A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-05-09 / 18-19. szám

A HÉT VENDEGE

JAROSLAV POSPiSlL, a Prága Fővárosi Nemzeti Bizottság első alpolgármestere

Az első harminc év, az emberi életkornak majdnem a fele, kétségtelenül a legjelentősebb időszak életünkben. Erre az időre esnek tanulmányaink, a pályaválasztás, a családalapítás, gyermekeink jövőjének a megalapozása — mindegyik az ember életére kiható esemény.

Harminc esztendő egy nagyobb közösség, egy város életében azonban nem kell hogy mindig nagy jelentőségű legyen, de lehet az. Lehet olyan időszak, amelyet a csendes, fokozatos fejlődés vagy olykor hanyatlás jellemez, de elképzelhető történelmi méretekben is jelentős fejlődés, felvirágzás. Az utóbbi jellemző a felszabadulás utáni Prágára is.

Jaroslav Pospisilhez, Prága első alpolgármesteréhez fordultunk a kéréssel, jellemezze a főváros szempontjából a második világháború óta eltelt három évtizedet.

— Ha érzékeltetni akarom az elmúlt harminc esztendőben lejátszódott változásokat, összehasonlításokat kell tenni. Mi volt egykor, a háború előtt és mi a helyzet ma?

— A háború előtti Prágának volt néhány érdekes .színfoltja". Például a burzsoá rendszert vádoló koldusok. Vagy a kintornások, utcai énekesek ... A korcsolyázás telente a befagyott Moldván. Hol van ma már mindez? . . . Már csak az idősebbek emlékeznek rá, hogy ilyen is volt valaha. Az emberek hamar elfelejtik a rosszat, megszokják az újat, a jót. Mint például a pompás, kényelmes metrót, az új, korszerű lakásokat, lakónegyedeket, üzleteket, áruházakat, iskolákat, a felduzzadt gépkocsiforgalmat. És így van ez rendjén. Ki törődik ma már azzal, hogy mi volt. . .

— Hát akkor talán mi is beszéljünk a jelenről, a fejlődés üteméről.

— Az elmúlt harminc esztendő alatt Prága területe megkétszereződött. A főváros ötvenegy községgel és számos lakóteleppel gyarapodott, amelyek közül például Vrsovice, Petríny, Kobylisy, Malesice, Krc, Prosek, egy-egy nagyobb járási székhelynek is beillene. A befejezés előtt álló északi városrésznek százezer lakója lesz. A déli városrésznek pedig, ha elkészül, 85 ezer lakosa lesz.

Bátran állíthatom, hogy ilyen óriási fejlődésre IV. Károly uralkodása óta nem volt példa. De amellett a nemzeti bizottság a főváros rengeteg értékes műemlékének karbantartásáról, felújításáról is gondoskodik. A fejlődésnek persze vannak más jellemzői is, például a metró nuslei völgyét a központtal összekötő Klement Gottwald híd, a letnái alagút, a nemzetközi légiforgalom lebonyolítását biztosító Ruzynéi repülőtér kiépítése, a Sverma híd, a motoli gyermekkórház, az új televíziós központ és sok más jelentős új beruházás, létesítmény.

A fejlődés ütemével azonban így sem lehetünk elégedettek, különösen ami a lakásépítés ütemét illeti. Prága régi város. Lakásállományának egy jelentős része elavult. Noha 1973 végéig összesen 112 120 lakást adtunk át, az addig nyilvántartott 400 430 lakásnak több mint a negyede 1945 után épült fel, tehát ma minden ötödik prágai család új lakásban lakik, mégis nagy a lakáshiány, aminek legfőbb oka az új lakások jó részét a városrendezéssel kapcsolatban lebontott házak lakóinak kell kiutalni.

— Prága, mint az ország fővárosa nemcsak közigazgatási és kulturális, de ipari centrum is.

— Igen. A főváros ipari termelése igen jelentős. Az össztermelés 1960- ban — 1948-hoz viszonyítva — 430 százalékkal emelkedett, és az 1975. évi terv az 1948. évi termelés kilencszeresét irányozza elő.

Az iparfejlesztés természetesen igen sok problémát vet fel. A lakáskérdés vontatott megoldásáról már beszéltünk. Itt vannak azonban a járulékos beruházások is, fejleszteni kell az üzletek, bevásárlási központok, óvodák, bölcsődék hálózatát. Az elmúlt harminc év folyamán 89 új bölcsődét, 62 általános iskolát és nyolc középiskolát adtunk át rendeltetésének. A műszaki főiskola új épülettömbjeinek és néhány főiskolai kollégiumnak a fölépítésével Prága megtartotta ugyan az ország főiskolai központjának a jellegét, mindez azonban nincs arányban a fejlődéssel és az igényekkel. A legnagyobb gondot az építőiparban a munkaerőhiány okozza; ezt csak országos összefogással lehet megoldani, mert Prága fejlesztése — kiemelt program.

Noha a szovjet szakemberek segítségével határidő előtt felépítettük a metró első útvonalát, a közlekedéssel kapcsolatos problémákat — tekintve, hogy az utasok száma a három évtized során megkétszereződött, korántsem sikerült megoldani.

Fel kell újítani a víz-, gáz-, csatorna- és kábelhálózatot, ami szintén jelentős beruházásokat igényel. De csak így lehet megszüntetni az időnként fellépő szolgáltatási zavarokat.

— Mi valósult meg a fejlesztési tervekből a CSKP XIV. kongresszusa és a városi pártszervezet 1971 áprilisában megtartott konferenciája óta és mik szerepelnek a főváros fejlesztési tervében?

Az ötödik ötéves tervidőszakban előirányzott negyvenezer lakás építése tervszerűen folyik. A lakó- és középületek ezreinek tatarozási, illetve karbantartási munkálatai is folyamatban vannak, hogy a főváros méltó keretek között ünnepelhesse meg az ország felszabadulásának 30. évfordulóját és megfelelő „köntösben" fogadhassa a spartakiádra ide érkező tornászokat, bélés külföldi vendégeket.

A Klement Gottwald hídon keresztül vezető és a Prága —Brno- Bratislava között épülő műútra rákapcsoló észak—déli főútvonal célja a biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb gépkocsiközlekedés feltételeinek a megteremtése. A metró A útvonalán is megfelelő ütemben folyik a munka.

A Rokytka Áruház után az idén februárban megnyílt a Kotva, és a Národní trídán még a májusi ünnepségek előtt a Május Áruház is megnyitotta kapuit. Á rekonstruált műemlékek közül elsősorban a Károly-hidat és a titokzatos moadákkal övezett Faust házat említem meg.

Lehetetlen volna felsorolni valamennyi változást, amelynek a XIV. pártkongresszus óta tanúi lehetünk. Az eredmények természetesen a lakosság önfeláldozó munkájának is köszönhetők. A prágaiak szeretik régi, patinás, de egyre inkább épülő, szépülő, fiatalodó városukat s igen sok szabad idejüket áldozzák rá, hogy társadalmi munkában kivegyék a részüket a főváros fejlesztéséből, csinosításából.

— Mit üzen a lakosságnak a jubileumi évforduló alkalmából?

A felszabadulás 30. évfordulója jó alkalom a számvetésre, az eredmények felmérésére. Ezért azoknak, akik három évtizeddel ezelőtt felszabadítóinkat köszöntötték, azt ajánlom, járják be az új lakónegyedeket, tekintsék meg a felújított műemlékeket, keressék fel új üzleteinket és hasonlítsák össze a harminc év előtti Prágát a maival. Közöljék észrevételeiket, osszák meg tapasztalataikat gyermekeikkel, az ifjúsággal. A prágai fiataloknak pedig azt üzenem, véssék jól emlékezetükbe a főváros mai képét, hogy egykor elmondhassák gyerekeiknek mindazt, aminek aligha lehetnének tanúi ma, ha a fasiszta megszállóknak sikerül megvalósítaniuk pokoli tervüket, hogy Prágát is, mint nemegy európai fővárost „Festunggá", erőddé tegyék, s ezzel romhalmazzá változtassák. Szerencsére erre nem kerülhetett sor. Ádáz tervük megvalósításában megakadályozta őket

— a kommunista párt vezetésével

— Prága lakosságának májusi felkelése és a szovjet hadsereg gyors segítsége. Hazánk felszabadításáért, fővárosunk megmentéséért örök hálával tartozunk a Szovjetuniónak, népének és hős hadseregének.

K. M.

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja.

Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 89044 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Kiilfüdre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlaée, 88419 Bratislava, Gottwaldovo néni. 48/VII. Nyomja a Polygrafické závody, n. v., Bratislava-Krasóany. Előfizetési dij negyedévre 39,— Kis, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. INDEX: 454 32. Nvilvántartási szám: SÜTI 6/46.

Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele