A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-28 / 13. szám

3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósí erre a közelmúltban megtartott évzáró taggyűlés is. Annyi volt az érdeklődő, hogy bizony kicsinek bizonyult a terem, ahol — kultúrház híján — megrendez­tük. Az ilyen érdeklődés tudatában bi­zakodással tekintünk a tagtoborzási kö­telezettségvállalásaink elé. Nem titko­lom, hogy jelentősen növelni szeretnénk tagságunk létszámát. (Szökés, göndör­hajú, határozott szavú fiatalember a szervezet elnöke.) Bebizonyosodott, hogy amennyiben a vezetőségben nin­csenek különösebb nézeteltérések, úgy a tagságban is megvan az akarat a munka iránt. Az évzáró taggyűlésen például tagságunk zokszó nélkül vállal­ta, hogy a tervezett szabadtéri színpad építésénél ezer órát fog ledolgozni, hogy legalább a nyári hónapokban pó­tolni tudjuk a kultúrház hiányát. NAGY IMRE: Valóban gazdag a szervezet ez idei munkaterve. Több ün­nepi megemlékezés és Irodalmi emlék­est szerepel benne, továbbá csiszolni és új számokkal szeretnénk gazdagítani a gerencséri folklórcsoport műsorát; terv­be vettük egy krónika és egy fényképes emlékalbum elkészítését. Az eddiginél sokkal nagyobb alapossággal szeret­nénk nekifogni a falu néprajzi hagyo­mányainak gyűjtéséhez, aminek ered­ményeképpen talán egy falumúzeumot is sikerülne nyitnunk. Színjátszó csopor­tunk Lovicsek Béla: Baj van a szere­lemmel című vígjátékát tanulta be, mellyel a környéken is szeretnénk né­hányszor szerepelni. SZOM BATH GYULA: Célunk, hogy a régi hagyományok ápolása mellett, az új, szocialista kultúrát is terjesszük. Gondolom, hogy sikerült okulnunk mindazokból a hibákból, melyek nyo­mán az előző években döcögött a mun­ka. Szeretnénk, ha a népművelési mun­kában nagyobb segítséget kapnánk a helybeli iskola tanítóságától, de szíve­sen fogadnánk körünkben a nyitrai tanítóképző főiskola hallgatóit is. SOMOGYI LAJOS: Gerencséren ma már sokkal kedvezőbb helyzet van, mint három-négy esztendővel ezelőtt volt. Tudni kell azt is, hogy mi volt itt a leg­mélyebb hullámvölgy időszakában, hogy helyesen tudjuk értékelni a mostanában tapasztalható kulturális pezsgést, bár sokan vannak ma is még, akik csak passzív részesei a község kulturális éle­tének. Egyre szilárdabb szervezeti élet­tel, érdekes és színvonalas rendezvé­nyekkel kell elejét venni annak a hely­telen szemléletnek, miszerint egyesek megelégszenek a családi házzal meg autóval, a többit pedig csinálja másl... Gerencséren jó útra léptek e törekvés megvalósításában, és különösen a nép­­művészeti munkában jeleskednek. Jó jel az is, hogy a vezetőségben is olyan lég­kör alakult ki, ahol mindenki őszintén elmondja a véléményét, de az elfoga­dott határozatok teljesítését egy ember­ként szorgalmazzák. öreg este van már, amikorra haza­felé indulunk. Még egyszer végiguta­zunk azon a híres „gerencséri utcán"... Most ugyan nyomuk sincs a dal hirdet­te, „leszakajtásra" termett piros rózsák­nak, ám ha nyáron Ide vetődöm, bizo­nyosan illatoson ott pompáznak majd a házak előtt... Es úgy hírlik, hogy ebben a helyi CSEMADOK-szervezet faluszépítési kötelezettségvállalásának is nagyban érdeme lesz. M. P. 3 CSEMADOK életéből EGYRE NÖVEKVŐ IGÉNYESSÉGGEL A CSEMADOK Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási konferenciája Verőfényes, tavaszias napon, március első napján jöttek össze Dunaszerda­­helyen a járás helyi szervezeteinek kép­viselői, hogy számot adjanak az elmúlt év munkájáról, s új célokat, feladatokat állítsanak maguk elé, amelyek az el­következő időszakban meghatározzák majd tevékenységüket. A járási konfe­rencián részt vett a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságának küldöttsége is, dr. Mózsi Ferenc kandidátus vezetésé­vel. A CSEMADOK-szervezet tavalyi mun­kájáról FEL MIKLÓS járási titkár szá­molt be. Közölte a konferencia résztve­vőivel, hogy a tagtoborzás a Csallóköz­ben is eredménnyel járt, s az 1974-es év végére a járásban 8700-ra emelke­dett a CSEMADOK-tagok száma. Per­sze, ez még mindig nem elég... A szer­vezet népművelő munkájának célját Fél elvtárs a CSKP politikájának támogatá­sában, az opportunizmus és a naciona­lizmus elleni harcban jelölte meg. A já­rásban tavaly több ismeretterjesztő elő­adást tartottak, többek között politikai előadásokat is, amelyek közül a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségéről s a Kína nagyhatalmi, soviniszta törekvéseiről szó­lót emelhetjük ki. Az ismeretterjesztő előadásokon körülbelül 11 000 személy vett részt. Az SZNF harmincadik évfor­dulójának tiszteletére „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről" címen megrendezett vetélkedőben 15 csoport versenyzett. Irodalmi életünknek több jelentős alakja — Duba Gvula, Bábi Tibor, Dávid Teréz, Ozsvald Árpád, Dé­nes György, Emil Boleslav Lukáí — megfordult a dunaszerdahelyi járás fal­vaiban, ahol az egyes helyi szervezetek összesen harmincnégy író-olvasó talál­kozót rendeztek. A járásban 6 felnőtt és 5 iskolai iro­dalmi színpad, valamint 25 felnőtt és 5 iskolai színjátszó csoport tevékenyke­dik. A tánccsoportok közül kiemelhető a negyventagú Csallóközi Népi Együt­tes. Ezerkilencszázhetvennégyben hat já­rási méretű rendezvénysorozatra is sor került, amelyek tömegeket mozgattak meg, tömegeket fogtak össze. Fél elvtárs örömmel állapította meg, hogy a CSEMADOK szervezeti életében egyre inkább részt vesz az ifjúság s a tagság 30—40 százaléka fiatal. Ez ter­mészetesen lehetővé teszi az ifjúság nevelését s a Szocialista Ifjúsági Szö­vetséggel való szoros együttműködést. A beszámolót követő vitában elsőként Presinszky Lajos, a samoríni (somorjai) helyi szervezet képviselője szólalt fel. Ismertette a somorjai CSEMADOK-szer­vezet valóban figyelemre méltó ered­ményeit, s hasznos — főként módszer­tani — tanácsokat adott a konferencia résztvevőinek. Felszólalt továbbá a ho­­dosi, a vámosfalusi, a sülyi, az alistáli, a sárosfai és a nyárasdi helyi szervezet küldötte. Jó volt hallgatni az eredmé­nyes, gazdag kulturális tevékenységről szóló beszámolókat, amelyek mindennél meggyőzőbb bizonyítékai annak, hogy a CSEMADOK pótolhatatlan szerepet játszik a falu kulturális életének fel­lendítésében. Nyári István, a járási párt­­bizottság titkára felszólalásában hang­súlyozta, hogy a CSEMADOK a szocia­lista embertípus kialakításáért folytatott harcban is felelősségteljes szerepet ját­szik. A CSEMADOK Központi Bizo. sógo nevében dr. Mózsi Ferenc kandidátus üdvözölte a konferencia résztvevőit s rö­vid beszédében a CSEMADOK-rendez­­vények színvonala emelésének fontossá­gát emelte ki. A konferencián elhangzott beszámo­lók arról tanúskodnak, hogy a duna­szerdahelyi járásban sikeres, eredmé­nyekben gazdag időszakot zárt a CSE­MADOK. A felvetett problémák, javas­latok pedig azt bizonyítják, hogy a jö­vőben is lesz mit tenniük a szervezet tagjainak. V. E. FELÚJÍTOTTAK A NÉPVISELETET KATI BABA ÜJ RUHÁBAN Leánykoromban sokat szerepeltem a CSEMADOK milanovcei (nagykéri) helyi szervezetének tánccsoportjában. Mindig megcsodáltam a falunkban és más falvakban fellépő tánccsoportok szép népviseletét, őszintén szólva fájt, hogy a ml öltözetünk olyan egyszerű. Az úgynevezett stilizált népviselet (piros lajbi, fehér ing, zöld szoknya) nálunk is tért hódított. Sajnos, ne­künk is csak a fekete kötényünk volt régi. Nagyanyám, aki a ládafiában őrizte a főkötőt, a drukkolt nyakra­­való kendőt és a tülinger íejkendőt, sokszor mesélte, milyen szépek vol­tak a nagykéri lányok, menyecskék. Mikor a Hétben elolvastam a népvi­seletkutatással kapcsolatos felhívást, kulturális hírek -elhatároztam, hogy kislányom segítsé­gével elkészítem a száz év előtti nagy­kéri népviseletet. A 89 éves Barusz Kati néni fel­ajánlotta a segítségét. Munka közben jöttem rá, milyen nehéz vállalkozás­ba kezdtem. Szerencsére az idősebb asszonyok mind segítségemre voltak. A 67 esztendős Bodor Maris néni a férfi ing és a vászongatya elkészíté­sében segített. Az udvarában lakó 86 esztendős Julis néni elmagyarázta, ho­gyan keményítették az alsószoknyát. Veres Piri néni egy régi szoknyából vágott le egy darabot, hogy a babán eredeti anyag is legyen. Botlik Ilonka néni megtanított a drukkolt kendő el­készítésére. Sztranyák Maris néni az édesanyja főkötőjét kölcsönözte min­tának. De mindenben készséges segí­tőim voltak: Szmatana Verka, Kazán Margit, Janyík Juci, Finta Rózi, Pro­­hászka. Ilona, Szabó Zsófia és még so­kan mások, akiknek ezúton is köszö­netét mondok. GYURCSEK ILONA népművelés - népművészet - levelek - tudós: 11 Fél Miklós beszámolóját mondja (Kanovits György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents