A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-24 / 4. szám

o CSEMADOK életéből- kulturális hírek - népművelés népművészet - levelek - tuócsítá gazdosógi szakkörök létrehozásának, és kezdemé­nyezni, támogatni fogjuk az olyan különféle tanfo­lyamok megindítását is, amelyek bizonyos szaktu­dást és továbbtanuláshoz vaió ösztönzést biztosí­tanak. A CSEMADOK munkájának egyik legtöbb embert mozgósító munkaterülete a népművészeti tevékeny­ség, ahol legfontosabb feladatunknak az együttesek és csoportok eszmei s művészi színvonalának céltu­datos emelését tartjuk. Munkatervünkben ebben az évben is főleg az elkötelezettséget, a minőséget, a szakmaiságot és a nagyobb művészi igényt tartjuk szem előtt. Az öntevékeny művészeti tevékenység területén az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma ez­­idáig máris számos aktuális kérdést tisztázott, né­hány további részletkérdés megoldása pedig — szö­vetségünk központi bizottságával közösen — folya­matban van. Sajnos, csoportjaink, együtteseink ré­széről viszont éppen ezen a területen tapasztalha­tók bizonyos fogyatékosságok vagy e tevékenység színvonalának hullámzása, igaz, olykor ezt bizo­nyos objektív gátló körülmények okozzák, amelye­ket gyakran nenéz önerőnkből kiküszöbölnünk. Vall­juk viszont, hogy — az elért pozitív eredmények mellett, o népművészeti mozgalom Igazi stabilizáló­dását csak a fejlődést károsan befolyásoló tényezők mielőbbi megszüntetése eredményezheti. Ez a ne­gatívum különösen élesen a táncmozgalom terüle­tén mutatkozik meg, ami annál elgondolkoztatább, hogy mind a zselízl Országos Népművészeti Fesz­tivál mind a gombaszögi Dal- és Táncünnepély mű­sorát — amelyeket egész évi tevékenységünk klcíú­­csosodásának Is tekintünk —, elsősorban a táncra építjük. Szükséges tehát ennek kapcsán erről kü­lön Is szólni egy pár szót. A csehszlovákiai magyar öntevékeny népművészeti élegyüttesek, bár számuk nem tehető túl sokra, színvonaluk mégis összhang­ban áll az öntevékeny művészi tevékenység egész Szlovákiára vonatkozó mércéjével. Más azonban a helyzet a szakmailag képzett, Jól felkészült instruk­torok kérdésében, akik módszertani segítséget tud­nának nyújtani az erre rászoruló együtteseknek s azok vezetőinek. S akik erre alkalmcsak is lenné­nek, azokat a népművelési szervek — sajnos — egyáltalán vagy csak nehezen tudják megnyerni e tevékenység számára. Tudjuk viszont azt Is, hogy a bratislavai Népművelési Intézet szervezte szak­­tanfolyamokon szép számban vesznek részt a ma­gyar műkedvelő együttesek vezetői és tagjai is, és szép számban sikerrel el is végezik azt. Egyszerre azonban „eltűnnek" és aztán már többnyire sem­mit, vagy csak keveset tudunk róluk. Az ilyen „lu­xust" viszont nem szabadna megengednünk ma­gunknak — különösen a hazai magyar nemzeti­ségi kultúra fejlesztésének területén. Szerintem en­nek egyik okát, a Népművelési Intézet és a kerü­leti, valamint a járási népművelési központok kö­vetkezetlen szervező munkájában kell keresnünk. Ezen a téren ezért szükséges lenne szorosabban együttműködni a nemzeti bizottságokkal, azoknak jelenteni a szaktanfolyamok végzős növendékeit, hogy azok nyilvántarthassák és a kulturális mun­kába való bekapcsolásuk céljából, konkrét felada­tokkal bízhassák meg őket. Reméljük, hogy mielőbb Sikerül felszámolni ezt a hiányosságot Is. További probléma például az együttesek vezetőinek és a kiváló műkedvelők díjazásának a kérdése. Tudjuk, hogy számos üzemi klub, szakszervezeti kultúrház megengedheti magának, hogy rendszeresen díjazza a művészeti munka vezetőit és szervezőit. A CSE­MADOK helyi szervezetei viszont csak elvétve ren­delkeznek ehhez szükséges anyagi eszközökkel. Szövetségünk központi bizottsága ezért úgy kíván enyhíteni ezen a helyzeten, hogy évről-évre nagyobb anyagi eszközöket fordít Jól működő együtteseink és élcsoportjaink működésére, illetve anyagi támo­gatásban részesíti ezeket. Néhányszor említettük már, hogy jövőbeni fel­adataink maradéktalan megvalósítása megköveteli, hogy állandóan mélyítsük a CSEMADOK, a nép­művelési Intézmények és a többi társadalmi szer­vezet közötti együttműködést, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a nemzeti bizottságokkal. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy 1970- tól minden járási nemzeti bizottság mellett működ­nie kellene egy a műkedvelő művészeti munkával foglalkozó szakbizottságnak is. Ott, ahol ez így van, szépen össze tudják hangolni az öntevékeny mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, jól irányítják a versenyeket, vetélkedőket, sereg­szemléket. E szakbizottságok hatáskörébe tartozik a CSEMADOK járási bizottságai és a járási nép­művelési központok együttműködésének szorgalma­zása is. A központi és járási népművelési Intézmé­nyek feladata, hogy módszertani és gyakorlati se­gítséget nyújtsanak a magyar népművészeti együt­teseknek Is. Szövetségünk járási bizottsága képvi­selőjének viszont úgy kell kivennie részét a hazai magyar együttesekről való gondoskodásból, hogy aktívan részt vesz a műkedvelők ügyeivel foglalkozó járási szakbizottság (Okresná rada ZUC) munká­jában, s ezen keresztül szorgalmazza az együtte­seink igényelte segítségnyújtást. Ez Idén is magas Igényeket támasztunk a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál és a gombaszögi Dal- és Táncünnepély szervezési műsorpolitikai elő­készületeivel szemben, hogy e rendezvények szín­vonala évről-évre „szemmel láthatóan" emelked­jen. Fokozottabb Igényt támasztunk a járási dal­ét táncünnepélyek előkészületeivel és megrendezé­sével szemben is. Az e téren ránk váró feladatok közé tartozik továbbá: felkészíteni színjátszó cso­portjainkat az idei Jókal-napokra és énekkarainkat pedig a III. Kodály-napokrc. Ezt megelőzően, meg kell szervezni a színjátszók járási fesztiváljait és énekkaraink három kerületi bemutatóját. A Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara ez év­ben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, s mél­tóképp szeretnénk megünnepelni e jubileumot. A SZŐTTES Népművészeti Csoport további fejlődése érdekében több olyan sürgető feladat áll előttünk, mint például az állandó zenekar kérdésének meg­oldása, a tánckar létszámának feltöltése úgy, hogy a csoport fellépéseinek hatása nagyobb színpado­kon is érvényesüljön, a csoport ruhatárának fel­újítása és persze, a tervezett fellépések biztosítása. A néprajzi munka területén — a rendszeres gyűj­tőmunkán kívül — fel kell készülni a zselízl feszti­vál keretén belül megrendezésre kerülő néprajzi ki­állítás, Illetve a népszokás és népviselet bemutató előkészítésére. Kíváncsian várjuk a népművészeti babák készítésére tett pályázati felhívásunk vissz­hangját Is. Az Itt vázolt feladatokból Is kitűnik, hogy 1975-re Is igényes munkatervet készítettünk. Hisszük, hogy mindnyájunk Őrömére, szocialista társadalmunk Ja­vára. Tudatosítjuk ebből az alkalomból azt Is, hogy a CSEMADOK-ot mindig a munkája emelte oda, ahol volt: mindig az általa végzett munka szabta meg értékét és helyét a társadalomban. Legyen ez így továbbra Is. A jól végzett munka legyen az, ami a jövőben Is biztosítani fogja szövetségünk rang­ját társadalmunkban. Dr. GYÖRGY ISTVÁN, a CSEMADOK Központi Bizottságának titkára MÓRICZ ZSIGMOND EMLÉKEST A CSEMADOK Král. Chlmec-i (királyhel­­meci) városi szervezete Móricz Zsigmond szü­letésének 95. évfordulójára emlékestet ren­dezett. Lénárt László tanár ismertette meg a szép számú hallgatóságot a nagy író éle­tével, örök becsű elbeszéléseivel és regényei­vel. Az ünnepi estén Rácz Gusztáv, Leczó Zoltánná és Veres János tanárok olvastak fel részleteket az író műveiből. Mind az elő­adást, mind a részletek felolvasását diafilm vetitésével és zenével tették élményszerűb­­bé. A gimnázium tanulói Móricz Légy jó mindhalálig c. regényéből készült színdarab­ból mutattak be egy jelenetet. DEMJÉN FERENC KI NE ISMERNÉ JÖZSA LÖRINCET ? Apja zsellér volt. A robotból neki is kijutott. Ajkán azonban mindig dal fakadt. Sokáig volt tagja a salkai (ipolyszalkai) dalárdának. Különféle rendezvényeken is gyakran szere­pelt. Nem egy olyan népdalt énekel, amelyet egyedül csak ő ismer. Amikor a szakembe­rek a Szálkái lakodalmas anyagát gyűjtöt­ték, a vőfélyek versét szavalta és a rezgő­csárdást is bemutatta. Az idő jócskán el­járt már fölötte, de énekelni még mindig szeret. Általa válnak ismertté a régi, már­­már feledésbe merült Alsó-Ipoly menti nép­dalok. MAJERSZKY MÁRTON LEKERÜLTEK A PADLÁSRÓL Baka Istváné, a Muzslai Általános Iskola tanítójáé volt az ötlet: gyűjtsenek régi edé­nyeket, ruhákat, bútorokat. A leleményes pedagógus kezdeményezését munka követte és a padlásról lekerültek a kézi faragással díszített padok, ládák, az agyagedények és fonott kosarak, valamint a térítők és abro­szok, amelyek mind a szövetkezeti klub egyik nagy termében találtak új otthonra. A kiállított tárgyak nemcsak helyből, de a környékről is vonzották az érdeklődőket. Sőt a nyitrai népművészeti csoport tagjai meg is számozták a díjazásra alkalmas dara­bokat. HAJTMAN BÉLÁNÉ A muzslai népművészeti kiállítás egy része s CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek -tudósíti 11

Next

/
Thumbnails
Contents