A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-04-04 / 14. szám

CSFMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításoí Céltudatos in űsorpolitik színjátszóink a járási ÉS KÖZPONTI SEREGSZEMLÉKRE KÉSZÜLNEK Az öntevékeny színjátszás napjainkban jóval többet jelent, mint egyszerű mű­kedvelő tevékenységet. Mind tartalmá­ban, mind formájában a társadalom sokrétű problémáival foglalkozik. Ter­mészetesen, ez nem azt jelenti, hogy ninos szükség a szórakoztató színház­ra, olyanra, amely a színvonalas szín­játszás örömével ajándékozza meg a nézőt. De ha emellett a színjátszás bi­zonyos átmeneti sikerek ellenére is — nem (kér részt a társadalom napi problémáinak megoldásából, könnyen elvesztheti társadalmi jelentőségét, er­kölcsi-politikai tartalmát. Mindez fokozottan érvényes 1975- ben, az ország felszabadulásának ju­bileumi 30. esztendejében. A rangos évforduló méltó megünneplésének ér­dekében q CSEMADOK KB elsőrendű feladatának tartja hatást gyakorolni az öntevékeny magyar színjátszó együtte­sek dramaturgiájára, hogy mennyiségi .és minőségi szempontból méltón kép­viseljék a hazai színjátszást. Ennek érdekében hirdették meg a CSEMADOK járási titkárságai, illetve a járási népművelési és kulturális in­tézmények az öntevékeny színjátszó együttesek 1975. évi járási fesztivál­ját. A CSEMADOK KB tavaly novem­berben megküldte a járási titkársá­goknak az irányelvet a színjátszó együtteseknek a fesztiválon való rész­vételére vonatkozóan. Ez az irányelv felhívta a figyelmet a lényeges elvi dramaturgiai és szervezési szempon­tokra, A központi bizottság titkársága e­­zenkívül tavaly októberben munkaér­tekezlettel egybekötött országos sze­minárium keretében is bőven foglal­kozott az új színházi évadnak szerve­zési és dramaturgiai problémáival. Ez korántsem azt jelenti, hogy min­den probléma megoldódott vagy meg­oldódik a közeljövőben, hiszen ha el­vétve is, de még akadnak elavultnak számító színdarabok az együttesek mű­során, s olykor a jól előadott, jeles műnek sincs értő közönsége, kritikája. S ezek a hiányosságok nem oldhatók meg egycsapósra. Ennek ellenére elégedettek lehetünk, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az idei járási fesztiválokra mintegy 110 CSEMADOK színjátszó együttes neve­zett be. A roznavai (rozsnyói), kosicei (kas­sai), ievicei (lévai), trebisovi (tőketere­­besi), Nővé Zámky-i (érsekújvári), nyitrai és galántai járásokban e cikk megjelenésekor már sor került vagy éppen napjainkban kerül sor a járási fesztiválok megrendezésére. A feszti­válra készülődés időszakát tehát ezek­ben a járásokban ó Jókai-napokra va­ló felkészülés időszaka követi. A rozsnyói járásban jelenleg mint­egy 8 CSEMADOK színjátszó együttes rendelkezik új műsorral. Közülük a rozsnyói Csiky Gergely: Ingyenélők cí­mű darabját tűzte műsorára, Krausz Zoltánná rendezésében. A kassai járásról is csak az elisme­rés hangján szólhatunk. Meg keli em­líteni Szanyi József munkásságát, aki mind a központi, mind a járási dra­maturgiai tanácsban lelkiismeretes munkát végez, de aktív rendezőként működik Boda Ferenc járási titkár is, aki Ladislav Luknár: Két nyári est cí­mű darabját rendezte. A kassai járás­nak mintegy 11 CSEMADOK színjátszó csoportja nevezett be a járási feszti­válra. A lévai járásban kilenc színját­szó együttes tanult be új színdarabot. A lévai színjátszó együttes pedig ver-A CSEMADOK vágkirályfai helyi szer­vezetének színjátszó csoportja nagy meglepetést jelentett a tavalyi Jókai­­napokon. Ez idén színjátszóink orszá­gos fesztiválja névadójának egyik szín­művét tűzték műsorukra. (Prandl Sán­dor felvétele) senyen kívül Gogol Revizorját tűzte műsorára, Nagy László rendezésében. A tőketerebesi járásban ugyancsak 11 együttes tanult be új műsort. Itt Kassai Bélának, a központi és a járási dramaturgiai tanács tagjának nevét kell megemlíteni, aki nemcsak a Krá­­l'ovsky Chlmec-i (királyhelmeci) szín­játszó csoport rendezőjeként, de több más csoport segítőjeként is kiváló munkát végez. Ebben az évadban Os­car Wilde: A kísértet házhoz jön cí­mű művét tűzte műsorára a királyhel­meci együttes. Az érsekújvári járásban annak elle­nére, hogy a mezőgazdasági munkák eltolódása miatt a színjátszók is csak később kezdhettek munkához, mintegy tíz színjátszó csoport működik aktívan. A CSEMADOK érsekújvári színjátszó együttese Záhorszky Elemér vezetésé­vel, a János vitéz című daljátékot ta­nulja be. A nyitrai járásban ugyancsak fellen­dült a színjátszó mozgalom. Tizenegy csoport tanult be új darabot. Külön említést érdemel a járási népművelési központtal való jó együttműködés és a dramaturgiai tanács tevékenysége is. A galántai járásban kilenc színját­szó együttes tanult be új darabot. A vágkirályfai színjátszók Jókai Mór: Mi­re megvénülünk című művét tűzték műsorra. A darabot VinCze Gábor, a járási népművelési központ szakelő­adója rendezi. A komárnói (komáromi), Velky Krtís-i (nagykürtösi), Rimavskó Sobota-i (ri­maszombati), luceneci (losonci) és Du­­najská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rásokban áprilisban került sor a járá­si fesztiválok megtartására, amelyre majdnem minden színjátszó együttes benevezett, a kategórián felüliek pe­dig a Jókai-napokra készülnek. A komáromi járásban hat színjátszó együttes tevékenykedik aktívan. A ko­máromiak Löwinger László rendezésé­ben Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt című drámáját adják elő. A gútai szín­játszók Fehér Klára: Nem vagyunk an­gyalok című darabját tűzték műsoruk­ra. Rendező Holubek László. A nagykürtösi járásban a II. Mik­száth Kálmán Színpadi Napokra hat színjátszó együttes nevezett be. A ri­maszombati járás az, amely mennyisé­gileg — pillanatnyilag — országos viszonylatban az első helyen áll, hi­szen itt mintegy 16 csoport nevezett be a fesztiválra. Ebben a járásban jól működik a dramaturgiai tanács is. Drobka Géza, a központi és a járási dramaturgiai tanács tagja nagyban se­gíti, ösztönzi a járás színjátszóit, A lo­sonci járásban hét együttes készül a versenyre. A fülekiek Huszka: Szabad­­, ság, szerelem című művével készülnek: rendező Slosziar Pál. A dunaszerda­helyi járás négy együttese nevezett be a versenybe. Tudjuk, hogy nagyon sok dicséretet érdemlő rendező neve kimaradt, de a járási fesztiválok megrendezése után a legjobbat nyújtó rendezők, színját­szók nevével minden bizonnyal talál­kozunk még. A járások eddigi eredményeit te­kintve az is előfordulhat, hogy nem mindegyiknek jut el valamelyik együt­tese a Jókai-napokra, Ennek ellenére örvendetes, hogy szép számban ké­szülnek az együttesek a járási s az or­szágos fesztiválra. A legnagyobb pozi­tívumot azonban az jelentené, ha minden járásban kialakulna egy, leg­feljebb két rendszeresen működő és fej­lett ún. bázis-együttes, amely jó pél­dát mutatva ösztönzőleg hatna és se­gítené a járás többi színjátszó cso­portját. (A felsoroltakból némileg ki­tűnik, hogy melyek azok a járások, ahol szükség lenne ilyen bázis-együt­tes kialakítására. Természetesen nem feltétlenül fontos, hogy ez a bázis­­együttes a járás székhelyén működ­jék). A színjátszó együttesek dramaturgiá­ját vizsgálva örvendetes, hogy a ren­dezők megfelelő arányban szorgalmaz­ták a hazai magyar drámai alkotások színre vitelét. Lovicsek Béla: Tűzvirág, Húsz év után, Baj van a szerelemmel, Ezüstíakodalom; Siposs Jenő: Tüleke­­dők, Jelzőtűz, Bolondos nyár; Tóth Er­nő: Törlesztés, Dávid Teréz: Időzített boldogság, Fekete bárány; Klimits La­jos: Gyilkosság Harcsáson, Egri Viktor: Házasság, Kónya József: Senki fia cí­mű darabja szerepel főként a csopor­tok műsorán. A cseh, a szlovák, az orosz és a szovjet drámairodalom is helyet kapott a színjátszók dramaturgiájában. Java­részt a következő művekkel: Vampilov:. Búcsúzás júniusban, Katajev: Bolon­dos vasárnap, Szofronov: Az új sza­kácsnő, Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt, Dunajevszkij: Szabad szél, Tim­­rava: A büszke páva, Tajo/sky: Új élet, Bukovcan: Mielőtt a kakas meg­szólal, Luigi szíve és Kedro: Zabosi szakácsnők. A baráti szocialista államok dráma­­irodalmának élenjáró alkotásaihoz a szovjet és a magyarországiakon kívül sajnos nem tudnak hozzájutni az együttesek. Szinte természetes, hogy a magyar­­országi drámairodalom is nagy mér­tékben képviselteti magát. Tóth Mik­lós: Fejesek, Kutyaszorító; Gyárfás Miklós: Lángeszű szerelmesek, Kisasz­­szonyok a magasban; Bárány Tamás: A fiam nem a lányom, Srakonyi Ká­roly: Adáshiba, Tabi László: Spanyolul tudni kell című darabjai szerepelnek leggyakrabban öntevékeny színjátszó­ink műsorán. örvendetes, hogy csaknem minden járásban megemlékeztek Jókai Mór születésének 150. évfordulójáról. A leg­gyakrabban játszott Jókai-darabok: A debreceni lunátikus, Szeretve mind a vérpadig, s egy együttes a Mire meg­vénülünk című Jókai-darabot játssza. Mind a járási fesztiválokat, mind a Jókai-napokra való felkészülést tekint­ve nehéz lenne bármilyen jóslat, ösz­­sregezés. Egyet azonban máris leszö­gezhetünk: az öntevékeny színjátszó együttesek eddigi munkájával elége­dettek lehetünk, s ha figyelembe vesz­­szük, hogy helyzetük korántsem mond­ható rózsásnak (ismervén szervezési és anyagi gondjaikat), akkor áldozatos munkájukról, már ma, elöljáróban is, csők a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. — kasza — !SFMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek.- tudósítások 10

Next

/
Thumbnails
Contents