A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-11 / 15. szám
SEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 11 11 .......................................... .......................................................................... ■■ 1 ■■■■■■ ..................................................—■ ........................................ ■ - ■ » A 30 EV SZABAD HAZABAN CIMU VETÉLKEDŐ SEGÉDANYAGA Amint azt már hírül adtuk, a CSEMADOK Központi Bizottsága, a Hét szerkesztősége, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma, a Bratislava! Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya, az írószövetség Magyar Tagozata, valamint a Csehszlovák Rádió Magyar Szerkesztősége 30 év szabad hazában címmel országos vetélkedőt hirdetett meg. Szerkesztőségünk, mint a múltban, most is segítséget nyújt az országos vetélkedő résztvevőinek munkájához. Éspedig úgy, hogy a vetélkedő jónéhány anyagával és jónéhány kérdésével már előre megismerteti a versenyzőket. A kárpát-duklai hadműveletet rendkívül rövid idő alatt készítették elő. A harcokból kivették részüket a 38. hadsereg katonái K. SZ. Moszkalenko tábornok parancsnoksága alatt, és A. A. Grecsko tábornok I. gárdahadserege. A 38. hadsereg kötelékeiben harcolt a Szovjetunióban alakult I. Csehszlovák Hadtest is Ludvík Svoboda prancsnoksága alatt. 1944. szeptember 20- án nyolc óra negyvenöt perckor a felszabadító hadsereg 847. szevasztopoll hegyi ezrede 1. lövészzászlóaljának katonái átlépték a csehszlovák határt. * 1945, március 10-én 8 óra 50 perckor a 4. Ukrán Front alakulatai támadásba lendültek Ostráva felszabadításáért. Súlyos harcok után a szovjet hadsereg 1945. április 30-án szabadította fel Ostravát. A harcokban részt vett a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadtest, az 1. csehszlovák tankbrigád és az 1. csehszlovák légi hadosztály is. * A Koáice (Kassa) felszabadításáért folyt harcokban részt vett a 18. hadsereg A. I. Gasztyilovics tábornok parancsnoksága alatt, és e hadsereg kezdte meg a támadást Kassa felszabadításáért 1945. január 17-én. A 18. hadsereg összpontosított támadása — és az 1. Ukrán Front behatolása Sziléziába — visszavonulásra kényszerítette a német alakulatokat. * A szovjet hadsereg hadműveletei Csehszlovákia területén 1944 szeptemberétől 1945 májusáig tartottak. A harcok első fázisában 1944 szeptemberétől az 1944-es év végéig Kelet-Szlovákiát az Ondava folyóig, és Dél-Szlovákia egy részét szabadították fel. A harci sikerekből két front vette ki részét. Az egyiknek R. J. Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja, a másiknak I. J. Egtrov tábornok volt a parancsnoka. * A 2. Ukrán Front alakulatai 1944. december 10-én az esti órákban, Sahytól (Ipolyságtól) délkeletre jutottak el az Ipoly folyóig. A következő napökban heves harcok dúltak Ipolyság felszabadításáért. * A 2. Ukrán Front harci tevékenysége 1945 januárjától márciusáig két jelentős hadműveletben csúcsosodott ki, amelyek közül az egyik Komáromra, a másik Banská Bystricára irányult. A város felszabadításáért folyt harcokban döntő szerepet játszott a 40. hadsereg a Szovjetunió hőse, F. F. Zsmacsenko tábornok parancsnoksága alatt. * 1945. március 25-én a 2. Ukrán Front alakulatai egy 42 napig tartó hadműveletet indítottak meg. Felszabadították Szlovákia nyugati részét és Szlovákia fővárosát, Bratislavát, továbbá Délkelet-Morvaország nagy részét és Brnot, mint fontos ipari központot. * A duklai hágó német védőállásainak sikeres szétverése után a szovjet hadsereg átlépte a lengyel-csehszlovák határt és behatolt Csehszlovákia területére. A harcokban részt vettek a 128. turkesztáni hegyi hadosztály egységei M. I. Koldunov tábornok parancsnoksága alatt, és 1944. szeptember 20-ról 21-re sikeres manőverezéssel felőrölték a német egységek ellenállását, és 1944. szeptember 21-én a délutáni órákban felszabadították az első csehszlovák falut. * A 2. Ukrán Front közép-szlovákiai hadművelete során támadásba lendült Zvolen (Zólyom) és Luéenec (Losonc) irányába a 27. hadsereg, amelynek Sz. G. Trofimenko tábornok volt a parancsnoka. A Losonc körüli védelmi rendszer lerombolásából oroszlánrészt vállalt magára a híres 206. korsunyi lövészhadosztály Gyemenkov ezredes parancsnoksága alatt. * A Vörös Hadsereg 4. Ukrán Frontja, ha számbelileg nem is volt a legerősebb, mégis jelentős szerepet játszott Csehszlovákia felszabadításában. A 4. Ukrán Front kötelékében harcolt egy hadsereg A. I. Gasztyilovics tábornok parancsnoksága alatt. E hadsereg politikai csoportjának főnöke Leonyid Iljics Brezsnyev volt, aki ma a Szovjetunió Kommunista Pártjának a főtitkára. * Köztársaságunk szétesése nagyon komoly történelmi lecke volt. Ezért a felszabadulás után mind a cseh, mind a szlovák nemzet részéről komoly elhatározás született a közös államban való együttélésre. Népi Demokratikus Köztársaságunkban a politikai hatalmat a munkásosztály és a burzsoázia közösen gyakorolta. Politikai életünk sokrétű megosztása tette szükségessé egy olyan szervezet létrehozását, amely biztosította államunk egységét és demokratikus fejlődését. * Az ötvenes évek hidegháborús feszültsége nem kedvezett sem a szocialista tábor népeinek, sem a kapitalista államok békére vágyó munkásainak. A világ békeszerető erői szerették volna feloldani a feszültséget és biztosítani a tartós békét. Ebben a törekvésben élenjáró szerepet vállaltak a Szovjetunió és a szocialista országok. A lenini elvekből kiindulva olyan politikát hirdettek meg, amelynek alapján megtörtént a kölcsönös közeledés, enyhült a feszültség és lendületet vett a gazdasági együttműködés. * A háború utáni években a fiatalok spontán módon hozták létre szervezeteiket. A CSKP kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt az ifjúsági mozgalomnak, és arra törekedett, hogy kialakuljon az egységes országos ifjúsági mozgalom. * Az államosítás nem egyszerre, hanem fokozatosan valósult meg hazánkban. Első szakaszát a Kassai Kormányprogram foglalta magába, amit 1945. őszén iktattak törvénybe. A munkások nem akartak a még magántulajdonban levő gyárakban dolgozni és 1948. február 22-én, az Üzemi Tanácsok országos kongresszusán követelték az államosítás folytatását. Ennek megvalósítására a Februári Győzelem után nyílt lehetőség. * A politikai hatalom megoszlása egyik alapvető vonása volt népi demokratikus rendszerünknek. A burzsoázia minden alkalmat fel akart használni a München előtti rendszer visszaállítására. A CSKP tekintélye és népszerűsége azonban megnőtt a dolgozók körében. Az első nagy erőpróbára az 1946-ban megtartott választáson került sor. * Az 1947-es szárazság nagyon nehéz feladat elé állította népi demokratikus rendszerünket. A rossz termés miatt veszélyeztetve volt a lakosság kenyérellátása és a meglévő állatállomány szemes takarmánnyal való etetése. A burzsoázia a nehéz helyzetben a Gottwald-kormány bukását remélte. A CSKP arra törekedett, hogy ne csupán a munkások és parasztok viseljék az aszály okozta gazdasági terheket, hanem a vagyonos osztály tagjai is. A népi demokratikus rendszer megszilárdításában jelentős szerepet játszott az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Soraiba tömörítetté a munkások, a dolgozók széles tömegeit. Létszámát tekintve a legnagyobb tömegszervezet lett, amely fokozatosan magáévá tette a CSKP politikáját. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom élén kipróbált kommunista harcos állt. * Klement Gottwald 25 éven keresztül állt Csehszlovákia Kommunista Pártja élén. Következetes és céltudatos forradalmár volt, aki nagy tapasztalatra tett szert a burzsoázia ellen vívott harcban. Éleslátása és politikai rátermettsége nemcsak a hatalomért vívott harcban mutatkozott meg, hanem a szocialista társadalom építésében is. * A Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársaságban nemzetiségek is élnek. A nemzetiségi kérdés lenini megoldására csak azután kerülhetett sor, amikor a munkásosztály átvette a hatalmat. A Május 9-i Alkotmány kimondta a nemzetiségek (magyar, ukrán, német, lengyel) állampolgári egyenjogúságát, nyelvük és kultúrájuk ápolásának a lehetőségét. Ebben az időben került sor Szlovákia Kommunista Pártja magyar nyelvű lapjának megjelenésére. * A munkásosztály hatalomátvétele után lényeges változások történtek. Voltak politikai pártok, amelyek szétestek, egyes politikai erők átmenetileg háttérbe szorultak, és akadtak olyan pártok is, amelyek egyetértettek a történtekkel. A dolgozók tömegei a CSKP lelkes támogatói voltak. Ennek azonban a politikai deklarálására is szükség volt, amit a választásokon lehetett kifejezésre juttatni. (Foto: CSTR) 3EMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10
