A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-17 / 3. szám
-- -.......-------------------------------------— - - • ...... ..............................SFMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások Valami hasonlót igényeltünk már régóta. A ( kezdeményezés értelme és értéke vitatha- ‘ tatlan. A háromnapos seregszemle (december 13—15) gazdag, nagyrészt maradandó művészi élményt nyújtott. Programja méltó volt Fábry antifasiszta szellemi örökségéhez és rangját emelte a nemzetközi részvétel, a különböző irodalmi színpadi törekvéseket képviselő együttesek műsorának változatos formai megjelenítése, de ugyanakkor egységes, Időszerű mondanivalója is. Az úttörő vállalkozás a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járási Népművelési Központ érdeme, amely ezt a tartalmas és reméljük, hogy rendszeressé váló fesztivált megrendezte és megszervezte. Az első nap délutánján a Csallóközi Múzeumban emlékkiállítást nyitottak meg Fábry Zoltán életéről és munkásságáról. Horváth Ferenc a jnb alelnöke köszöntő szavai után Duba Gyula az Irodalmi Szemle főszerkesztője értékelte az író, a harcos publicista szerepét a csehszlovákiai magyar irodalomban és a közép-európai antifasiszta mozgalomban. Az ember és a tárgyak viszonyát elevenítette fel a közvetlen emlékek lírai hőfokén. A két teremben megrendezett kiállítás végigkísérte Fábry egész életét, gyermekkori fényképek, iskolai bizonyítványok, könyvek, mindennapi használati tárgyak, levelek, dedikációk, rajzok és festmények, egészítették ki a stószi „magányban“ élő íróról alkotott képünket, ötletes, színvonalas, mértéktartó kiállítást láthattunk. Este a seregszemlét a búcsi Lant Irodalmi Színpad Jannisz Ritszosz: A börtön fája és az asszonyok című felújított műsorral nyitotta meg. Zárt kompozíció, kevés mozgásvariáció jellemezte az előadást. Az egyéni szavalók most kevésbé tűntek ki, inkább a kar, a csoport dominált. Ritszosz versei ma sem vesztettek időszerűségükből. A meglepetés erejével hatott a lengyel legnicai Zaulek Színházi Stúdió Izsák feláldozása című műsora. Bibliai motívumokra épülő időszerű társadalmi mondanivalója azokat a változásokat szemlélteti, melyeket Lengyelország harminc év alatt átélt. A megjelenítés, a pantomímmal rokon formák, az arcjáték, a groteszkig kiélezett gesztusok már-már áttörték a hagyományos színpadi keretet. A kevés szöveg, a mozgás gradációja folytán egyre nagyobb jelentőséget kapott. A néha már-már idegtépő zene kitűnő atmoszférát teremtett. A furulyaszó felerősített hangja szinte a kozmikus tér közelségét idézte. Lényegre törő kifejező eszközei az egyén s a társadalom, a kispolgári mentalitás torzult formált vetítették elénk. A gyakori ismétlések csak fokozták a hatást. A hagyományos, oratórikus' formát használta fel az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad Radnóti verseiből összeállított Ember, vigyázz! című előadásához. Ezt a műsort is láttuk már a Jókai-napokon, most jóval egyöntetűbb volt az előadás annak ellenére, hogy számos hibája akadt. Sok volt az illusztratív megjelenítés. Azok a részek hatottak, ahol hagyták pihentetni a verset. A mozgás és a vers kapcsolata nem mindig volt egy síkban. Viszont egy-két versnél ezt is sikerült jól. megoldani, (például Levél a hitveshez). Másnap a seregszemle a miskolci Manézs Színház Sámánének című előadásával kezdődött. Egyöntetű, szerkezetileg arányos, ritmikailag magas szinten mozgó előadást láthattunk. A Sámán játéka, aki feláldozza magát a közösség érdekében hiteles és szuggesztív volt. Az összeállítást Diószegi Vilmos néprajzi gyűjtéséből és Bede Anna fordításaiból (Sámándobok szóljatok), Bereményi Géza ötvözte hatásosan össze művészi értékű előadássá. Kár, hogy a szöveget nem mindig lehetett érteni. A trnavai Plastické Divadlo (Plasztikus Színház) Ivan Kováé: A puska abszolutóriuma című háborúellenes összeállításával szerepelt. Az előadás nem a színpadon, hanem a közönség körében, néha teljesen sötétben, csak a gyufák felvillanása és a villanylámpák imbolygó, feszültséget keltő villózása közben játszódik. Néha azonban öncélúnak hatott ez a megoldás és nem fokozta a jól felépített szöveg hatását, inkább elterelte a figyelmet a mellékes jelenetekre. Talán a színpadon hatásosabb lett volna. A pécsi Amatőr Színpad Friedrich Dürrenmatt: Pillanatkép egy bolygóról című művét mutatta be, amely: „személyes vallomás a világról, tiltakozás a józan ésszel ellentmondó és világunkat romlásba, pusztulásba sodró elidegenítő hatások ellen.“ A sikeres szereplés titka a korszerű mondanivaló, a megfelelő művészi anyag, a jó dramaturgia. Stílustiszta, ötletekben gazdag előadást láthattunk. Jó kellékek, melyeknek funkciója volt a színpadon nagyszerűen kiegészítették, illetve kitöltötték a színpadot. Egyike volt azoknak az előadásoknak, mely a legtöbb ötlettel szolgált a többi csoportoknak, hogyan lehet a kisszínpadi formákat újra és újra megújítani. A dunaszerdahelyi Fókusz Irodalmi Színpad Fülszöveg című előadása szintén a meglepetés erejével hatott. A műsorfüzetükben ezt olvashattuk: ........ az együttes ebben a műsorában Fábry Zoltán emlékkiállítás a Csallóközi Múzeumban szocialista társadalmunk folyamatos fejlődésének kerékkötőit ítéli el, és éles hangon tiltakozik az embert elidegenítő, gondolkozását megmételyező kispolgári hatások és ideológiák ellen.“ Ezt az elképzelést szerintem jól megvalósították, annak ellenére, hogy formailag akad még csiszolni való. A mozgás, a térképzés még nem elég következetes. Az ötletes színpadkép és a tárgyak funkciója megalapozott. Dicsérni lehet állandó, lényegretörő fejlődésüket és kiapadhatatlan ötletgazdagságukat, mellyel minden évben előre lépnek. A prágai Divadlo na okraji verses összeállítása három jó szavalóra épült. Kitűnő volt az összhang, a rendező elképzelése és a szereplők mozgása között. Ez biztosította a szöveg, a tárgyak s a ritmus egységét is. Kár, hogy a zene néha „elmosta“ a hatásosnak ígérkező szöveget. Utolsónak késő este került sorra a wroclawi Egyszemélyes Színház Zbigniew Herbert: Lalek című műve. Ez az előadás is megmutatta, hogy az irodalmi színpadok műsorába szinte minden művészi alkotás belefér. Egy személy is lekötheti egész estére a néző figyelmét, ha megfelelő művészi szugesztióval és színészi egyéniséggel rendelkezik és persze, ha a darab gradációja is a nézők érdeklődésének fokozására irányul. A nemzetközi zsűri mind formai, mind tartalmi tekintetben nagyra értékelte a háromnapos seregszemlét. A fesztivál nagydíját a lengyelországi legnicai Zaulek együttes kapta. Bízunk abban, hogy e seregszemle nemcsak az ott levő együtteseknek vált hasznára, de a hazai amatőr rendezőgárdánk is sokat tanulhatott belőle. És hagyományos megrendezése elősegíti majd hazai irodalmi színpadjaink, illetve a kisszínpadi formák további művészi fejlődését. OZSVALD ÁRPÁD I. FÁBRY ZOLTÁN Irodalmi Színpadi Seregszemle Izsák feláldozása (a legnicai Zaulek Színházi Stúdió előadásából) KANOVITS GYÖRGY felvételei A pécsi Amatőr Színház F. Dürrenmatt: Pillanatkép egy bolygóról című előadásának' egyik jelenete '3EMADCK életétől - kulturális hírek - népművelés népművészet - levelek - tudósítások 10
