka közben jól esik tudomásul venni ünnepeinket, amelyeken harcainkra, eredményeinkre, múltunkra emlékezhetünk, amelyeken egyebek között összehasonlítunk és tervezgetünk is. Az idei, XII. Jókai-napok seregszemléi két pirosbetűs ünnep jegyében kerültek megrendezésre. A felszabadulás óta eltelt 30 esztendő alatt társadalmi életünk és ezen belül csehszlovákiai magyarság-tudatunk is minőségi változáson ment át. A világirodalom kimagasló egyéniségeire való emlékezés szintén ünnepet jelent a kultúraszerető embereknek. Erre nyújtott alkalmat az idén Jókai Mór születésének 150. évfordulója. Mind a két évforduló méltó hangsúlyt kapott színjátszó együtteseink központi seregszemléjén, de leginkább azzal ünnepeltek amatőr színjátszóink, hogy az idén a színjátszó mozgalomnak elsősorban a tömegjellegét demonstrálták. Alig akad olyan bemutatott mű, amely tizenötnél kevesebb szereplőt kívánt volna, de olyan együttes is volt, amely 106 szereplőt vonultatott fel a színpadon .. . Volt idő, amikor az együttesek olyan taghiánnyal küzdöttek, hogy a rendezőnek kellett ellátnia a súgó, a világosító stb., egyszóval a technikai munkatársak szerepét. Hogy újra népszerű, tehát tömegmozgalom lett a színjátszás, bizonyítja az a tény is, hogy az idei seregszemlén fellépő együttesek között kettő is több technikai munkatárssal rendelkezett, mint színpadi szereplővel ... Ez tényleg figyelemre méltó tény a mozgalom életképessége és fejlődése szempontjából! Az idén ünnepeljük a csehszlovákiai hivatásos gyermekszínjátszás létrejöttének 40. évfordulóját. Csehországban viszonylag szép hagyományai vannak a gyermekszínjátszásnak. Szlovákiában a közelmúltban alakult meg Trnavában az első hivatásos gyermek- és ifjúsági színház. A csehszlovákiai magyarságnak nincsen ilyen jellegű színháza. Éppen ezért fokozott feladat hárulna a műkedvelő gyermek- és ifjúsági színjátszó mozgalomra, s ezen belül elsősorban az iskolai színjátszásra .. . Azt írtam: hárulna. Nem véletlenül írtam így — feltételes módban. Ilyen hazai magyar mozgalmunk ugyanis nincs. Illetve: van is meg nincs is ... Az illetékes szervek állítása szerint ennek a mozgalomnak a felkarolása nem tartozik sem a Művelődésügyi, sem az Iskolaügyi Minisztérium, sem a Népművelési Intézet, sem a CSEMADOK hatáskörébe. A SZISZ SZKB viszont — mindeddig nem volt A nagy sikert aratott komáromi színjátszók előadásának egyik jelenete hajlandó segíteni ezt a mozgalmat. Következetesen mozgalmat írok (mert annak szeretném tudni), valójában azonban csak mozgolódásról van szó. Egy mozgalom ugyanis nem épülhet csupán sponteneitásra . . . összegezésül: régóta megérdemelnék már az iskolai (és más gyermek- vagy Ifjúsági) színjátszó együttesek, hogy végre központi irányítást kapjanak, munkájuk, eredményeik demonstrálásának pedig központi seregszemlét — ha nem külön diáknapok alkalmával, akkor a Jókai-napok keretében . . . Mindezt azért is tartottam fontosnak elmondani, mert az idei Jókai-napokon az izsai általános iskola Ady Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára a szavalóverseny győztesének dijait adja át Az idei Jókai-napok záróünnepélyén megjelent Jókai Mór ma is élő rokona: Feszty Masa, magyarországi festőművész 11 Konrád József, a szin/atsző csoportok versenye bíráló bizottságának elnöke értékeli a fesztiválon tapasztaltakat
