A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-04 / 14. szám
CSFMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításoí Céltudatos in űsorpolitik színjátszóink a járási ÉS KÖZPONTI SEREGSZEMLÉKRE KÉSZÜLNEK Az öntevékeny színjátszás napjainkban jóval többet jelent, mint egyszerű műkedvelő tevékenységet. Mind tartalmában, mind formájában a társadalom sokrétű problémáival foglalkozik. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy ninos szükség a szórakoztató színházra, olyanra, amely a színvonalas színjátszás örömével ajándékozza meg a nézőt. De ha emellett a színjátszás bizonyos átmeneti sikerek ellenére is — nem (kér részt a társadalom napi problémáinak megoldásából, könnyen elvesztheti társadalmi jelentőségét, erkölcsi-politikai tartalmát. Mindez fokozottan érvényes 1975- ben, az ország felszabadulásának jubileumi 30. esztendejében. A rangos évforduló méltó megünneplésének érdekében q CSEMADOK KB elsőrendű feladatának tartja hatást gyakorolni az öntevékeny magyar színjátszó együttesek dramaturgiájára, hogy mennyiségi .és minőségi szempontból méltón képviseljék a hazai színjátszást. Ennek érdekében hirdették meg a CSEMADOK járási titkárságai, illetve a járási népművelési és kulturális intézmények az öntevékeny színjátszó együttesek 1975. évi járási fesztiválját. A CSEMADOK KB tavaly novemberben megküldte a járási titkárságoknak az irányelvet a színjátszó együtteseknek a fesztiválon való részvételére vonatkozóan. Ez az irányelv felhívta a figyelmet a lényeges elvi dramaturgiai és szervezési szempontokra, A központi bizottság titkársága ezenkívül tavaly októberben munkaértekezlettel egybekötött országos szeminárium keretében is bőven foglalkozott az új színházi évadnak szervezési és dramaturgiai problémáival. Ez korántsem azt jelenti, hogy minden probléma megoldódott vagy megoldódik a közeljövőben, hiszen ha elvétve is, de még akadnak elavultnak számító színdarabok az együttesek műsorán, s olykor a jól előadott, jeles műnek sincs értő közönsége, kritikája. S ezek a hiányosságok nem oldhatók meg egycsapósra. Ennek ellenére elégedettek lehetünk, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az idei járási fesztiválokra mintegy 110 CSEMADOK színjátszó együttes nevezett be. A roznavai (rozsnyói), kosicei (kassai), ievicei (lévai), trebisovi (tőketerebesi), Nővé Zámky-i (érsekújvári), nyitrai és galántai járásokban e cikk megjelenésekor már sor került vagy éppen napjainkban kerül sor a járási fesztiválok megrendezésére. A fesztiválra készülődés időszakát tehát ezekben a járásokban ó Jókai-napokra való felkészülés időszaka követi. A rozsnyói járásban jelenleg mintegy 8 CSEMADOK színjátszó együttes rendelkezik új műsorral. Közülük a rozsnyói Csiky Gergely: Ingyenélők című darabját tűzte műsorára, Krausz Zoltánná rendezésében. A kassai járásról is csak az elismerés hangján szólhatunk. Meg keli említeni Szanyi József munkásságát, aki mind a központi, mind a járási dramaturgiai tanácsban lelkiismeretes munkát végez, de aktív rendezőként működik Boda Ferenc járási titkár is, aki Ladislav Luknár: Két nyári est című darabját rendezte. A kassai járásnak mintegy 11 CSEMADOK színjátszó csoportja nevezett be a járási fesztiválra. A lévai járásban kilenc színjátszó együttes tanult be új színdarabot. A lévai színjátszó együttes pedig ver-A CSEMADOK vágkirályfai helyi szervezetének színjátszó csoportja nagy meglepetést jelentett a tavalyi Jókainapokon. Ez idén színjátszóink országos fesztiválja névadójának egyik színművét tűzték műsorukra. (Prandl Sándor felvétele) senyen kívül Gogol Revizorját tűzte műsorára, Nagy László rendezésében. A tőketerebesi járásban ugyancsak 11 együttes tanult be új műsort. Itt Kassai Bélának, a központi és a járási dramaturgiai tanács tagjának nevét kell megemlíteni, aki nemcsak a Král'ovsky Chlmec-i (királyhelmeci) színjátszó csoport rendezőjeként, de több más csoport segítőjeként is kiváló munkát végez. Ebben az évadban Oscar Wilde: A kísértet házhoz jön című művét tűzte műsorára a királyhelmeci együttes. Az érsekújvári járásban annak ellenére, hogy a mezőgazdasági munkák eltolódása miatt a színjátszók is csak később kezdhettek munkához, mintegy tíz színjátszó csoport működik aktívan. A CSEMADOK érsekújvári színjátszó együttese Záhorszky Elemér vezetésével, a János vitéz című daljátékot tanulja be. A nyitrai járásban ugyancsak fellendült a színjátszó mozgalom. Tizenegy csoport tanult be új darabot. Külön említést érdemel a járási népművelési központtal való jó együttműködés és a dramaturgiai tanács tevékenysége is. A galántai járásban kilenc színjátszó együttes tanult be új darabot. A vágkirályfai színjátszók Jókai Mór: Mire megvénülünk című művét tűzték műsorra. A darabot VinCze Gábor, a járási népművelési központ szakelőadója rendezi. A komárnói (komáromi), Velky Krtís-i (nagykürtösi), Rimavskó Sobota-i (rimaszombati), luceneci (losonci) és Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásokban áprilisban került sor a járási fesztiválok megtartására, amelyre majdnem minden színjátszó együttes benevezett, a kategórián felüliek pedig a Jókai-napokra készülnek. A komáromi járásban hat színjátszó együttes tevékenykedik aktívan. A komáromiak Löwinger László rendezésében Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt című drámáját adják elő. A gútai színjátszók Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című darabját tűzték műsorukra. Rendező Holubek László. A nagykürtösi járásban a II. Mikszáth Kálmán Színpadi Napokra hat színjátszó együttes nevezett be. A rimaszombati járás az, amely mennyiségileg — pillanatnyilag — országos viszonylatban az első helyen áll, hiszen itt mintegy 16 csoport nevezett be a fesztiválra. Ebben a járásban jól működik a dramaturgiai tanács is. Drobka Géza, a központi és a járási dramaturgiai tanács tagja nagyban segíti, ösztönzi a járás színjátszóit, A losonci járásban hét együttes készül a versenyre. A fülekiek Huszka: Szabad, ság, szerelem című művével készülnek: rendező Slosziar Pál. A dunaszerdahelyi járás négy együttese nevezett be a versenybe. Tudjuk, hogy nagyon sok dicséretet érdemlő rendező neve kimaradt, de a járási fesztiválok megrendezése után a legjobbat nyújtó rendezők, színjátszók nevével minden bizonnyal találkozunk még. A járások eddigi eredményeit tekintve az is előfordulhat, hogy nem mindegyiknek jut el valamelyik együttese a Jókai-napokra, Ennek ellenére örvendetes, hogy szép számban készülnek az együttesek a járási s az országos fesztiválra. A legnagyobb pozitívumot azonban az jelentené, ha minden járásban kialakulna egy, legfeljebb két rendszeresen működő és fejlett ún. bázis-együttes, amely jó példát mutatva ösztönzőleg hatna és segítené a járás többi színjátszó csoportját. (A felsoroltakból némileg kitűnik, hogy melyek azok a járások, ahol szükség lenne ilyen bázis-együttes kialakítására. Természetesen nem feltétlenül fontos, hogy ez a bázisegyüttes a járás székhelyén működjék). A színjátszó együttesek dramaturgiáját vizsgálva örvendetes, hogy a rendezők megfelelő arányban szorgalmazták a hazai magyar drámai alkotások színre vitelét. Lovicsek Béla: Tűzvirág, Húsz év után, Baj van a szerelemmel, Ezüstíakodalom; Siposs Jenő: Tülekedők, Jelzőtűz, Bolondos nyár; Tóth Ernő: Törlesztés, Dávid Teréz: Időzített boldogság, Fekete bárány; Klimits Lajos: Gyilkosság Harcsáson, Egri Viktor: Házasság, Kónya József: Senki fia című darabja szerepel főként a csoportok műsorán. A cseh, a szlovák, az orosz és a szovjet drámairodalom is helyet kapott a színjátszók dramaturgiájában. Javarészt a következő művekkel: Vampilov:. Búcsúzás júniusban, Katajev: Bolondos vasárnap, Szofronov: Az új szakácsnő, Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt, Dunajevszkij: Szabad szél, Timrava: A büszke páva, Tajo/sky: Új élet, Bukovcan: Mielőtt a kakas megszólal, Luigi szíve és Kedro: Zabosi szakácsnők. A baráti szocialista államok drámairodalmának élenjáró alkotásaihoz a szovjet és a magyarországiakon kívül sajnos nem tudnak hozzájutni az együttesek. Szinte természetes, hogy a magyarországi drámairodalom is nagy mértékben képviselteti magát. Tóth Miklós: Fejesek, Kutyaszorító; Gyárfás Miklós: Lángeszű szerelmesek, Kisaszszonyok a magasban; Bárány Tamás: A fiam nem a lányom, Srakonyi Károly: Adáshiba, Tabi László: Spanyolul tudni kell című darabjai szerepelnek leggyakrabban öntevékeny színjátszóink műsorán. örvendetes, hogy csaknem minden járásban megemlékeztek Jókai Mór születésének 150. évfordulójáról. A leggyakrabban játszott Jókai-darabok: A debreceni lunátikus, Szeretve mind a vérpadig, s egy együttes a Mire megvénülünk című Jókai-darabot játssza. Mind a járási fesztiválokat, mind a Jókai-napokra való felkészülést tekintve nehéz lenne bármilyen jóslat, öszsregezés. Egyet azonban máris leszögezhetünk: az öntevékeny színjátszó együttesek eddigi munkájával elégedettek lehetünk, s ha figyelembe veszszük, hogy helyzetük korántsem mondható rózsásnak (ismervén szervezési és anyagi gondjaikat), akkor áldozatos munkájukról, már ma, elöljáróban is, csők a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. — kasza — !SFMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek.- tudósítások 10
