A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-04-04 / 14. szám

-A HÉT VENDEGE Ki ne szeretné a saját városát? Akkor is, ha a belváros forgalmának zaja olykor sérti az ember fülét, még ha első pillantásra az új lakótelepek sorházai talán szürke betonsíkok rengetegének tűnnek is. És ki ne szeretné a városát, amikor a ligeti parkok árnyas simogatását érzi, amikor tekintete megpihen a Duna fölött ívelő híd karcsú testén, amikor az ódon várban vagy a váralján bolyongva régmúlt századok emléke után kutat, amikor az elesett szovjet katonák város fölött magasodó emlékművének helyet adó Slavínról lepillantva szinte a tenyéren látja az egész várost, a mai Bratislavát. A mai negyvenévesek s az idősebbek korosztálya emlékszik még arra a napra, amikor 1945. április 4-én ennek az ősi Duna-parti városnak lakossága a hála virágaival fogadta a felszabadító szovjet hadsereg katonáit, akiknek segítségével, Illetve a CSKP városi bizottságának körültekintő Irányításával a dolgozók ezrei már a szabadság első napjaiban ismét munkához kezdhettek. Újra termelni kezdtek a gyárak, a városban újra megindult az élet, hogy ma, 30 szabad esztendő távlatából azt mondhassuk: az elmúlt három évtized alatt teljesen megváltozott Bratislava arculata. E jelentős évforduló alkalmából beszélgetésre kértük fel Arnost Go I j e r mérnököt, Bratislava főpolgármester-helyettesét. ■ Először is arra szeretném kérni, az elért eredmények tükrében összegezze röviden Szlovákia fővárosának ipari, társadalmi és kulturális életében, az el­múlt három évtized alatt elért fejlődést. — Csehszlovókia Kommunista Pártjá­nak vezetésével, az elmúlt harminc esz­tendő alatt valóban jelentősen megvál­tozott Bratislava arculata. A lakosság száma például 143 ezer főről 330 ezer­re emelkedett, ami Szlovákia összlakos­ságának 7,1 százalékát jelenti. A fog­lalkoztatottak száma 1974-ben elérte a 245 ezer főt, ami viszont a szlovákiai dolgozók számának 11,5 százalékát teszi ki. A városban, amely gaz­dag forradolml hagyományokkal ren­delkezik, a felszabadulás óta új mun­­kásnemezdék nőtt fel. Olyan jelentős ipari üzemek létesültek Bratislavában, mint a Slovnaft, a Béke üzem, az Élelmiszeripari Gépgyár, a Meopta, a Nyomdaipari Vállalat, a Műszaki üveg­gyár; korszerűsítettük és újjáépítettük továbbá a Matadort, a Dimitrov Vegyi Műveket, a Teslát és több üzemet Is. Ezek a vállalatok napjainkban már oz évi 15 milliárd korona termelést is el­érik, ami szlovákiai viszonylatban a teljes ipari termelés 13 százalékát je­lenti. A főváros üzemel például a folyé­kony üzemanyagok, foszfátok vagy rá­diókészülékek egyedüli termelői Szlová­kiában, az itt előállított különböző meg­munkáló gépek, kábelek, transzformáto­rok, műszálak, gumiipari cikkek stb. viszont országos viszonylatban fontos tényezői az ország eredményes gazda­ságfejlesztésének. A München előtti köztársaság idejé­ben Bratislavának egyetlen főiskolája volt, s ennek három fakultásán 1937- ben összesen 2194 diák tanult. Ma oz egyetem és négy főiskola 17 karán fo­lyik felsőfokú oktatás Szlovákia főváro­sában. Ezenkívül itt működik a Politikai Főiskola, o Klement Gottwald Katonai Főiskola és a November 17-e Egyetem, így a szlovákiai főiskolások és egyete­misták 52 százaléka végzi tanulmányait városunkban. Természetesen, az elmúlt évek során meg kellett teremteni ennek a mai, örömteli állapotnak a feltételeit, A Gottwald téren külön-külön épületet kaptak a Szlovák Műszaki Főiskola egyes fakultásai, felépült a Komensky Egyetem Gyógyszerészeti Kara és a Közgazdasági Főiskola épülete, folya­matban van az új főiskolai negyed épí­tése is a Malom-völgyben. Hasonlóan jó eredményeket értünk el a középisko­lai oktatás fejlesztésének területén Is, Az elmúlt harminc esztendő eredmé­nyeinek mérlegelésekor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Bra­tislava országos viszonylatban is szá­mottevő, pezsgő kulturális életet élő központtá fejlődött, Rekonstruáltuk a Szlovák Nemzeti Színház opera- és ba­lett-társulatának épületét, saját hang­versenytermet kapott o felszabadulás után alakult Szlovák Filharmónia, meg­alakult a Szlovák Nemzeti Képtár, de múzeumok és más népművelési intéz­mények eoész sora működik a főváros­ban. A Felszabadulás után készült el a Hviezdoslav Színház, sokan látogatják az Új Színpadot, a Kis Színpadot s a Kultúrparkot. Tetemes beruházással nagyjavítást kapott a bratislovai vár is. Az elesett szovjet katonák méltó emlék­műve a város fölött magasodó Slavín. A felszabadulás óta épült emlékművek és szobrok közül külön említést érdemel a Lenln-szobor és a Szlovák Nemzeti Felkelés tavaly felavatott emlékműve. Es végül, de nem utolsósorban, Bra­tislava rangja és tekintélye nemzetközi viszonylatban is sokat nőtt, hiszen váro­sunk ma már számos jelentős kulturális és társadalmi esemény, nemzetközi fesz­tiválok, kiállítások, árumintavásárok, tudományos szimpóziumok vendégsze­rető házigazdája. ■ A szövetségi államforma megvalósu­lásával egy Időben, tehát 1969 óta, Bra­tislava a Szlovák Szocialista Köztársa­ság fővárosa lett. E változás adta új politikai és társadalmi viszonyok meny-ARNOST GOLJER mérnök, Bratislava főpolgármester­­helyettese nyiben változtatták meg a város fejlő­désének feltételeit? — A lenini elvek alapján létrejött szövetségi államforma nagyban hozzá­járult a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségok szocialista egységéhez. Az a tény, hogy Bratislava az SZSZK fő­városa lett, megteremtette városunk gyors gazdasági fejlődésének politikai és társadalmi feltételeit. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának értelmében Bratislava a beruházások tekintetében prioritást kapott, ami az ötödik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatainkat is befolyásolta. Az 1971—75-ös évek be­ruházási terve 30 milliárd koronás ősz­­szeggel számol, s ebből pusztán az építkezési munkálatokra több mint 15 milliárd korona jut. Ez pedig több mint a negyedik ötéves tervidőszakban elő­irányzott beruházási összeg kétszeresei Már csupán ezek az adatok is beszé­desen bizonyítják, hogy mennyire meg­változtak Bratislava városfejlesztési le­hetőségei. 1969 óta nemcsak egy kor­szerű nagyvárost, hanem a Szlovák Szo­cialista Köztársaság fővárosát építjük és csinosítjuk, hiszen Bratislava egyben Szlovákia központi hivatalainak s a kü­lönböző külkereskedelmi és konzuli kép­viseletek székhelye is lett. ■ A CSKP XIV. konaresszusán, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plénumain született határozatok különö­sen a gazdasági jellegű határozatok jelentősen befolyásolják a nemzeti bi­zottságok munkáját is. Fokoznunk kell mindennapi munkáiuk hatékonyságát, s az eddiginél lényegesen nagyobb fe­lelősséggel gondot fordítaniuk tevé­kenységük gazdasági vonatkozásaira. Miképpen teljesíti ezeket az aktuális feladatokat a Bratislava! Fővárosi Nem­zeti Bizottság, különös tekintettel a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások minő­ségére? — A jelen időszakban elsősorban a lakásépítésre összpontosítjuk figyelmün­ket, hiszen az Idén véget érő ötödik öt­éves tervben 24 ezer új lakás építését vállaltuk, s ebből az esztendő végéig méa több mint 6800 lakás átadása vár ránk. Ezenkívül tervezésileg már ebben az esztendőben biztosítanunk kell a kö­vetkező tervidősznV lakásépítési felada­tait is. Ezért több olyan intézkedést foganatosítottunk, amelyek célja a be­ruházások minőségének és az építkezé­si munkálatok anyagi-kivitelezési, illetve műszaki bázisának jelentős javítása. Határozatokban biztosítottuk a közleke­dés, a kereskedelem és az egészségügy problémái hatékony megoldásának le­hetőségeit. Igaz, az elmúlt időszakban javultak a közlekedés feltételei, de a belvárosi úthálózat és a tömegközleke­dés tekintetében így is számos nyílt kérdés vár még megoldásra. A keres­kedelemmel kapcsolatos gondjoikat fő­­képpen a nyitvatartási idő módosításá­val, az üzletek korszerűsítésével és az áruválaszték bővítésével akarjuk meg­oldani. Folyamatosan bővítjük az üzemi és a körzeti orvosi rendelők számát, és állandóan növekszik az ügyeleti szolgá­latot tartó egészségügyi központok száma. Az általunk irányított helyigaz­dálkodási üzemek ugyan teljesítették mór a jelen tervidőszak feladatait, de ez nem jelenti azt, hogy most esetleg átmeneti lazulás állhatna be munkájuk­ban. Ellenkezőleg: vállalták a szolgál­tatások határidejének további lerövidí­tését. A legfelső pártszervek határoza­tainak értelmében nagyon fontosnak tartjuk továbbá képviselőink és a fő­városi nemzeti bizottság egész appará­tusának aktivizálását. ■ A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő nem csupán mérlegelésre és számvetésre nyújt kiváló alkalmat, ha­nem merész tervezésre is. Befejezésül, kérem, mondjon el valamit Bratislava további fejlődésének terveiről? — Elkészült már a szlovák főváros új területrendezési terve, amelyet a közel­jövőben a kormány is megtárgyal. Amennyiben jóváhagyja, úgy ez az ok­mány a város fejlődésének iránytűje lesz a jövőben. A tervek szerint 1980-ig 380 ezerre nő majd Bratislava lakóinak száma. A hatodik ötéves terv kereken 28 ezer új lakás építését irányozza elő. Továbbfejlesztjük majd a városi tömeg­­közlekedést, befejeződik a Brnói és a Prágai út most folyó átépítése; fokoza­tosan megkezdődik a Duna jobb part­ján fekvő Petrzalka (Ligetfalu) gyorsabb ütemű városiasodása is. A Slovnaft tér­ségében egy új vasúti összekötőhíd épí­tését tervezzük. Az új lakótelepeket kor­szerű áruházakkal és szolgáltató köz­pontokkal akarjuk ellátni. Ipari fejlődés tekintetében pedig a gép- és vegyipar progresszív továbbfejlesztésével számo­lunk. Igaz, mindez jobbára még csak terv és elképzelés ... Elsősorban a főváros dolgozóinak szorgalmán és igyekezetén múlik, hogy mindebből mi válik majd konkrét valósággá. Célunk, hogy Bra­tislavát minden tekintetben korszerű, szocialista fővárossá fejlesszük. M. P. A CSEMADOK Központi Bizottságinak képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-6$. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodni u. 7. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedfeia tlaée, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48'VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaélarne, n. p., KoSlce. Előfizetési dij negyed­évre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyil­vántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Sóméi, Vránek, o 24. oldalon M. Borsky felvétele h'ié&t* 2

Next

/
Thumbnails
Contents