A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-21 / 12. szám
Negyvcnegynéhány esztendő terméséből válogatott értékes gyűjtemény Balogh Edgár új könyve. A tíz éve megjelent Hét próba vallomásai, visszaemlékezései után a szerző mostani válogatásának első fejezetében közölt tanulmányaival, cikkeivel egészíti ki a csehszlovákiai magyar forradalmi értelmiség két világháború közötti mozgalmairól alkotott képünket. Forradalmi hagyományaink hirdetéséhez, ápolásához kell, hogy ösztönzést adjanak a nagy hírű regősjárás és Sarló, valamint a Vörös barátság szervezet kezdeményezőjének, mozgatójának — Balogh Edgárnak csokorba gyűjtött írásai. Fábry és Gaál mellett a korabeli kisebbségi magyarság baloldali publicisztikájának nagy egyénisége, aki 1935 óta Romániában él és a romániai magyarság mindmáig legnagyobb hatású közírója. A nemzetiségi magyar szellemi életet irányító közéleti ember azon típusát képviseli, amelynek fájdalmas hiánya Fábry óta nálunk lépten-nyomon érezhető, önmagát Írói felelősség című írásában így jellemzi: „Nemhiába vagyok öntudatos publicista, az irodalom és a közügy határsávján és érintkezési pontjain állbk őrt, s minden gondom — immár több történelmi váltásban is egyazon emberséggel — konkrét népszolgálat az irodalomban,“ (535. 1.) „IFJÚSÁGTÓL IFJÚSÁGIG11 Jóllehet kerek negyven éve, hogy a demokrácia álarca mögül előbúvó, minden haladást ellenző hivatalok kiutasítására Csehszlovákiát elhagyni kényszerült, az életművével megépített hidak révén azonban a legközvetlenebb kapcsolatokat tartotta és tartja fenn hazai magyar szellemi életünkkel. A könyvben is helyet kapott két levél: az 1936-os keltezésű havasföldi, valamint a felszabadult Bratislavát köszöntő Üzenete. Ez utóbbiban így ír: „A szovjet hadsereg nyomában nincs többé merev országhatár, s nem uralkodik többé gyűlölködés a közös elnyomás alól felszabadult népek szívében. Varázs tört meg, az egymás ellen ugrasztott dunai kis népek tragikus korszaka zárult le.“ Az Ifjúság és népszolgálat című írásban szó esik még egy levélről, amelyet a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub kapott meg, válaszul a sarlós hagyományokat felújító Nyári találkozóra való EGY PÁRBESZÉD TANULSÁGAI (Balogh Edgár: Duna-völgyi párbeszéd, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974.) meghívásra. A magyar szemináriumok egyik kezdeményezője itt volt a Komensk^ Egyetem Magyar Tanszéke megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett szimpozionon is, s felolvasta Fábry és Gaál barátságáról írt tanulmányát. „Lelki zarándoklatai“ során szinte mindennapos vendég Bratislavában, Stószon: már lejegyzett vagy harminc-negyven éves távlatokból felsejlő emlékek, vagy évfordulók kapcsán fejti ki véleményét, vitatkozik és „világnézeti határozottságával“ minden kételytől felszabadítva győzi meg olvasóját igazáról. A Sarló 1931-es kongresszusának évfordulója alkalmából a mozgalom párttörténeti vonatkozásainak széleskörű és rendszeres vizsgálatát sürgeti. Örömmel jelenthetjük: a már eddig elvégzett munkát jelenleg az egyetem történelmi tanszékének pár hallgatója folytatja, és az 1921 februárjában megalakult Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség nemzetiségek körében kifejtett munkáját kutatja. ADY ÖRÖKÉBEN Kós Károlyt köszöntve felvázolja a magyar nemzetiségi élet képletét, „melyben meghatározóként kell szerepelnie tájnak és hagyománynak, együttélésnek és reál meg humán szakmaiságnak, minden társadalmi tényezőnek, nyelvi és művelődési összefüggésnek és előremutató korszerűségnek.,E képlet tudatosítása tette Balogh Edgár számára lehetővé, hogy kikerüljön minden buktatót, legyőzzön minden akadályt. És persze Ady hatása! A cárok, császárok, szultánok önkénye okozta „magyar, oláh, szláv bánat“ jelentette hosszú századokon keresztül Kelet-Európa történelmének szomorú lényegét. „Az eszmebarikádok“ a regösöknek, a Sarlónak a davistákkal nemegyszer közös falukutatásai során épültek fel. (Clementísszel húsz év múltán is barátokként üdvözlik egymást. (A népiesekkel sokban párhuzamos, de azokat eszmeiségükben túlszárnyaló mozgalom elutasítja „az egyke-monográfia országvesztő rémeit“, s helyette már a jövő bontakozó erőit térképezi fel. A kötetben közölt két szociográfiai tanulmány a Galántai kistükör és a Tíz nap Szegényországban címűek ezt bizonyítják. Az utóbbi tanulmány hamarosan egy hazai válogatásban is megjelenik. A könyv anyagának sokrétűségét is érzékeltetni akarván elég felemlítenünk az érdekességükön túl számos új szempontot tartalmazó két Ady-tanulmányt. Az Ady asszonyideálja címűben elutasítja az irodalomtörténészek által már kodifikált pánszexualizmus tételt. A politikus Adyról szól a másik, melyben Balogh Edgár a költőt korának legtisztábban látó politikusaként említi. A Duna -völgyi párbeszéd február végén négyszáz példányban jutott el könyvesboltjainkba. Nagyon kevés! Az érzékletes stílusban megírt könyv nemzetiségi önismeretünk elsődleges forrása lehet. Könyvkiadónk terveiben feltétlenül számolni kellene Fábry Zoltán, Balogh Edgár eddig kötetben meg nem jelent írásainak kiadásával. SZARKA LÁSZLÓ FELBONTOTT ÉJSZAKA DOHÁNY TIBOR GÁL SÁNDOR Hangok jöttek utánam az éjszakába Éreztem hogy megcsalt a sötétség Visszanéztem forró arcán egy seb ült fehér keblén a hold megkötözve járt S bennem összedőlt a vágy Újból eljött az álom s fölém hajolt s mikor arcomhoz ért kialudt a fény. MELEG FÉNNYEL Tegnap meglestelek az éj sötét színével Elért a simogatásom s Te azóta meleg fénnyel takaródzol versei ÁTÉL ÜNNEPEI I ébred a vers-idő hogy önmagát lássa bokorra csap a szél hegy a hegyomlásra tiszta ablak világa növekszik fehérséged leoldozhatlak magamról bőröd a bőrömbe égett téli nappallal lemerül a visszhang tiszta ága életté nyílik hangtalan testedben testem virága II nappalt mozdít az éjszaka testeddé épül látni a rezdülések visszatérnek jön az ég szemed csodálni lenn a vizen szállong a szél nevetésed sirály-röpte lassan úszó fehér egek jödögélnek le a földre érik a hó — bennem a tél csendesül a vizek sodra kiterített fehérséged hulldogál a nappalokra FOTO KONOZSI
