A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-14 / 11. szám
REPÜLŐGÉPEK VILLAMVEDELME Szovjet kutatók laboratóriumi modellkísérletekben vizsgálják, hogy villámcsapás esetén melyek a repülőgépek legsebezhetőbb pontjai (a képen éppen a JAK-40 típusú gépet „vizsgáztatják"). A mesterséges villámokat úgynevezett lökőfeszültség-generátorral hozzák létre, amellyel százmilliomod másodperces A Kijev—Pecsora kerület kultúrtörténeti rezervációjának egyik épületében nagyon értékes numizmatikai gyűjteményt tekinthetnek meg az oda látogatók. Még a kijevi fejedelemség korában veretett érmék is láthatók itt. A gyűjteményben ógörög, bizánci és római érmék is láthatók, valamint szózadeleji pénzek is. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a kijevi fejedelemség érméi. Ezek közül is a legrégibb Vlagyimir Szviatoszlavicsnak, novgorodi és kijevi hercegnek aranypénze. Ennek az egyébként .kisméretű pénzdarabnak azonban igen nagy jelentősége volt a tizedik században: a politikai hatalomnak, a függetlenségnek a jelképe volt ez akkor. Vlagyimir hercegről legtöbben csak azt tudják, hogy nagy érdemei voltak a kijevi orosz föld népének megtérítésében. A kereszténység terjesztői a bizánci hittérítők voltak. A herceg felesége a bizánci császár nővére volt, és éppen ezért, az akkoriban hatalmas bizánci birodalom urai úgy vélekedtek, hogy a kijevi fejedelemség bekebelezése csupán az idő kérdése. Vlagyimir herceg azonban nagyon jól tudta, hogy csak az az állam maradhat szabad, független, minden káros külső befolyástól mentes, amelyiknek saját pénze is van a hadseregén kívül. De más szempontból is figyelemreméltó ritkaság ez az aranypénz. Egyik oldalán egy emberi alak látható, a másikon pedig a hercegi címer. Ez magában még nem különleges, de az már igen, hogy a rajta lévő felirat — az akkori szokástól eltérően — teljes és nincsenek rajta rövidítések. A felirat szövege a következő: VLAGYIMIR A TRÓNON ÉS ÖSSZES ARANYA (ezüst pénz esetében ......és összes ezüstje") A világon összesen háromszáz ezüst és tíz arany pénz maradt föl ebből az időből, s egy a kijev—pecsorai rezerváció gyűjteményében van. Nagy vásárlóerejű fizetőeszköz volt akkoriban az ezüst talentum. A kijevi fejedelemségben a kijevi, a csernyigovi és a novgorodi talentumok voltak használatban. Ezek a típusok elsősorban az alakjukban különböztek egymástól. Egy ezüst talentumért már lovat lehetett vásárolni. A legkisebb értékű érmék a kopejkák, más néven novgorodkák voltak. I. Péter apja, Alexej Mihajlovics kezdidőtartamra több millió voltos feszültség állítható elő. Ekkora feszültséggel több méter hosszú szikrakisüléseket lehet kelteni a levegőben. A kísérleti tapasztalatok alapján villámvédelmi berendezéssel látják el a repülőgépeket. Ez a gép orr-részén felhalmozódó elektromos töltést egyenletesen elosztja a gép törzsén, majd mintegy „felemészti''. (A villámcsapás — ha nem okoz katasztrófát a gépben — az utasokban nem tehet kárt, mert a lém géptörzs — a Faraday-kalitka elve alapján — tökéletes védelmet nyújt nekik.) „BUNDA" A MOSÓGÉPBEN A ma használt mosóporok sok foszfátot tartalmaznak. Ez az anyag nem mérgező, de nagy hátránya: jelentős mértékben hozzájárul tavaink túltrágyázásához. Emiatt az algák rendkívül mértékben elszaporodnak bennük, s amikor elhalnak, a tavak biológiai egyensúlya megbomlik, mert a rothadáshoz igen sok oxigén szükséges. A mosószeripar már régóta kutat a loszlátok pótlására alkalmas anyag után. A kísérletek eredménye egy olyan pórusos polimer (műanyag) bundaszerű anyag, amelynek hatóanyaga helyettesíti a foszfátnak azt a tulajdonságát, hogy a vi z keménységét okozó kalcium - ionokat niegköti. A „bundát" ezenkívül mosószerekkel is impregnálják, így az a kalcium-ionokkal együtt a szennyet is szorosan, oldhatatlanul magához köti. A „bundá"-ból készült mosókendővel rendkívül egyszerűvé válik a mosás. A rendezetlen rostokból álló mosákendö tartalmazza mindazokat a kémiai alkatrészeket, amelyek az alapos mosáshoz szükségesek. A mosógép fél óráig forgatja meleg vízben a szennyest és a mosókendőt, s ezalatt az utóbbi magához veszi a szennyet. Mosás után a kendő a szemétbe kerül, a mosó- és öblitőviz meg tiszta marad. Ha ez az eljárás beválik, éli vizeinket sok szennyeződéstől óvhatjuk meg. HA VAN LABDA, NINCS ROBBANÁS A francia tűzvédelmi hatóság megoldást keresett arra, hogyan lehet a tűz- és robbanásveszélyes folyadékokat az eddiginél biztonságosabban tárolni, kezelni. Megállapították, hogy még a rendkívül robbanásveszélyes metanol is tárolható nyitott tartályban, ha a felszínét összefüggő műanyag labdaréteggel fedik. Már egyetlen labdaréteg a párolgást 90 százalékkal csökkenti. Több réteg esetén a metanolt csak úgy sikerült meggyújtani, hogy a labdarétegen át égő fáklyát nyomtak bele. De még ez esetben is a labdák fele 15 perces cgés után teljesen hideg maradt. Természetesen lényeges feltétel, hogy a pingponglabdánál valamivel kisebb gömbök ne oldódjanak a védendő folyadékban, továbbá, hogy a felületük rovátkolt legyen, nehogy a folyadékon lorogjanak és ezáltal csökkenjen a párolgást akadályozó hatásuk. Az érdekesség kedvéért még annyit, hogy egy jáhimka hatvannégy kopejkát ért. Még egy cseh eredetű pénz terjedt el Oroszországban — a prágai garas. Még akkor is érvényes fizető eszköz volt Oroszországban, amikor Csehországban már régen kivonták a forgalomból. Az első rubel >is a gyűjtemény ritkaságai közé tartozik. 1654-ben verték Oroszországban, amikor hozzácsatolták Ukrajnát. Érdekes a rubel szó eredete is. A tudósok először úgy vélték, hogy a „rublity" (vágni, metszeni) szóból ered, aztán megállapították, hogy az indiai „rúpia" elferdítése ez a szó. Vlagyimir Szviatoszlavics herceg aranypénzeinek elülső és hátsó oldala te veretni őket. Azért nevezték kopejkának, mert egyik oldalán egy kopjás harcos alakja volt látható. Ukrajnának Oroszországhoz való csatolása idejéből Is vannak érmék, s ezek annál is érdekesebbek, mivel Jáchymovban verették őket. Jefimkának vagy jóhimkának nevezték ezeket a pénzeket, de csak akkor számítottak érvényes fizető eszköznek, ha le voltak pecsételve. Abban az időben ugyanis háborúk pusztították Ukrajna földjét, s az Európa minden részéből verbuvált katonák sokszor akartak értéktelen pénzzel fizetni. Ezért csupán a lepecsételt érmék voltak érvényesek. Vlagyimir herceg aranyai 19. századbeli ezüst dukátok, melyeket ékszerként is viseltek A kijev—pecsorai numizmatikai gyűjteményben sok egyedi darab található. Ilyen például az a nagyméretű, négyszögletes érme, amelyet I. Katalin cárnő svéd mintára veretett. A világon csak két darab van belőle, a kijev—pecsorai gyűjteményben lévő érme másolat csupán. Érdekes históriája van annak a rubelnek is, melyen az akkor uralkodó III. Péter látható. Neki ugyanis csak a Balti-tenger vidékén volt némi befolyása, az oroszok — és méltán — idegennek tartották, s ezért nem nagyon kedvelték. Az orosz pénzverők úgy fejezték ki iránta érzett ellenszenvüket, hogy az érmén csúf hoszszú orral ábrázolták a cár „atyuskót“. TZ, ZJtS 5TRICOVÁ-MOLNAR 19 Ebben az épületben van az értékes gyűjtemény
