A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-04-11 / 15. szám

Az anyanyelvet a gyermek már cse­csemőkorában kezdi tanulni. Kezdet­ben csak hangokat és ritmusokat ér­zékel, s ehhez az érzékeléshez sajátos érzelmi szín tapad. így kötődik az anyanyelv az első érzelmekhez, később pedig a beszédben ölt testet minden gondolat — tiszta gondolat pedig nincsen tiszta beszéd nélkül. Nincs eleven, folyton új igazságokat megra­gadó gondolkodás eleven, magát foly­ton megújító beszédkészség nélkül. Mit tehet a szülő? Miként taníthat­ja meg gyermekét tökéletesen az anya­nyelvére? Természetesen úgy, hogy ma­ga is igyekszik kitűnően ismerni, be­szélni a nyelvet. A kisgyermek ugyanis utánozva tanul beszélni, és legelőször szüleit utánozza. A legelső hangoknak, amelyek a gyermeket körülveszik, tisz­táknak, jó ritmusúnknak, dallamosak­­naik kell lenniük. Százodok során a nemzedékek ajkán tömörré, tisztává csiszolódtak a gyermekmondókák — játékok, versikék és dalok. Ezek sajá­tos ritmusukkal, ismétlődéseikkel a gyermekben zenévé mélyítik az anya­­nyelvet. ötéves korban a gyermek már „előadóvá" válik: elmondja gondola­tait, mesél. Hagyjuk sokat beszélni, el­lenkező esetben beszédkészsége nem éri el a kívánt szintet, és ennek isko­láskorban látja kárát. Adjunk az isko­lás keiébe minél több könyvet — ko­rának megfelelő könyvet, olvasson és tanuljon minél több költeményt. Kér­dezgessük is olvasmányélményeiről; később önmagától^ is könyvbaráttá vá­lik. Iskolás és szülő egyik gondja a háziolvasmány. Az irodalmi tankönyv csak iránytű: a tanár sem tudja olyan megkapó módon közvetíteni egy-egy alkotás mondanivalóját, jellegzetessé­geit, mint maga a mű. Gyakori, hogy az iskolás azért nem ismeri a kötele­ző olvasmányokat, mert nehezen jut hozzá — jó, ha otthon ezek kéznél vannak. Az anyanyelv (és bármely nyelv, tudományág) megismerése, el­mélyült tanulmányozása elképzelhetet­len olvasottság nélkül. Ki hány nyelvet beszél, annyi embert ér — így tartja a közmondás. Az UNESCO megállapítása szerint ma­napság az alapfokú műveltséghez tar­tozik, hogy anyonyelvén kívül mindenki legalább még egy nyelvet beszéljen. Mikor kezdjen a gyermek idegen nyel­vet tanulni? Körülbelül hétéves korára szilárdul meg benne az anyanyelv vá­za annyira, hogy többé nem árthat az idegen nyelv másféle szerkezete. Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? A nyelvtanulás a gyermekkorban élesz­ti és kifejleszti minden emberben a szunnyadó nyelvérzéket: azt a képes­séget, hogy először az idegen nyelv hangzásmódját, majd ezek nyomán gondolkodásmódját is elsajátítsa. A nyeivérzék leginkább a zenei halláshoz hasonlítható: ahogyan a zenei hallás is kifejleszthető, úgy a nyelvérzék is. A gyermek természetesen játékosan ta­nulja az idegen nyelvet, tehát nem az onyanyelvét fordítja az idegen nyelvre, hanem mintegy másodszor tanul meg beszélni. Helyes, ha már kezdettől fogva szókapcsolatokban, mondatok­ban tanulja az idegen nyelvet. Ké­sőbb aztán a nyelvtannal is megismer­kedik, megérti és könnyebben megszok­ja a szókapcsolatok logikai felépíté­sét. A második idegen nyelvet a gyer­mek már lényegesen könnyebben, a harmadikat még könnyebben sajátít­ja el, A nyelvtudás is készség, tehát mi­nél többet kell gyakorolni. Mindennap — illetve minél többször, rövid ideig. Háromszor tíz perc a nyelvtanulásban sokkal többet jelent, mint egyszer fél­óra. A tanuló mindig aznap vegye elő a nyelvleckét, mikor órája volt: ilyen­kor még fülébe cseng az órán hallott hangsúly, s ennek felelevenítése nagy hasznára van. KIS TANÁCS -NAGY SEGÍTSÉG ZÁR A KULCSRA A belülről bezárt ajtó sem nyújt min­den esetben teljes biztonságot a hívat­lan látogatók ellen. A zárakban hagyott kulcs megnehezíti ugyan a behatolást, de egy kis huzaldarabbal a kulcs eltá­volítható. Hajlítsunk meg 3—5 mm vas­tag huzalt hajtűhöz hasonlóan. Az ajtó bezárása után a kulcsot állítsuk vízszin­tesre, s a meghajlított huzalt húzzuk a kilincsre, majd végeit dugjuk át a kulcs lején. így a kulcs nem tolható ki a zár­ból és azt nem nyithatják ki álkulccsal. EGYSZERŰ AJTÓZÁRBÓL BIZTONSÁGI ZÁR A zárat szereljük szét, majd a kulcs forgási síkjának egyik pontjában — a zártok egymással szemben fekvő olda­lain — 2 mm-es furatokat készítsünk. Egy 3 mm vastag szögből levágunk két 5 mm hosszú darabot és egyik végüket 2 mm átmérőjűre reszeljük. A lereszelt részt helyezzük a furatokba és szege­cseljük be. A kulcsot a helyére tesszük és megjelöljük, hogy a tolla hol érint­kezik a kis csapocskákkal. A kulcs tol­lába, a jelölésnek megfelelő helyeken 3 mm széles és 2 mm mély részt resze­lünk. így a zár, összeszerelés után csak ezzel az egyetlen kulccsal nyitható. Ter­mészetesen a szögdarab elhelyezésének és méretének változtatásával több va­riáció lehetséges. Az ajtózár szétszerelésénél óvatosan járjunk el. A zártest szétszereléséhez legelőbb a rögzítő csavarokat hajtsuk ki, majd ujjunkkal nyomjuk le a diót, nehogy kiugorhasson, utána csavarhú­zóval feszítve vegyük le a zártok felső lemezét. A rugót óvatosan emeljük ki, nehogy kipattanva sérülést okozzon. Ha a zár már a használattól kopott és nem teljes értékű, a szétszerelés alkalmával a szükséges javításokat is elvégezhet­jük. BIZTONSÁGI SZEKRÉNYZAR Szekrények, íróasztalok egyszerű zár­jait is átalakíthatjuk biztonsági zárrá. A lyukas kulcs végéből fűrészeljünk le 2—4 mm hosszú darabot. A lefűrészelt részt kissé összenyomva húzzuk rá a zár kulcscsapjára (esetleg oda is ragaszt­hatjuk). A letűrészelt rész hosszának változtatásával különféle variációra van lehetőség. A zár csak azzal a kulccsal nyitható, amelyikből pontosan a kulcs­ból letűrészelt darabbal azonos hosszú­ságú rész hiányzik. KULCSVÉDÖ Nem eshet ki a kulcs a zárból erő­sebb ajtócsapkodás hatására sem, sőt a kisgyermek sem tudja kiszedni és el­dobni vagy eldugni, ha a kulcs tolla és a cím közé lemezdarabot helyezünk, amit a cím felerősítő csavarjával rög­zíthetünk. Ez a megoldás azoknál a he­lyiségeknél használható, amelyeket min­dig csak egy oldalról zárunk és a kul­csot nem szükséges kivenni a zárból. AZ OJ SZABÁSVONAL t A nőies, lágyan redőzött, lebbenő szabásvonalú ruhák divatjához igazodva továbbra is hódit a félhosszú, lazán, puha hullámokba fésült Sassoon-hajviselet. A frizura lényege a következő: a pontos, aprólékos munkával végzett lépcsőze­tes hajvágás és a fűrészfogú olló segíti a hajvégek összekapaszkodását, s ez még vizesen megadja a formát. Száradás után a haj többnek tűnik, esése laza és természetes. A tuplr elavult, s nincs többé „betonba ágyazott" tornyos haj­viselet sem. SOKAT ÉRŐ APRÓSÁGOK # A pulóverek igen kellemes llla­­túak lesznek, ha az utolsó öblítővízbe öntünk egy cseppet kedvenc porfő­­münkből. 9 Könnyen és pillonatok aloft meg­szabadíthatjuk a halat a pikkelyektől, ha a tisztogatás előtt pár másodperc­re forró vízbe mártjuk, # Nyári cipőinket a téli tárolás előtt kenjük be vajjal. így megóvjuk a ki­száradástól. Ugyanez vonatkozik a téli cipőkre nyáron. # A kenyeret és kalácsot több na­pig frissen tarthatjuk, ha polietilén ta­­sakba helyezzük. Ha azt akarjuk, hogy a kenyér héja ropogós maradjon, ele­gendő, ha csupán a levágott részt bo­rítjuk be vékony polietilén fóliával. # Ha a feketekávéba egy „gondo­latnyi" sót teszünk, jobban érvényre jut az íze. # A hűtőszekrény leolvasztásakor ajánlatos a kiürített polcra forró víz­zel telt edényt állítani. Ezáltal a jég­réteg hamar leolvad, és gyorsan, mi­előtt felengedett volna a hús és a töb­bi romlandó élelmiszer, visszapakolha­­tunk. # A fagyasztott húst sohase otvasz­­szuk fel meleg vízben, csak szobahő­mérsékleten, így nem veszít ízéből és tápértékéből. # A zöldpetrezselyem legalább 14 napig friss marad, ha virág módjára vízbe állítjuk és a hűtőszekrénybe rak­juk. « 21 A gyermek és a nyelvtanulás

Next

/
Thumbnails
Contents