A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-06-06 / 23. szám

Együttműködés A KGST székháza Moszkvában „Átütő sikereket értünk el politikai, gazdasági, szociális területen, a tudo­mány és a kultúra területén. Népgaz­daságunk tartósan gyors ütemben fej­lődik. Ennek jóvoltából a kongresszus nagy szociálprogramját is fokozatosan meg tudjuk valósítani az életben” — állapította meg Gustáv Husák elvtárs a prágai május elsejei ünnepségen el­mondott beszédében. Az elmúlt har­minc esztendő mérlege meggyőző bi­zonyítéka annak, hogy a CSKP vezeté­sével az egyetlen helyes utat, a szocia­lizmushoz vezető utat választottuk. Az az út ez, amely népünknek megadja a világos politikai perspektívát, a gaz­dasági és szociális biztonságot, bizto­sítéka az életszínvonal állandó emel­kedésének. Országunk valamennyi la­kosa, kommunisták, más pártok tagjai és pártonkívüliek saját tapasztalataik alapján győződtek meg ennek az út­nak a helyességéről s vallják maguké­nak ezt az utat. A jelen időszakban, amkior a fasiz­mus fölött aratott győzelemnek és az ország felszabadításának 30. évfordu­lóját ünnepeljük, a szocializmus elő­nyei különösen éles vonásokkal rajzo­lódnak ki a tőkésorszógok egyre el­mélyülő válságjelenségeinek hátterén. Míg a tőkés világban emberek milliói vannak munka nélkül, nálunk és a szocialista közösség többi országában egyre növekszik a munkaerőszükséglet. Míg kivétel nélkül valamennyi tőkésor­szágban a gyors ütemű infláció követ­keztében egyre inkább elértéktelene­dik a dolgozók jövedelme és megta­karított pénze, mi az árszint stabilitá­sának fenntartására törekszünk. A dol­gozók a tőkésországokban kínzó nyug­talansággal és aggályokkal hajtják álomra fejüket, hogy mit hoz a hol­nap, nem bocsátják-e el őket a mun­kából vagy nem vezetik-e be számuk­ra is a csökkentett munkaidőt. Nálunk ismeretlen ez a fajta félelem, rég el­felejtett dolog. Csehszlovákia ipari ter­melésének terjedelme tavaly, 1973-hoz képest, 6.2 százalékkal növekedett, míg az Európai Gazdasági Közösség or­szágaiban a termelés stagnált, sőt az Egyesült Államokban visszaesett. És így lehetne folytatni tovább az össze­hasonlítást. A kapitalizmus napjainkban a végül is elkeseredett konkurrenciaharcba tor­kolló osztály-, csoport- és egyéni ér­dekek áthatolhatatlan szövevénye, mely harcban csak a legerősebbek marad­nak fenn és győznek. A tragikus tény, hogy az emberiség egynegyede éhezik, elképzelhetetlen nyomorban él, nem­csak a kapitalizmus gyarmatosító múlt­jának súlyos vádirata, hanem annak is bizonyítéka, hogy a kapitalista rend­szer képtelen megoldani a világ és az emberiség jelenlegi problémáit. A szo­cialista országokban a nyomor, az éh­ség, a rosszul tápláltság ismeretlen fo­galom. A szocializmusra a nép növekvő er­kölcsi-politikai egysége jellemző; a nép a kommunista pártnak mint a mun­kásosztály élcsapatának vezetésével közös célok megvalósításáért küzd. A kitűzött célokban elsőbbségük van az össztársadalmi érdekeknek s ezek ki­elégítésének, annak, ami az egész tár­sadalom, a dolgozók tömegeinek ja­vát, jólétét szolgálja. Az egyéni és cso­portérdekekről sem feledkezünk meg, ezeket azonban csak az össztársadal­mi érdekek keretében és velük össz­hangban lehet érvényesíteni. Ez min­den szocialista országra s a szocialista közösség egészére egyaránt érvényes. Ezekben az ünnepi napokban is a legelső helyen kell megemlítenünk, hogy nem tudtuk volna felépíteni a szocializmust a Szovjetunió segítsége és a többi szocialista országgal, a KGST-tagállamaival való együttműkö­dés nélkül. „Tudatában vagyunk an­nak, hogy a szocialista országok együttműködése hatalmas tényezője sokoldalú fejlődésüknek. Ezért gazda­ságunkban további területeken is fej­leszteni és mélyíteni fogjuk ezt az együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal" — mon­dotta Husák elvtárs. A nyílt gazdasági kapcsolatok mel­lett szádunk síkra, ezért elvetünk bár­miféle megkülönböztetést, üdvözöljük az egyenjogú gazdasági kapcsolato­kat mindenkivel, aki jószándékkal kö­zeledik. A szocialista országokkal folytatott együttműködés azonban gaz­daságunk egyik tartópillére, növekedé­sének biztosítéka, fgy lesz ez, még na­gyobb mértékben, a jövőben is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa, a szocialista államok első gaz­dasági szervezete fennállásának hu­szonöt esztendeje alatt bebizonyította az internacionalizmus elvei gazdasági téren való érvényesítésének helyessé­gét. A Szovjetunió mellett ma Lengyel­­ország, Csehszlovákia, Bulgária, Ma­gyarország, az NDK, Románia, a Mon­gol Népköztársaság és Kuba a KGST tagjai. Egy idő óta Jugoszlávia is együttműködik a legkülönbözőbb KGST- bizottságokkal. A KGST 1973-ban Prá­gában megtartott 27. ülésszakán meg­figyelőként a VDK és a KNDK képvi­selői is részt vettek. 1973 májusában megállapodás született a KGST és Finnország együttműködéséről. Ma a KGST-tagországok nyújtják a világ ipari termelésének mintegy egy­­harmadát. A KGST-országok ipari po­tenciálja már ma túlszárnyalja az USA ipari potenciálját. Ezeknek az orszá­goknak dinamikus fejlődését bizonyít­ja nem utolsósorban az a tény, hogy a tagországok nemzeti jövedelme 1970 és 1972 között 11,6 százalékkal növe­kedett. Ugyanezen idő alatt az ipari termelés terjedelme több mint T5 szá­zalékkal növekedett, míg a fejlett tőkés ipari országokban csak mintegy 8,8 százalékot tett ki. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket mindenekelőtt a komplex program megvalósítására összpontosítják. A komplex program 15—20 éves időszakra tűzi ki a fejlődés fő irányvonalait, egyes területeken azonban a 2000. é­­ven is túl mutat. Az összes KGST-or­­szágok közös erőfeszítéseivel megva­lósítandó komplex program keretébe tartozik mintegy 200 hatalmas gazda­sági és tudományos-műszaki beruhá­zás megvalósítása az ipar, a mező­­gazdaság, az építő- és szállítóipar, valamint a távközlés területén. Mintegy 120 prognózis mutatja a tudományo­san megalapozott utat a közös fűtő­anyag- és energiaszükségletek kielégí­téséhez 1990-ig és azon túl, foglalkoz­nak az atomenergia, a nyersanyagel­látás, a vaskohászat fontosabb termé­keinek, a szintetikus kaucsuk előállítá­sának, a cellulóz- és papíripar, új ag­rártermékek Fejlesztésének stb. problé­máival. Csehszlovákiában egy KGST-hitel se­gítségével folyik a Tatra-teherautógyár racionalizálása és bővítése. Ez a gyár segít majd fedezni az összes KGST- tagországok nehéztehergépkocsi-szük­­ség letét. Bármelyik területét nézzük is ma a KGST munkájának — egy dolgot nem lehet észre nem venni: a KGST-álla­­mok közössége mutatja fel a legdi­namikusabb fejlődést a világon. Men­tesen mindenféle válságtól, mint az a kapitalizmus sajátja, halad előre a KGST-országok fejlődése. Természete­sen vanak problémák — ezek azon­ban a fejlődés problémái, amelyek ugyan mindig új feladatokat állítanak a szocialista országok elé, ezek azon­ban a testvéri együttműködés szelle­mében megoldásra kerülnek. fgy ma a szocialista államok állan­dóan növekvő gazdasági ereje egyike a fő tényezőknek az Európa és a világ békéjéért folyó harcban. Mert bármi­lyen fontosak is az elért gazdasági eredmények, a KGST-óllamok kollektív tevékenységének fő eredményeit nem lehet számokban kifejezni. Ez a fő eredmény mindenekelőtt abban mutat­kozik, hogy évről évre növekszik a szo­cialista országok ereje, erősödik befo­lyásuk a világban lejátszódó folyama­tok fejlődésére. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg ezekben a napokban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a maga részéről jelentősen hozzájárult ehhez a felemelkedéshez, ezekhez az e­­redményekhez. A CSEMADOK Kfizponti Bizottságának kápes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. FOszerkesztO: Major Ágoston. FOszerkesztO- Címlapunkon Kontár Gyula, helyettes: Ozavald Árpád. Telefon: fOszerkesztO: 341-94, fOszerkesztO-helyettes: 328-64. szerkssz­­a 16. oldalon tSság: 328-65. Szerkesztő «ég: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Fosta Hirlapszolgálata. Prandl Sándor felvétele Külfüdre szóló előfizetéseket alintáz: PNS — Űstredná expedíció tlaCa. 88419 Bratislava, Gott-waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Polygrafická závody, n. v., Bratislava-KrasAany. Előfizetési dij negyedávre 39,— Kis. fái évre 78.— Kis. egász ávre 156.— His. Kéziratokat nem Önünk meg ás nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás leválkézbesitO. INDEX: 454 32. Nvilvántartási szám: SÜTI 6/46.

Next

/
Thumbnails
Contents