A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-06-06 / 23. szám

mini magazin A lengyelországi csiszolt üveg világhírű. A képünkön látható üvegtál a Szklarska Poroba nevű városka üveg­gyárának terméke. Az üzem dolgozói a klasszikus csi­szolt üvegen kívül különböző drágakövekkel díszített kristálytárgyakat is készitenek. VERSENYEZTEK A TANULOK Csalódik, aki azt hiszi, hogy most egyetlen iskola tanulóiról lesz szó, akik mondjuk valami­lyen sportágban mérték össze erejüket. Egészen másfajta ver­senyről számolunk be olvasóink­nak. Olyan versenyről, amelynek vesztese, utolsó helyezettje nem ■ lehet, mert mind a résztvevők, mind a közönség csak okulhat­nak belőle. „Nyelvében él a nemzet" — nemegyszer írta le ezt a gondo­latot immár klasszikusnak számí­tó nagy publicistánk és kritiku­sunk, Fábry Zoltán. Nyelvében él a nemzet, anyanyelvűnk ápolása, a nyelvművelés tehát mind­annyiunk feladata, sőt köteles­sége. Éppen ezért jelentős ese­ménynek tartjuk az országos ki- „ ejtési versenyt, amelynek döntő­jét május 16-án rendezte meg a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Iskolaügyi Minisztériuma és a Kerületi Pedagógiai Központ forradalom után Pinos szi­gete Kuba egyik fontos mező­­gazdasági központjává vált. Pi­­nost nem véletlenül nevezik a fiatalok szigetének: az elhagya­tott, puszta terület képét a Ha­vannából és az ország más ré­szeiből érkezett több ezer fiatal munkája változtatta meg. A fia­talok legfontosabb feladata azonban a tanulás. Az oktatási rendszer forradal­ma Pinos szigetén gyakorlatilag 1971 júniusában kezdődött, ami­kor Fidel Castro megnyitotta itt az első középiskolát. Jelentős esemény volt ez, hiszen a fiata­lok, akik az ország legkülönbö­zőbb részeiből érkeztek a sziget­a bratislavai Dukla Szállóban. A nemes vetélkedőnek már ha­gyományai vannak, hiszen 1969 óta mindén évben sor kerül rá. A döntőre Szlovákia minden ke­rületéből összejöttek a közép- és általános iskolák tanulói, hogy bizonyítsák: ápolják nyelvünket, a szép magyar köznyelvi kiejtés elsajátítását mindannyian köte­lességüknek tartják. Reggeltől estig versenyeztek a tanulók. Az általános iskolások kategóriájában Zálezsák Korné­lia végzett az első helyen, a má­sodik kategória győztese pedig Szőke Vera lett. Ez utóbbi kate­góriában figyelemre méltó telje­sítményt nyújtott a második, illet­ve harmadik helyezett Dömény Zsuzsa és Mandácskó Ágnes is. Melyek voltak a leggyakoribb beszédhibák? Elsősorban a pö­­szeséget említjük, hiszen az álta­lános iskolák versenyzői között alig akadt tanuló, aki a spirán-FIATALOK SZIGETE re, nem tudták tanulmányaikat folytatni, mivel nem volt iskola. Ma már 12 iskola működik itt, és a tanulmányi eredmények or­szágos viszonylatban is kiemelke­­dőek. Ezerkilencszázhetvenöt vé­géig újabb nyolc középiskola nyílik meg, s ez 4000 fiatalnak biztosit továbbtanulási lehetősé­get. Pinoson ezen kívül 14 bent­sokat helyesen ejtette volna. A másik gyakori hiba a helytelen hangsúlyozás, főként a túlhang­súlyozás, a szöveg felaprázása volt. A tanulók közül nagyon so­kan nem tudtak különbséget ten­ni a szó- és a mondathangsúly között, tehát vagy minden szót hangsúlyoztak, vagy pedig mo­noton, élettelen hangon, szinte teljesen hangsúlytalanul olvasták a szöveget. A kelet-szlovákiai versenyzők közül többen a he­lyes hanglejtés törvénye ellen vétettek, énekelték a szöveget. Reméljük, a versenyen minden résztvevő megtanult valamit, tu­datosította hibáit, s az elkövet­kező években mind a versenyzők, mind pedig az őket kísérő ma­gyar szakos pedagógusok hasz­nosítják majd a most szerzett tapasztalatokat. — v — M. BORSKV FELVÉTELE lakásos általános iskola, 7 mező­­gazdasági általános iskola és 3 mezőgazdasági iskola működik. A havannai egyetem helyi fakul­tásán 700 diák tanul. A kubai kormány arra törek­szik, hogy Pinos szigetén minden ifjú lakosnak megteremtse a to­vábbtanulás lehetőségét. A táv­lati tervekben több tízezer fiatal középfokú oktatása szerepel. A kormány nagy gondot fordít a fiatalok sport- és kulturális igé­nyeinek kielégítésére is. Pinos szigetén jelenleg mintegy 130 sportlétesítmény, két színház, hat mozi, három múzeum, planetá­rium és két nyilvános könyvtár van. öt idős hölgyet meg­lehetősen feldühít egy bűnügy lassú felderíté­se, elhatározták, hogy maguk büntetik meg a gonosztevőket. Ez a té­mája a La Promenade des Anglaises című bűnügyi komédiának, amelyet a híres fran­cia színész és rendező, a képen látható Jean- Claude Brialy forgat. A film a nizzai sétány­ról kapta címét, ahol az öt idős hölgy kö­zösen unatkozik. Az embereknek külön­féle. ötleteik vannak: hasznosak és fölösle­gesek. Az utóbbiak kö­zé tartozik Nielsen úr találmánya. Nielsen ugyanis ezzel a furcsa kerékpárral akarja megtenni a New York és Los Angeles közti utat, s közben azt is szeretné megállapíta­ni, mi ad az embernek nagyobb testi erőnlé­tet: a hús- vagy pedig a növényi ételek. Az emlitett útvonal átke­­rékpározása bizony tiszteletre méltó sport­teljesítmény, de ilyen kényelmes helyzetben eléggé kockázatos. . . öreg újságáruí Párizs tizenötödik kerületé­ben, Zizi a beceneve: ez Michel Simon új és a hírek szerint utolsó filmszerepe. A nagy francia komédiás négy évi szünet után állt ismét felvevőgép elé, hogy eljátssza a L' Ibis rouge című film újságárusát. Utána vissza kivan vonulni a filmezéstől.

Next

/
Thumbnails
Contents