A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-07 / 10. szám
M in ty n s fo Id i tik k ö r • Az Irodalmi Szemle ez évi első számában egy ötvenoldalas mátyusföldi összeállítással Hazai tükör cím alatt sikeresnek ígérkező sorozat indult, amelynek születéséről a nyitó írásban a következőket olvashatjuk: „Az ötletet, hogy bejárjuk Dél-Szlovákia területeit, fölnevelő anyai tájainkat, az egykoron erkölcsi értékrendünket, gondolkodásunkat és világlátásunkat alakító szőkébb otthonvilágokat, felszabadulásunk harmincadik évfordulója hozta magával.. Nem minden előzmény nélküli vállalkozás ez: a Hagyományok és a Hazai fórum című Szemlerovatok anyagának zöme szintén a fenti idézetben megfogalmazott célt szolgálja. A szerkesztőségnek az egyes tájegységek szellemi erőit mozgósító törekvése az, ami mindenképpen új és hasznos mozzanat a sorozat terveiben, és amelynek első eredményei már a mátyusföldi számban is figyelemre méltóak. Az Irodalmi Szemle profiljának irodalomközpontúságából adódóan az összeállításban a szépirodalmi művek vannak túlsúlyban. Mátyusföld irodalmi hagyományait pár nagy név jelzi csupán: Halotti Beszéd (Deáki, Taksony), Semptei Névtelen, Czuczor Gergely (Andód), Szenczi Molnár Albert és Kassák Lajos (Érsekújvár). Közülük az utóbbi kettő került be a válogatásba. Varga Erzsébet Szenczi Molnár költészetének utóéletével foglalkozva megállapítja: „A zsoltár tehát már nem mint szakrális szöveg, hanem mint irodalmi mű, mint esztétikai értékek hordozója hat és él tovább az irodalmi köztudatban.“ Németh István írásában Kassák Lajos művészi életrajzának (Egy ember élete) utalásai alapján kutatta a még fellelhető emlékeket. Méltán került be a számba a két világháború közötti magyar irodalom két kiváló képviselője: Sellyéi József és Morvay Gyula. A Kortárs irodalmat Bábi Tibor, Reszeli Ferenc és Simon-István S. versei illetve prózája képviselik. A galántai gimnáziumban működő néprajzi szakkör munkájáról Roncsol László ad hírt. A szakkör vezetője Mórocz Károly két tanulmányai is kivette részét a mátyusföldi számból. A Táltosok, tündérek és garabonciások című munka Galánta környékén gyűjtő népmesék motívumrendszerében fellelhető ősi elemeket ismerteti; a Mátyusföldi népi díszítőművészet pedig a szlovákmagyar etnikai különbségeknek a díszítőművészetben való tükröződéséről számol be. A néprajzi írásokat jól egészíti ki két történelmi jellegű tanulmány: Gágyor Józsefnek a tallósi Maticza-malomról, Hofer Lajos Érsekújvár és vidékének munkásmozgalmáról készült alapos munkája. Halvány hiányérzetünk forrásait a következőkben foglalhatjuk össze. A bevezető tanulmány néhány utalásán túl hasznos lett volna a Mátyusföld-fogalom használatbeli differenciálódásának tisztázása, esetleg egy vázlatos térkép segítségével. Ugyancsak hiányzik a tükörképből a tájegység mai arca. Nem ártott volna meg továbbá egy a mátyusföldi nyelvjárással foglalkozó írás sem. Biztosan akadt volna jelentkező, aki Zolnai Gyula Mátyusföld nyelvjárása (MNyr. 1890—91) című tanulmánya és saját tapasztalatok alapján ezt a témát feldolgozta volna. A Holmi mátyusföldi „különszámában“ pár soros jelentésekben hírt kaphattunk volna e tájegység kulturális életéről, a járási lapokról stb. S végül jól jött volna egy rövid bibliográfiai áttekintés is. Summázva tapasztalatainkat elmondhatjuk, hogy a kísérlet első felvonása reményekre jogosít fel. Tudatosítanunk kell, hogy az évfordulók csak akkor válnak jövőt építő hétköznapjaink kiegészítőivé, ha az ünnepelt esemény, személy mához szóló üzenetéhez híven megtaláljuk az évfordulók puszta külsőségeknél mélyebb tartalmát. Ügy érezzük: az Irodalmi Szemle szerkesztősége hazaszeretetünket mélyítő honismereti (önismereti) sorozatával méltóképpen ünnepli felszabadulásunk harmincadik évfordulóját. SZARKA LASZLÖ I CSÁKY KÁROLY versei: ' VÁROSI REGGEL lábnyomaimat jelseperték a vizes aszfaltról paneldobozokká tornyosodott előttem a horizont valahol a nyolcadik emeletről anyám bámul szemében megkövesedtek a labdarózsák I ■ fecskék keresik az ereszt szédülten kapaszkodnak a bérházak falára a nyolcas busszal óvodások mennek a parkba hogy megnézzék a reggeli harmatot EMLÉKEZÉS i apám világod az udvar négyszöge meg a szántóföldek közti távolság volt reggelenként kinyilatkoztattad magad isten előtt karodon felgyűrted inged jelezve a tavaszt aztán elindultak alattad a rögek esténként beteltél magaddal kielégültél ha ökölbe rándult a kezed SZÁD KERESZTMETSZETE L * meglazult kerítés a szád melyről egyenként lehullnak a lécek és utolsó fogad árnyékából segítségért kiabál a nyelved ■ Köt 15 UJ —J LU te > •j Ul u. to O Z < ■■■% 5 z _j o z
