A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-14 / 11. szám
3 CSoMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítá .....■■■■........... ................................ " .........— 1 ■■■■■■ — ■■ »- ............................—- ■ Titkárok értekezlete Immár több éves hagyomány, hogy a CSEMADOK Központi Bizottságának titkársága az új esztendő első heteiben megvitatja a Szövetség járási bizottságának dolgozóival, illetve a központi bizottság apparátusának alkalmazottjaival a soron lévő hónapok aktuális feladatait — értékelve egyben az előző esztendőben végzett tevékenységet. Az idén február 20—21-én Bratislavában, illetve Szencen tartották meg ezt a szövetség szervezeti élete szempontjából fontos értekezletet. A kétnapos összejövetelt Varga János, a CSEMADOK KB titkára nyitotta meg, majd felkérte Varga Béla vezető titkárt, a CSEMADOK 1974- ben végzett tevékenységének részletes értékelésére. Szövetségünk vezető titkára ennek kapcsán egyebek között leszögezte: a CSEMADOK tavalyi munkájával általában elégedettek lehetünk, hiszen mind a népművelési mind pedig a népművészeti munka tekintetében szinte maradéktalanul sikerült megvalósítani az 1974-re megszabott munkatervet. A járási bizottságok és a helyi szervezetek jó munkáját tükrözték az évzáró taggyűlések is, melyeken az elvégzett munkáról szóló számvetés mellett sok szó esett arról Is, miképpen lehetne munkánkat a jövőben még eredményesebbé tenni. A népművelési munka területén a CSEMADOK tevékenységét tavaly is a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött művelődéspolitikai feladatok határozták meg. Szövetségünk ezért nagy gondot fordított például a világnézeti nevelés időszerű kérdéseire, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolatára, különböző honismereti kérdésekre és még számos más aktuális témára. Szép eredményeket értünk el az irodalom népszerűsítése és a könyvvel való munka területén is, hiszen csupán író-olvasó találkozót szám szerint 107-et rendeztek helyi szervezeteink. Az Irodalmi és kulturális emléknapok közül kiemelhetjük a Szenczi Molnár Albert-napokat, a Czabán Samu kulturális napokat Rozsnyón, vagy az immár Czuczor Gergely irodalmi és kulturális napokat Érsekújváron. Sikeresnek mondható az SZNF 30. évfordulójára meghirdetett országos vetélkedő ‘is, melybe közel 1000 versenyző kapcsolódott be. A népművészeti munkában — néhány kiküszöbölhető fogyatékosság ellenére — sikerült tovább aktivizálnunk színjátszó-csoportjainkat, énekkarainkat, a népi hagyományokat ápoló férfi- és női éneklő csoportokat, valamint Szövetségünk helyi szervezeteinek tánccsoportjait is. Külön említést érdemel a CSMTKé és a SZŐTTES tavaly végzett eredményes munkája. A kétnapos értekezlet előadói egyhangúlag kihangsúlyozták, hogy ebben az esztendőben még tovább kell fokozni a tagság eszmei nevelésének és az öntevékeny művészeti mozgalom színvonalát. Helyi szervezeteinknek ezért a jövőben még szorosabb együttműködést kell kiépíteniük az iskolákkal, a községekben működő többi társadalmi szervezettel, a helyi nemzeti bizottságokkal s végül, de nem utolsósorban, a CSEMADOK Járási Bizottságaival is. A CSEMADOK az idén is megrendezi a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivált, a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyt, társrendezője lesz a galántoi Kodály-napoknak és a komáromi Jókai-napoknak is — hogy csupán a legfontosabb központi rendezvényeket említsük. Titkáraink tanácskozásán megállapítást nyert, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plénumain született határozatok értelmében, jelentős mértékben kell fokozni a CSEMADOK mindennapi munkájának hatékonyságát, s az eddiginél lényegesen komolyabb felelősséggel szükséges gondot fordítani a Szövetségünk tevékenységének gazdasági vonatkozásaira. A CSEMADOK járási bizottságai titkárainak értekezletét élénk vita, majd több gyakorlati kérdést érintő határozati javaslat elfogadása zárta. ÁPOLJÁK A NÉPI KULTÚRÁT — A CSEMADOK helyi szervezetének hattagú clteraegyüttese, férfi és női éneklő csoportja, s tánccsoportja van. A férfi és női kórus, valamint a citerazenekar szerepelt már a Csehszlovák Televízióban is, a Mi hazánk című sorozat Nyugat Szlovákiáról szóló adásában. A tánccsoport nemrégen az elmúlt év novemberében alakult meg. Hogy a Hatat tánccsoportnak zenei „kísérete" is legyen, egy úgynevezett „ifjúsági" cilerazenekar alakult, sajnos, a hangszereket nehéz beszerezni. Az érdekesség kedvéért említem meg, hogy az ifjúsági citeraegyüttes tagjainak átlagos életkora tizenhat és lél év. — Es mi van az irodalmi színpadukkal — Hát... Nehezen akart megszületni az új műsor. Most készül az ezerkilencszóz tizenkettes görögbolgár háborúról és az azt követő világháborúról egy lírai oratórium, Elet a sírban címmel. Ebben a műsorban mindössze két ember — egy lány és egy fiú — szerepel: Kalmár Sárika, a tavalyi íókai-napok egyik győztese, és Fodor Rudolf, aki néhány évvel ezelőtt szintén nyert már első di.at a Jókai napokon. Mivel MOLNÁR JÖZSEFfe/, a topofniky-i (nyárasdi) művelődési otthon igazgatójával beszélgetek, azt is megkérdezhetem, milyen szakkörök működnek a faluban: — Például a fotókör. Ennek tagjai minden akcióról amelyre a faluban sor kerül, fényképeket készítenek. A néprajzgyűjtő csoportnak — sajnos — csupán két tagja van, de megemlítem, hátha valaki kedvet kap és jelentkezik ebbe a körbe. — Ki az a két tagi — Az egyik Csölle József, a másik én vagyok. — Ügy tudom, a MATESZ művészei aránylag gyakran látogatnak Nyárasdra. Szerződésük van a színházzali — Nem. Szerződésünk nincs. En szoktam megnézni a bemutató előadásokat, s ha tetszik a darab, meghívjuk a községbe is egy előadásra a művészeket. A múlt évben a Thália Színpad s a komáromi gárda is háromszor lépett lel nálunk, tehát összesen hat előadást láthatott a közönség. A Thália már az idén is járt nálunk. Sa/át csoportjaink pedig évente háromszor-négyszer lépnek lel. — Ezek milyen jellegű lellépéseki — Tisztán népművészeti jellegűek. Az énekkarok és a citeraegyüttes is csak népdalokkal szerepelnek, s tánccsoportunk is csak népi táncokkal lép fel. Az énekkarok és a citeraegyüttes munkájának eredményeiről alkalmunk volt meggyőződni, hiszen Nyárasd legutóbbi kulturális akciója a Hét-ankét volt, amelyet a . CSEMADOK helyi szervezetének kulturális csoportjai nyitottak meg. Szép, színvonalas fellépésüknek örültünk, s reméljük, sokszor hallunk még eredményeikről, sikereikről, sokszor tapsolunk még nekik. VARGA ERZSÉBET # A Stúrovo—Nána-i (párkányáénál) fiatalok nemrégen Tóth Miklós Kutyaszorító című háromfelvonásos vígjátékát tanulták be. Előadásukkal nagy sikert arattak. A szereplők, a CSEMADOK helyi szervezetének fiatal tagjai, minden elismerést megérdemelnek. Iskolában, munkahelyükön példásan teljesítik kötelességüket. A színjátszócsoport tagjai: Erős Eleonóra, Jantoäik Márta, Csesznak Katalin, Németh Mária, Csvirik Vilmos. Nemcsak helyben, de a szomszédos falvakban is elnyerték a közönség tetszését. Hajtman Béláné Megjelent a CSEMADOK negyedszázados munkásságát összegező emlékkönyv A CSEMADOK 25 ÉVE Ezzel a címmel jelent meg a napokban a bratisiavai MADÁCH könyvkiadó gondozásában a CSEMADOK múlt esztendőben ünnepelt negyed évszázados jubileuma kapcsán kiadott emlékkönyv. A Szövetség 25 éves fennállása óta először adott k ilyen jellegű összegező kiadványt, melyben — mint azt Varga János, a CSEMADOK KB titkára a szerkesztő bizottság nevében a könyv előszavában megjegyzi — a meglévő dokumentumok alapján, ha nem is teljesség igényével, megismerteti az olvasót azzal a sokrétű munkával, amit a CSEMADOK az elmúlt két és fél évtized alatt a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődése érdekében végzett. A kiadvány célja, hogy az eddig végzett sokoldalú munka összegezésén túlmenően, a könyv maradandó emléket állítson főképpen azoknak az önkéntes dolgozóknak és tisztségviselőknek, illetve a tánccsoportok, a színjátszó együttesek az irodalmi színpadok tagjainak és még számos több, népművelési dolgozónak, akik fáradságot nem Ismerve segítették elő ezt a gazdag tevékenységet, „A CSEMADOK 25 éve" című könyv szinte a megalakulás napjától nyomon követi a Szövetség életének jelentősebb mérföldköveit, és az évek távlatából talán már „hétköznapinak" tartott eseményeit. Eredeti Írásokban és sajtószemelvények tükrében emlékezik például az 1949. március 5-én tartott alakuló közgyűlésre, az ott elhangzott beszédekre és a Szövetség mindennapi életének legelső lépéseire. Érdekes Írásban eleveníti fel a kezdeti lépések nem könnyű időszakát Fábry István, az SZNT alelnöke, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja; a Szövetség 25. évfordulóját üdvözli Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB elnöke. Több szempontból vizsgálja a CSEMADOK eddig végzett munkáját Balázs Béla, Kiss József a dél-szlovákiai munkásmozgalom haladó hagyományaiból elevenít fel néhány mozzanatot, Gőgh László, a CSEMADOK szervezeti életének fejlődéséről mond írásba foglalt véleményt, Bodnár Béla pedig 25 év távlatából elemzi o Szövetség népnevelő munkáját. Az emlékkönyv figyelmet érdemlő olvasmánya Vasil Bifak elvtársnak felszólalása a CSEMADOK VII. országos közgyűlésén és Egri Viktor: Visszapillantó tükörben című írása Is. A kiadvány részletesen foglalkozik továbbá az irodalomnépszerűsítő munka, az irodalmi színpadok, a népi táncmozgalom, a néprajzi gyűjtőmunka, az öntevékeny színjátszás, az énekkari mozgalom, eddig végzett munkájáról; megemlékezik a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaráról, a Szőttesről, valamint a komáromi JÓkai-napokrál is. Külön fejezet tárgyalja a CSEMADOK KB képes hetilapjának, a Hétnek szerepét és küldetését a Szövetség tevékenységének egészében és mindazokban a művelődés-politikai célkitűzésekben, amelyekkel o Hét is hozzájárul a csehszlovákiai magyar lakosság szocialista és kommunista neveléséhez. Az emlékkönyvet Varga Bélának, a CSEMADOK KB vezető titkárának sorai zárják, aki egyebek között leszögezi: „Munkánk a jövőben is arra irányul, hogy erősítsük és segítsük hazánk s a szocialista országok baráti kapcsolatát, népeink együvé tartozásának tudatát, kulturális színvonalunk emelését és közös szocialista hazánk őszinte szeretetét." Ez az igényes alapossággal szerkesztett emlékkönyv ugyan nem gazdagítja majd a könyvesboltjainkban kapható új könyvek választékát, de minden helyi szervezet vezetőségénél, illetve a CSEMADOK járási bizottságain a járási népkönyvtárakban és a járási népművelési intézményekben mindenki számára megtekinthető, vagy kikölcsönözhető. 8 CSoMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósít 11
