A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-09 / 18-19. szám
Egyes ellenséges katonai egységek lefegyverzésével és hadianyagraktárak elfoglalásával a felkelők jelentős mennyiségű fegyverekhez jutottak. A németek a felkelés meglepetésszerű kitörése után ellentámadásba lendültek és fontosabb középületeket lőttek ágyúval. A Forradalmi Nemzeti Tanács utasítást adott barikádok építésére. A prágaiak nagy harci elszántsággal szedték fel az utcák burkolatát, szemetesládákat, távszekereket és minden alkalmas tárgyat felhasználtak a torlaszok építéséhez. A németek nem számoltak a prágaiak ily nagyméretű ellenállásával, attól féltek, hogy elvágják nyugat felé a visszavonulás útját, ezért Franck birodalmi helytartó tárgyalást kezdett a Forradalmi Nemzeti Tonócscsal. Ez teljes kapitulációt követelt. Május 7—8-án a felkelők kritikus helyzetbe jutottak, az ellenség erősítést kapott, túlsúlyba jutott, több helyen áttörte a védelmet. A Forradalmi Nemzeti Tanács felhívta a lakosságot a védelem megerősítésére. Oj barikádok épültek, új erőket mozgósítottak. Ezekben a kritikus órákban a Forradblmi Nemzeti Tanács nagy meglepetésére két német tábornok jelent meg a felkelők központi irodájában, és bejelentették, hogy hajlandók minden feltételt elfogadni. A megállapodás szerint a harcot este hat óráig beszüntetik. A prágai erőknek ugyanis tudomására jutott, hogy Konyev és Ribalko páncélos alakulatai elindultak Berlinből Prága segítségére. Az utat minden pihenés nélkül hét nap alatt tették meg. A következő nap, május 9-én a reggeli órákban az első szovjet páncélos alakulat benyomult Prágába. A főváros népe határtalan lelkesedéssel fogadta bátor felszabadítóit. Prága elővárosának Smíchovnak főterén a várost felszabadító első orosz tankot, emlékműként, talpazatra helyezték. RÓJAK DEZSŐ dikén Prága népe fegyvert ragadott. hogy a szovjet hadsereg csapásai nyomán visszavonuló fasiszta hadsereg tervét meghiúsítsa. Ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a németek Prágát utolsó védőbástyájuknak akarják kiépíteni. Az illegális kommunista párt vezetősége a Rudé právoban felhívta Prága népét a felkelésre, a város védelmére, a pusztítás elhárítására. April is utolsó napjaiban minden előkészület megtörtént a felkeléshez. A megszállás alatt elrejtett fegyvereket szétosztották a munkások között. Az üzemekben fegyelmezetten készenlétben voltak a fegyveres munkásalakulatok. A városban az izgalom egyre fokozódott. A bevándorolt és reakciós német lakosságot menekülési láz fogta el. Május 4-én egyes házak falain cseh nemzeti zászló lengett. Május 5-én a Forradalmi Nemzeti Tanács megadta a jelt a felkelésre. Utána a város forrongott, nem volt erő, mely a felkelést meggátolja. A következő nap a városban heves harcok dúltak. A felkelők megszállták a rádióállomást, az elektromos műveket, a két legnagyobb pályaudvart, és más fontos pontokat. A PRÁGÁI FELKELES ÉS A FŐVÁROS FELSZABADULÁSA
