A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-28 / 13. szám
3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósí erre a közelmúltban megtartott évzáró taggyűlés is. Annyi volt az érdeklődő, hogy bizony kicsinek bizonyult a terem, ahol — kultúrház híján — megrendeztük. Az ilyen érdeklődés tudatában bizakodással tekintünk a tagtoborzási kötelezettségvállalásaink elé. Nem titkolom, hogy jelentősen növelni szeretnénk tagságunk létszámát. (Szökés, göndörhajú, határozott szavú fiatalember a szervezet elnöke.) Bebizonyosodott, hogy amennyiben a vezetőségben nincsenek különösebb nézeteltérések, úgy a tagságban is megvan az akarat a munka iránt. Az évzáró taggyűlésen például tagságunk zokszó nélkül vállalta, hogy a tervezett szabadtéri színpad építésénél ezer órát fog ledolgozni, hogy legalább a nyári hónapokban pótolni tudjuk a kultúrház hiányát. NAGY IMRE: Valóban gazdag a szervezet ez idei munkaterve. Több ünnepi megemlékezés és Irodalmi emlékest szerepel benne, továbbá csiszolni és új számokkal szeretnénk gazdagítani a gerencséri folklórcsoport műsorát; tervbe vettük egy krónika és egy fényképes emlékalbum elkészítését. Az eddiginél sokkal nagyobb alapossággal szeretnénk nekifogni a falu néprajzi hagyományainak gyűjtéséhez, aminek eredményeképpen talán egy falumúzeumot is sikerülne nyitnunk. Színjátszó csoportunk Lovicsek Béla: Baj van a szerelemmel című vígjátékát tanulta be, mellyel a környéken is szeretnénk néhányszor szerepelni. SZOM BATH GYULA: Célunk, hogy a régi hagyományok ápolása mellett, az új, szocialista kultúrát is terjesszük. Gondolom, hogy sikerült okulnunk mindazokból a hibákból, melyek nyomán az előző években döcögött a munka. Szeretnénk, ha a népművelési munkában nagyobb segítséget kapnánk a helybeli iskola tanítóságától, de szívesen fogadnánk körünkben a nyitrai tanítóképző főiskola hallgatóit is. SOMOGYI LAJOS: Gerencséren ma már sokkal kedvezőbb helyzet van, mint három-négy esztendővel ezelőtt volt. Tudni kell azt is, hogy mi volt itt a legmélyebb hullámvölgy időszakában, hogy helyesen tudjuk értékelni a mostanában tapasztalható kulturális pezsgést, bár sokan vannak ma is még, akik csak passzív részesei a község kulturális életének. Egyre szilárdabb szervezeti élettel, érdekes és színvonalas rendezvényekkel kell elejét venni annak a helytelen szemléletnek, miszerint egyesek megelégszenek a családi házzal meg autóval, a többit pedig csinálja másl... Gerencséren jó útra léptek e törekvés megvalósításában, és különösen a népművészeti munkában jeleskednek. Jó jel az is, hogy a vezetőségben is olyan légkör alakult ki, ahol mindenki őszintén elmondja a véléményét, de az elfogadott határozatok teljesítését egy emberként szorgalmazzák. öreg este van már, amikorra hazafelé indulunk. Még egyszer végigutazunk azon a híres „gerencséri utcán"... Most ugyan nyomuk sincs a dal hirdette, „leszakajtásra" termett piros rózsáknak, ám ha nyáron Ide vetődöm, bizonyosan illatoson ott pompáznak majd a házak előtt... Es úgy hírlik, hogy ebben a helyi CSEMADOK-szervezet faluszépítési kötelezettségvállalásának is nagyban érdeme lesz. M. P. 3 CSEMADOK életéből EGYRE NÖVEKVŐ IGÉNYESSÉGGEL A CSEMADOK Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási konferenciája Verőfényes, tavaszias napon, március első napján jöttek össze Dunaszerdahelyen a járás helyi szervezeteinek képviselői, hogy számot adjanak az elmúlt év munkájáról, s új célokat, feladatokat állítsanak maguk elé, amelyek az elkövetkező időszakban meghatározzák majd tevékenységüket. A járási konferencián részt vett a CSEMADOK Központi Bizottságának küldöttsége is, dr. Mózsi Ferenc kandidátus vezetésével. A CSEMADOK-szervezet tavalyi munkájáról FEL MIKLÓS járási titkár számolt be. Közölte a konferencia résztvevőivel, hogy a tagtoborzás a Csallóközben is eredménnyel járt, s az 1974-es év végére a járásban 8700-ra emelkedett a CSEMADOK-tagok száma. Persze, ez még mindig nem elég... A szervezet népművelő munkájának célját Fél elvtárs a CSKP politikájának támogatásában, az opportunizmus és a nacionalizmus elleni harcban jelölte meg. A járásban tavaly több ismeretterjesztő előadást tartottak, többek között politikai előadásokat is, amelyek közül a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségéről s a Kína nagyhatalmi, soviniszta törekvéseiről szólót emelhetjük ki. Az ismeretterjesztő előadásokon körülbelül 11 000 személy vett részt. Az SZNF harmincadik évfordulójának tiszteletére „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről" címen megrendezett vetélkedőben 15 csoport versenyzett. Irodalmi életünknek több jelentős alakja — Duba Gvula, Bábi Tibor, Dávid Teréz, Ozsvald Árpád, Dénes György, Emil Boleslav Lukáí — megfordult a dunaszerdahelyi járás falvaiban, ahol az egyes helyi szervezetek összesen harmincnégy író-olvasó találkozót rendeztek. A járásban 6 felnőtt és 5 iskolai irodalmi színpad, valamint 25 felnőtt és 5 iskolai színjátszó csoport tevékenykedik. A tánccsoportok közül kiemelhető a negyventagú Csallóközi Népi Együttes. Ezerkilencszázhetvennégyben hat járási méretű rendezvénysorozatra is sor került, amelyek tömegeket mozgattak meg, tömegeket fogtak össze. Fél elvtárs örömmel állapította meg, hogy a CSEMADOK szervezeti életében egyre inkább részt vesz az ifjúság s a tagság 30—40 százaléka fiatal. Ez természetesen lehetővé teszi az ifjúság nevelését s a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel való szoros együttműködést. A beszámolót követő vitában elsőként Presinszky Lajos, a samoríni (somorjai) helyi szervezet képviselője szólalt fel. Ismertette a somorjai CSEMADOK-szervezet valóban figyelemre méltó eredményeit, s hasznos — főként módszertani — tanácsokat adott a konferencia résztvevőinek. Felszólalt továbbá a hodosi, a vámosfalusi, a sülyi, az alistáli, a sárosfai és a nyárasdi helyi szervezet küldötte. Jó volt hallgatni az eredményes, gazdag kulturális tevékenységről szóló beszámolókat, amelyek mindennél meggyőzőbb bizonyítékai annak, hogy a CSEMADOK pótolhatatlan szerepet játszik a falu kulturális életének fellendítésében. Nyári István, a járási pártbizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a CSEMADOK a szocialista embertípus kialakításáért folytatott harcban is felelősségteljes szerepet játszik. A CSEMADOK Központi Bizo. sógo nevében dr. Mózsi Ferenc kandidátus üdvözölte a konferencia résztvevőit s rövid beszédében a CSEMADOK-rendezvények színvonala emelésének fontosságát emelte ki. A konferencián elhangzott beszámolók arról tanúskodnak, hogy a dunaszerdahelyi járásban sikeres, eredményekben gazdag időszakot zárt a CSEMADOK. A felvetett problémák, javaslatok pedig azt bizonyítják, hogy a jövőben is lesz mit tenniük a szervezet tagjainak. V. E. FELÚJÍTOTTAK A NÉPVISELETET KATI BABA ÜJ RUHÁBAN Leánykoromban sokat szerepeltem a CSEMADOK milanovcei (nagykéri) helyi szervezetének tánccsoportjában. Mindig megcsodáltam a falunkban és más falvakban fellépő tánccsoportok szép népviseletét, őszintén szólva fájt, hogy a ml öltözetünk olyan egyszerű. Az úgynevezett stilizált népviselet (piros lajbi, fehér ing, zöld szoknya) nálunk is tért hódított. Sajnos, nekünk is csak a fekete kötényünk volt régi. Nagyanyám, aki a ládafiában őrizte a főkötőt, a drukkolt nyakravaló kendőt és a tülinger íejkendőt, sokszor mesélte, milyen szépek voltak a nagykéri lányok, menyecskék. Mikor a Hétben elolvastam a népviseletkutatással kapcsolatos felhívást, kulturális hírek -elhatároztam, hogy kislányom segítségével elkészítem a száz év előtti nagykéri népviseletet. A 89 éves Barusz Kati néni felajánlotta a segítségét. Munka közben jöttem rá, milyen nehéz vállalkozásba kezdtem. Szerencsére az idősebb asszonyok mind segítségemre voltak. A 67 esztendős Bodor Maris néni a férfi ing és a vászongatya elkészítésében segített. Az udvarában lakó 86 esztendős Julis néni elmagyarázta, hogyan keményítették az alsószoknyát. Veres Piri néni egy régi szoknyából vágott le egy darabot, hogy a babán eredeti anyag is legyen. Botlik Ilonka néni megtanított a drukkolt kendő elkészítésére. Sztranyák Maris néni az édesanyja főkötőjét kölcsönözte mintának. De mindenben készséges segítőim voltak: Szmatana Verka, Kazán Margit, Janyík Juci, Finta Rózi, Prohászka. Ilona, Szabó Zsófia és még sokan mások, akiknek ezúton is köszönetét mondok. GYURCSEK ILONA népművelés - népművészet - levelek - tudós: 11 Fél Miklós beszámolóját mondja (Kanovits György felvétele)