A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-06-13 / 24. szám
örökítették a város történetét alapításától 1871-ig. Az épület a háború alatt összeomlott, de az eredetihez híven újjáépítették. A 14. században épült Marienkirche 1790-ben befejezett tornyával a város egyik leghíresebb temploma. A közelében levő polgárházak a 18. századból származnak, akárcsak az egykori főúri paloták. Nagy hírnévnek örvendenek a város múzeumai, így a Nemzeti Galéria, az Altes Museum, a Neues Museum, az óegyiptomi és korai bizánci-keresztély gyűjteményeket őrző a Bode Museum s elsősorban a Pergamon Múzeum, amelynek az ókori Kelettel foglalkozó, valamint antik műtárgyakból álló gyűjteményei is híresek, de a kisázsiai kultúrát bemutató kiállítása egyenesen a British Museumévol és a Louvre-éval vetekszik. Egyébként mindezek az említett múzeumok a Múzeumszigeten vannak. A Pergamon Múzeum 1. A szovjet hősök treptowi emlékműve 2. Az új városközpont a tvtoronyból nézve 3. Az Állami Operaház 4. Berlin egy régi, romantikus csücske 5. A pergamoni oltár Felvételek: Prandl S. (3), arch. (2) birtokában van többek között az ógörög építészet egyik leghíresebb remeke, az úgynevezett milethoszi kapu, és az egykor Zeusznak és Athénének szentelt hatalmas pergamoni oltár, amelynek óriásméretű, a gigászok elleni harcot ábrázoló fríze a hellenisztikus plasztikának legkiválóbb emléke. Törpeként bámulok fel az ókori művészeknek e nagyszerű alkotására, amelyről annyit hallottam diákkoromban, reprodukciója ott állt a tankönyvben. Ha csak ezt az egy múzeumát láttam volna Berlinnek, akkor is azt kellene mondanom, hogy Berlin megér egy utazást... Ahogy a németek mondják — Berlin ist eine Reise wert... Április 30. Autóbuszunk megáll az Unter den Linden sarkán. Innen gyalogosan sétálunk át a Brandenburgikapuhoz, amely felett az NDK zászlaját lengeti a szél. Kissé jobbra, de már a nyugati szektorban áll a Reichstag, az egykori Birodalmi Tanács épülete, amelyre éppen harminc esztendővel ezelőtt tűzték ki szovjet katonák a vörös lobogót. Most a nyugatnémet zászló lobog rajta, a város s az ország megosztottságának szimbólumaként. Megilletődve nézzük a második világháborút lezáró utolsó elkeseredett harcok színhelyét. Úgy érezzük, mi is részesei vagyunk valamiképpen annak, hogy itt ma béke honol, mi is hozzájárulunk munkánkkal, a béke erejébe vetett szilárd hitünkkel ahhoz, hogy nem meszsze innen, a Karl-Marx-Alleén holnap a szocialista építés eredményeire büszkén vonulhatnak fel az NDK egyre szépülő fővárosának dolgozói a május elsejei menetben. Igen, mi is részesei vagyunk a béke, a szocializmus világának. TARJANI ANDOR 17
