A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-28 / 13. szám

Szóinál! fiépiég Etiópia — vagy régebbi nevén Abesszínia — a világ legelmaradottabb mezőgazdasági országai közé tartozik. Termékeny területének kb. 10 száza­léka van mezőgazdasági művelés alatt, 4 százaléka erdő és 53 százaléka nagyrészt még kihasználatlan legelő és rét. Az ország sokféle ásványi kincsének nagy része még feltáratlan. Feldolgozó Ipara kez­detleges. A fejlődés legfőbb gátját a törzsi rendszer és a feudális viszonyok jelentik,, amelyeknek felszámolá­sára jelentős lépéseket tett a hatalmon levő Ideig­lenes legfelső katonai tanács. A forradalmi válto­zások egy évvel ezelőtt kezdődtek, közvetlen kiváltó okuk az 1973-as nagy szárazság és az ezt követő éhínség volt. Százezrek haltak éhen, noha a csá­szár, az egyház és a feudális nagybirtokosok rak­táraiban elegendő gabona állt rendelkezésre az éhínség következményeinek leküzdésére. Ez, az elvi­selhetetlen korrupció s az állandóan növekvő árak következtében csökkenő életszínvonal 1974 elején diáktüntetésekhez és sztrájkokhoz vezetett, míg vé­gül azután a katonaság vette kezébe az események Irányítását, amelyeknek „menetrendje" röviden ősz­­szefoglalva a következő: 1974. FEBRUAR 2ó — fellázad az erltreol fővá­ros. Aszmara helyőrsége; a lázadókhoz fokozatosan az egész hadsereg csatlakozik. A katonák kikény­szerítik Habte WoTde miniszterelnök lemondását; a császár E. Makonnent nevezi ki az új kormány élére. 1974. JÚNIUS 2ó — a katonai tanács őrizetbe veszi a kormány és a koronatanács tagjait. 1974. JÚLIUS 22 — letartóztatják Makonnen mi­niszterelnököt; a katonai tanács Imrut .állítja a kor­mány élére,-1974, AUGUSZTUS 16 — feloszlatják a korona­­tanácsot, a császár katonai és bírósági Irodáját; a császárt megfosztják minden hatalmától, már csak névleges uralkodója az országnak. 1974. SZEPTEMBER 12 - Halié Szelassziét le­mondatják és letartóztatják; életét csak úgy hagy­ják meg, hogy kénytelen elárulni sok millió dollárt kitevő svájci titkos magánbetétjeinek a Jelszavát. 1974. NOVEMBER 23 —■ klvégzlk Aman Andorn tá­bornokot, az Ideiglenes legfelső katonai tanács el­nökét és a korábbi rendszer 59 vezető képviselőjét. 1974. DECEMBER 20 — a katonai tanács „Etió­pia mindenekelőtt" Jelszóval tíz pontban mélyre­ható szociális reformokat jelent be.' 1975. JANUAR 1 — államosítják a bankokat, a hitelintézeteket és a biztosítótársaságokat. 1975. FEBRUAR 3 — államosítják az országban tevékenykedő 74 külföldi tőkeérdekeltségű válla­latot. 1975. MÁRCIUS 3 — az ideiglenes legfelső ka­tonai tanács bejelenti, hogy felszámolja a feudális nagybirtokokat és magánkézben maximálisan tíz hektár földterület megtartását engedélyezi. A földreform kétségtelenül a katonai tanács leg­fontosabb, a legtöbb embert érintő rendelkezése. A földbirtok 90 százaléka ugyanis a császári ház, a kopt egyház és a feudális nagybirtokosok kezé­ben van, akiktől a parasztok többsége bérli a föl­det. A földreform-rendelet értelmében a nagybirto­kokat a földdel nem rendelkező parasztok között osztják szét. Földet csak azok kaphatnak, akik ma­guk művelik meg azt és nem rendelkeznek más megélhetési forrással. Kisajátított és a parasztok között felosztott földeket tilos zálogba adni, felosz­tani és rajtuk bérmunkát végeztetni. Megszűnik a földbirtokosok és a haszonbérlők közötti korábbi feudális kapcsolat, felszámolják a parasztságot súj­tó adórendszert. A kisajátított földeken állami gaz­daságokat Is létesítenek, és a katonai kormányzó­tanács arra ösztönzi a parasztokat, hogy a földek közös megművelésére hozzanak létre szövetkeze­teket. Az ország politikai és gazdaság! újjászervezésére tett kísérletekre árnyékot vet az egyre kiterjedtebb erltreal gerlllaháború. Etiópia lakossága ugyanis több népre oszlik: az uralkodó (de kisebbségben levő) amhorákon kívül élnek még nagyobb szám­ban gallák, tlgrék és tlgraiak, szomállk, danakilok, szldamók, arabokkal keveredett guragék és hararlk, valamint más hamlta törzsek az országban. A leg­több gondot az új vezetésnek az erltrealak elsza­kadási mozgalma okozza. Igen súlyossá vált az etióplai katonai kormányzat helyzete Eritrea tarto­mányban, amelyet mindeddig Inkább Etiópia egyik gyarmatának lehetett tekinteni. Eritrea 1890-ben lett olasz gyarmat. 1941-ben, a A katonák egyelőre maguk uralkodnak, de megígér­ték, hogy később egy „szocialista típusú“ pártot alapíta­nak Amhata szerzetes Nomád danakilok Oalla vadászt

Next

/
Thumbnails
Contents