A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-30 / 22. szám
Olvasóink a felszabadulásról TEREBELYESEDIK A FALU Az ágyúgolyótól felszaggatott földet összefüggő kemény hótakaró borította A házak között csörgedező patak menti fákról zúzmara hullt a kristálytiszta víztükörre. 1945 január első napjaiban a környéken kemény csaták dúltak. A Garam alsó folyása mögött elhelyezkedő szovjet katonai egységek parancsot kaptak, hogy a Nyitra folyóig, majd onnan Komárom irányába törjenek előre. Vojnicénél (Bátorkeszinél) a 6. gárdahadsereg harckocsizó egységei hajtottak végre támadást. A II. Ukrán Front alakulatai, bátor katonái feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Egymás után szabadították fel a községeket. Bátorkeszi lakosai forrón, őszinte szívvel ölelték magukhoz a prémsapkás, vattakabátos, vörös csillagos katonákat. Felszabadult a falu. A felszabadulás után a kommunisták vezetésével megindult a munka.' Már az első esztendőkben a falu szocializálására irányult a figyelem. Az efsz megalakítói között elsősorban földnélkülieket és kisparasztokat találunk. Gyorsan leküzdötték a kezdeti nehézségeket. Meggyorsult a fejlődés üteme. A községben gombamódra szaporodtak az új családi házak. Legtöbbje villának is beillene. Hatszáznyolcvan új családi ház épült a faluban. Háromszázötvenet korszerűsítettek, a többin komoly javításokat végeztek. 1969-ben megkezdték a szövetkezeti lakásépítést, s 1972-ben húsz lakósegységet adtak át a boldog tulajdonosoknak. Terebélyesedett a falu, megnövekedett a lakosság száma, így a meglevő három bolt kevésnek bizonyult. Hét millió korona költséggel korszerű, minden igényt kielégítő központi áruház épül, amelyre mind a bátorkeszieknek, mind a szomszédos falvak lakóinak nagy szükségük lesz. Itt jegyzem még meg, hogy községünkben húsz kilométer hosszúságban portalanították az utakat. A hnb vezetőinek nagy gondot okozott a nők foglalkoztatása. De csak addig, amíg a bratislavai MEOPTA n. v. kihelyezett üzemrészlege nem kezdte meg Bátorkeszin a termelést. Egyszerre negyven nő talált munkalehetőséget. A családanyák helyzetén szintén könnyítettek. Két óvodát felépítettek, 1970-ben pedig már működött a napközi otthon és az iskolai étterem. 1945-től 1948-ig az egészségügyi gondoskodás nem volt kielégítő. Amikor azonban a munkásosztály vette kezébe az ország irányítását, állami szerveink nagy gondot fordítottak az egészségvédelemre. Bátorkeszin megfelelő helyre került a gyermek- és fogorvosi rendelő, s felépítették a gyógyszertárat. Az egészségügy dolgozói három lakásegységet kaptak. Tavaly modern egészségügyi központot adtak ót rendeltetésének. A két fogorvos és a nőorvos hetente kétszer, a körzeti és gyermekorvos pedig naponta rendel. Szocialista államunk messzemenően gondoskodik idős polgárairól. Falunkban 720-ra tehető a nyugdíjasok száma. A nyugdíjakra kifizetett összeg évente 5,5 millió koronára rúg. Az idős, beteges, egyedül élő embereket a hnb megfelelő gondozásban részesíti. A hnb jó szervező és irányító munkáját dicséri: öt hektárnyi területet parkosítottak, szabályozták a FÉNYES és a LUCSKA patakot, felépítették az új sportpályát, bevezették a közvilágítást; elkészült a ravatalozó, új modern épületbe költözött a hnb. A község vezetői nagy figyelmet fordítanak a szolgáltatások fejlesztésére. A hnb helyi gazdálkodási üzeme tíz különféle fog; lalkoztatósi ágazatban nyújt szolgáltatást. Ebben az évben üzembe helyezik az új szolgáltató házat. Jó hírnévnek örvend a péküzem. Naponta ropogós kiflit, friss kenyeret, fonott kalácsot és lángost kínál a vevőinek. A nők foglalkoztatására való tekintettel növelik az óvodai férőhelyek számát. A hatvan férőhelyes, korszerűen berendezett óvoda mellé az idén még egy másik épül. A község vezetői arra törekednek, hogy minden hat éven aluli gyermek helyet kapjon az óvodában. A felszabadulás a cigányok számára is megteremtette a feltételeket a szociális és kulturális felemelkedéshez. Jelentős eredményként kell elkönyvelni a „péró" felszámolását. A cigányok többsége állandó munkaviszonyban van, bekapcsolódik a szocialista építőmunkába. Az utóbbi években lényegesen javult a cigánygyermekek kötelező iskolalátogatása, de még mindig sok a tennivaló. A falu 1958-ban kapott új, modern iskolát, amelyet két éve hat tanteremmel, tornateremmel és étteremmel bővítettek. A felszabadulás előtt nem működött üzem a községben. Jelenleg a munkaképes lakosságnak több mint fele helyben dolgozik. A község fejlődésében és a lakosság életszínvonalának kedvező alakulásában döntő szerepe van a jól gazdálkodó szövetkezetnek, amely 505 dolgozót foglalkoztat. A komárnói (komáromi) járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Gabonafélékből ötven, cukorrépából ötszáz mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A szövetkezeti tagok átlagos évi keresete huszonnyolc ezer korona. Jelentős a fiatal házasoknak nyújtott támogatás. Szövetkezeti lakást kapnak. Nyolcán már ezekben laknak, további nyolcán még ebben az évben beköltöznek. A szövetkezet vezetői a fiatalok szakmai továbbképzését is támogatják. Kulturális és sporttevékenységükhöz biztosítják a feltételeket. A SZISZ helyi szervezetének tagjai szövetkezeti klubot kaptak. A CSEMADOK helyi szervezete jelentős mértékben kiveszi részét a falu kulturális életének irányításából. Kezdetben kifogástalanul működött, majd visszaesés következett be munkájában, örvendetes, és ezt az újabb rendezvények bizonyítják, hogy fellendülőben van a kulturális és népnevelő munka. Megalakult a férfi és a női éneklő csoport, ösztönzőleg hat a 14 millió korona költséggel épülő művelődési otthon, amely hamarosan elkészül. MIRIÁK FERENC Binát (Bényt) először 1945. január 7-én foglalták el a szovjet egységek. Hősies harcokban szorították vissza a fasiszta német csapatokat. Súlyos harcok dúltak a Garam mindkét partján. A község lakói akkor azt hitték, hogy ütött a szabadság órája. Sajnos, nem így történt. Két hónapot kellett még várniuk. Ugyanis a hős szovjet katonák március 27-én űzték el végleg a németeket. A kemény hősies harcokban ezrek és ezrek vesztették életüket. Érthető tehát, ha a Garam partján élő népek tisztelettel és kegyelettel hajtanak fejet az elesett hősök előtt, akiknek jobbra forduló életüket köszönhetik. A felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül a község. Három évtized alatt portalanították az utakat, szebbnél szebb családi házak épültek. A lakosságnak jó kereseti lehetőséget biztosít az efsz és a Stúrovói (Párkányi) Cellulóz és Papírgyár. A községben 1968-ban kezdtek hozzá az új művelődési otthon építéséhez. Négy millió korona költséggel már el is készült a gyönyörű épület, amelyet méretei és imponáló külseje alapján joggal neveznek kultúrpalotának. A művelődési otthon építéséhez az efsz 120 ezer koronával, valamint fél millió koronát kitevő fuvarral járult hozzá. A bényiek kultúrszeretetét bizonyítja, hogy egymillió korona értékű társadalmi munkát végeztek a művelődési otthon építésénél. A község lakosai örülnek az új művelődési otthonnak, örülnek a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai is, hogy most már megfelelő helyiségben végezhetik népnevelő munkájukat, terjeszthetik a kultúrát. Eddig sem tétlenkedtek. A régi helyiségben, a Letovics-féle vendéglőben is szorgalmasan dolgoztak. Aktivitásukat az sem csökkentette, hogy a próbákra ki kellett járniuk a faluból. 1950-től számos színdarabot mutattak be (Fehér tyúk, Ludas Matyi, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Kubó, Kérők, Csalódások, Húsosfazék, Baj van a szerelemmel, Húsz év után, Bolondos vasárnap, stb.). 1967-ben Kecskés Ferenc vezetésével megalakult az énekkar. 1973-ban férfi és női éneklőcsoportot is szerveztek. A női éneklőcsoport színpompás népviseletével teszi értékessé minden fellépését. Hat község (Kéménd, Bart, KisgyarmaC Kőhídgyarmat, Páld, Bénye) egységes népviseleti . szigetet alkot. És ez egyedülálló hazánkban. A csodálatos színekben pompázó kurtaszoknyáikra mondják, hogy a miniszoknya „őse". A férfi és a női éneklőcsoport megalakulása óta minden rendezvényen fellép, s szerepeltek már körzeti és járási versenyeken is. ŐSZI IRMA A GARAM PARTIÁN 4
