A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-18 / 16. szám
Azt hiszem, talán nem kell külön hangsúlyozni, milyen fontos szerepet töltenek be a fák, az erdők a mai ember életében. Nem véletlen, hogy a fák, erdők védelme világviszonylatban első számú feladattá lépett elő. Csehszlovákia azon szerencsés országok közé tartozik, amelyek elég erdővel ren-\ delkeznek ahhoz, hogy a városi dolgozók pihenését, üdülését biztosítani tudják a hegyekben, erdőkben. Szlovákia legfontosabb természetvédelmi területe a kiterjedt Tátrai Nemzeti Park, a maga hegyvidéki kiimájával, romantikus, olykor zordon szépségével. Igen fontos szerepet töltenek be itt a természetes őspark őrei, az erdészek. Ezek egyike Miroslav Melich. 1959 óta dolgozik a Magas-Tátrában mint erdész, négy éve a Késmárki-teknőt magában foglaló védett körzetben. A legfőbb feladat itt az erdő védelme s az új erdősítés. A körzet kiterjedése 7500 hektár. A faállomány többnyire tűlevelű: luc- és jegenyefen'yő, törpefenyő, valamint cirbolyafenyő. Újabban szeretnék emelni a törpefenyő-övezet felső határát, védelmül a kőgörgetegek és a lavinák ellen; itt tanyáznak egyébként a legszívesebben a zergék, 550 métertől fel egészen a Lomnici-csúcs magasságáig. A védő erdősáv turisztikai célokra szolgál, ezért törvényes rendelkezések határozzák meg az erdőtelepítési feladatokat. Az erdőgazdálkodás itt is ugyanúgy folyik egyébként, mint bármely más erdőgazdasági üzemben. Ugyanúgy kell ritkítani az erdőt, mint másutt, s kivágni a kártevőktől erősen megtámadott fákat. A kártevők ellen kíméletlen harc folyik; Straka vegyészmérnök vezetésével kutatócsoport foglalkozik az erdei kártevők elleni védelem módszereivel, Középen Miroslav Melich föerdész eszközeivel. A védelem olyan eredményeket mutathat fel, hogy ma már tevékenységük tulajdonképpen csak az ellenőrzésre korlátozódik. Az évi terv 5000 köbméter fa kitermelését írja elő. A kitermelt fát a papír- és a bútoripar hasznosítja. A rönköket a Tátrai Nemzeti Park gondnoksága saját rezsiben a podohni és poprádi fűrésztelepekre szállítja. Két évvel ezelőtt kéregbetegség miatt 5778, 1972-ben pedig a nagy kárt okozó viharok következtében 25 000 köbméter lát kellett feldolgozni. Az erdészeti üzem munkaerőinek többsége a Tátra lengyel oldaláról, Lendakból jár át dolgozni. A Tátrai Nemzeti Park összesen 800 munkása közül is 350 lengyel, köztük 120 a nő. A Késmárki-teknő körzet lakitermeléshez 40 embert foglalkoztat, fásításhoz pedig 140 munkaerőt, ezek végzik a takarítást, az erdők tisztán tartását is a „turistahullám" elvonulása után. Évente átlag 25 hektáron ültetnek ki tűlevelű és lombos fákat. A lombos fák közül elsősorban bükköt, égert és szilt. Az égerfát eddig meglehetősen alábecsülték a Magas-Tátrában. Újabban sok égerfa-csemetét ültetnek ki zsombékos területeken, átázott olajon, ahol más faféleség nem élne meg. Ma már a facsemeték ültetése is gépesített. Svéd Husquarna gépeket használnak, ezzel öt munkaerőt lehet megtakarítani. A Tátrai Nemzeti Park gondnoksága törődik a diszitő elemként használt hidacskák, filagáriák, padok kihelyezéséről, gondozásáról s általában a romantikus erdei utak csinosításáról is. Szöveg és képek: PAVEL HASKO hét 7 ERDŐVÉDELEM -TERMÉSZETVÉDELEM
