A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-06-13 / 24. szám
— Mit kell hát tudniuk az embereknek a helyes táplálkozásról? A docens hangjában intő szigor: — Azt, hogy a túl sok tészta, a különböző nyalánkságok beosztás nélküli fogyasztása, a kevés testmozgás okoz elsősorban elhízást — mondja. — Sokan egészségtelenül, rendszertelenül táplálkoznak! Éhség esetén például mohó, szinte féktelen falatozásba kezdenek ahelyett, hogy ugyan já étvággyal, de mértéktartóan ennének. Az emberek gyakorta megfeledkeznek arról is, hogy a szervezetnek elsősorban sok tejre, tejtermékre, fehérjére, gyümölcsre és zöldségre van szüksége. Figyelmet érdemlő megállapítás, hogy még a fogyókúra sem jelent koplalást, hanem ésszerű s céltudatos táplálkozást! A korszerű dietetika tehát nemcsak tilt, hanem enged és kötelez is. Vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Elsősorban azt, hogy mindenfajta étrend összeállításának egyik alapja a kalória. A tápanyag kalóriaértéke különböző. Az egészséges és normális testsúlyú ember napi kalóriaszükséglete körülbelül 2500 kalória. Ezt a szükségletet igazítják az orvosok a beteg állapotához, betegségének jellegéhez. A Népegészségügyi és Táplálkozástudományi Kutatóintézet orvosai — és a dietológusok általában — kb. tiz típusra korlátozzák a különböző, közvetlenül is gyógyító hatású diétákat. így például van fehérjedús étrend, amely vérszegénység, súlyos lefagyás, májbetegségek esetén egyaránt hasznos kezelés. Magnéziummal dúsított diétát kapnak a szív és érmegbetegedettek. E felosztásba tartozik továbbá például a sószegény étrend is. Ezt főleg vese és keringési betegségek esetén alkalmazzák. Régebben ilyen esetekben a betegek sokat panaszkodtak az étel Íztelen volta miatt. Ma már ezt is sikerült kiküszöbölni: a sá csökkentését kálium bevitelével teszik ízletessé. Mert nagyon fontos, hogy a diéta mind fogyás, mind egyéb egészségügyi szükséglet esetében ízletes legyen, hiszen a beteg így mindig megtartja az étrendet. A Bucko docens által irányított kutatóintézet orvosai szorosan együttműködnek az élelmiszeripar felelős dolgozóival, hogy egyre bővüljön a diabetikus kíméletre szorulók rendelkezésére álló választék; üzleteink elkülönített polcain különböző szörpöket, befőtteket, édes és sós süteményeket, diétás tortaszeleteket, különleges tésztaneműeket lehessen kapni. Ugyancsak ők állítják össze a különböző folyóiratokban, szaklapokban található, kalóriatöbblettöl mentes, karcsúsító menüket. — A megfelelő életmód és helyes táplálkozás egyik természetes velejárója a rendszeres testmozgás! — figyelmeztet az igazgató-főorvos. — Mondhatnám, hogy éppen olyan fontos, akár a helyes összetételű, mértékletes táplálkozás ... A sportolás, a testmozgás ugyanis meggátolja az úgynevezett zsiradéktöbblet lerakódását. Kora tavasztól késő őszig a természetjárás, a kirándulások; nyaranta a vizi sportok, télen pedig a sízés vagy a korcsolyázás biztosítja a legtöbb mozgás, vagyis az aktív pihenés lehetőségét. És hadd mondjam el azt is, hogy a sporttevékenység, a turisztika nemcsak az izmokat erősíti, de egyben el is tereli az ember figyelmét az éhségről. Mert az is fontos, hogy az ember ne gondoljon arra: mit is enne már megint?!... — így hát nemcsak a mohó falatozás vagy az ínyenckedö torkoskodás, de szüntelen majszolgatás sem ajánlatos ... A docens barátságosan széttárja karját. — Nem bizony! A mohó étkezés egyenesen káros. Torkoskodni vagy jóízűen falatozni pedig mindig mértékkel kell — ha lehet, hát minél többször séta vagy vidám kirándulás közben ... 1. A főváros szivében, egy régi grófi kastély épületében működik a Bratislava! Népegészségügyi és Táplálkozástudományi Kutatóintézet 2. Ebédelnek az intézet kórházi részlegén kezelt betegek 3—4. Jól fölszerelt laboratóriumokban, korszerű műszereken folynak a különböző tudományos vizsgálatok 5. Bucko docens, a kutatóintézet igazgató-főorvosa KONTÁR GYULA FELVÉTELEI
