A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-02-07 / 6. szám
Szocialista társadalmunkban a kultúra és a művészetek általában, újszerű tartalmat s küldetést kaptak. Természetesen, a képzőművészet is, amely így a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt egy minőségileg új társadalmi szerephez jutott: a képzőművészeti kulturális értékeket a széles tömegek elé tárva segíteni a kommunista párt vezette szocialista társadalmat, az emberek újszerű gondolkodásáért folyó harcban. E törekvések eredményes voltát bizonyítja, hogy napjainkban már egyre többen érdeklődnek az egykor oly elvontnak tartott képzőművészet iránt. Egyre többen látogatják a legkülönbözőbb képkiállításokat s egyéb tárlatokat, egyre többen állnak meg őszinte érdeklődéssel az új lakótelepeken, a sétányokon vagy a korszerű középületekben elhelyezett képzőművészeti alkotások mellett. Ezért hát joggal hívtuk meg a HÉT vendégeinek körébe Róbert Dúbravec érdemes művészt, a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének elnökét, hogy a szlovákiai képzőművészeti élet néhány időszerű kérdéséről tájékoztassa olvasóinkat. 0 Elnök elvtárs, beszélgetésünk elején orra kérném, hogy jellemezze röviden a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének küldetését és gyakorlati tevékenységéti — Szövetségünk egy önkéntes, eszmei-alkotói közösség, melybe az új tagokat a sorainkba jelentkezők megválogatásával vesszük föl. Feladatunk, hogy a Szlovák Képzőművészeti Alappal közösen — a művészet eszmeiségére, az osztályjellegére, a pártosságára és népiességére vonatkozó lenini elvekből kiindulva — igyekezzünk megteremteni a korszerű szocialista képzőművészet fejlődésének feltételeit Szlovákiában. Szövetségünk jelentős figyelmet fordít a tagság eszmei-politikai ismereteinek gyarapítására is. Szorosan együttműködünk továbbá a Cseh Képzőművészek Szövetségével, illetve a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság többi kulturális intézményével. Tevékenységünk fontos szempontja a többi szocialista ország, de különösen a Szovjetunió képzőművészeti szövetségével való kapcsolat. Mindennapi munkánkban élénk figyelemmel kísérjük a fiatal képzőművészek eszmei és alkotói fejlődését, az érvényesülési problémáikat. Az egészséges életkörnyezet kialakításának kérdéseiben egyre közelebbi kapcsolatban állunk a Szlovák Műépítészek Szövetségével is. Tagságunk alkotói tevékenységének eredményeit nagy számú országos, kerületi s különböző egyéni tárlatok keretében tárjuk a széles körű nyilvánosság elé. Szövetségünk hatásköre és munkája nagyon szerteágazó, hiszen nem csupán az úgynevezett szabad művészet tárgykörének irányításával foglalkozunk, de hozzánk tartozik az iparművészet és az alkalmazott művészet is. Ugyancsak a mi szövetségünkben csoportosulnak a színházak díszlettervezői és a művészi fotósok. E számos részterület célja ellenben mindenképpen közös: a lehető legjobb feltételeket biztosítani ahhoz, hogy fejlődjön, értékes alkotásokkal gyarapodjon a szlovákiai képzőművészeti élet. A HÉT VENDEGE ROBERT DÚBRAVEC festőművész, a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének elnöke 0 Napjainkban gyakorta vitatott kérdés, hogy valóban nagyon szerteágazó művészeti irányzatok jellemzik a korszerű képzőművészeti alkotásokat, ön miképp összegezné ezt az élénk vitát, s ennek kapcsán mire hivná föl leginkább az érdeklődők ügyeimét? — Amennyiben a képzőművészet teljesíteni akarja a szocialista társadalomban vállalt szerepét — márpedig tagságunk nyilvánvalóan erre törekszik —, akkor olyan formában kell ezt megvalósítania, amely az emberek gondolkozásmódját s esztétikai érzéseit formálva, egyben lehetővé teszi a művész és az egyén, vagy a társadalom közötti párbeszédet. Természetesen, a szocialista ember nevelésének esetében, ennek a célkitűzésnek a marxizmus—leninizmus elvi alapjaiból kell kiindulnia. Erre a szocialista realizmus nyújt módot, amit tagságunk jóváhagyásával szövetségünk alapszabályzata is kifejezésre juttat. A szocialista realizmust nem irányzatként, hanem a kifejezési eszközök és a stílusok sokoldalú variálását lehetővé tévő alkotói módszerként értelmezzük, mely így a kísérletezésre épp úgy módot nyújt, mint a fejlődésre vagy az előre haladásra. Persze, nem az öncélú, vagy a önkényes „játékszerként" kezelt kísérletezésre gondolok. Ellenkezőleg: a szocialista képzőművésznek az egyes alkotói stílusok különbözősége mellett is mindig — a formát és a tartalmat eggyé ötvözve — a művészet társadalmi hatóerejét és küldetését kell szem előtt tartania. Távolról sem csupán az alkalmi, tematikai alkotások esetében, hanem az egyszerű hétköznapok ábrázolásában, egy csokornyi virág, egy megkopó tájkép festésekor is, hogy az alkotást szemlélő emberben mindez életörömet, szépérzetet, belülről fakadó elégedettséget teremjen. 0 A Szlovákiai Képzőművészek Szövetségében több olyan grafikus, festőművész, szobrász csoportosul, akinek élete és munkássága Dél-Szlovákiához kötődik.. . Miképpen értékelné ezeknek az alkotó művészeknek a munkásságát? — Szövetségünk nemzetiségi hovatartozás nélkül tömöríti soraiba a Szlovákiában élő képzőművészeket. Tagságunk körében ezért sok cseh, ukrán és természetesen magyar nemzetiségű képzőművész is van. Nem létesítettünk számukra külön-külön szekciókat, mert ez aligha lenne célszerű. A képzőművészetnek mélyen internacionalista jellege van, nincs szüksége tolmácsra vagy fordítóra. Tehetségük kibontakoztatásában ők is ugyanazokat a lehetőségeket és jogokat élvezik, mint szövetségünk szlovák nemzetiségű tagjai. Elárulhatom, hogy így, hirtelenében bizony nem is tudnám nemzetiségi hovatartozás szerint csoportosítani képzőművészeinket, mert titkárságunkon ilyen kimutatást nem is vezetünk ... A kérdést ellenben úgy tudom a legkifejezőbben megválaszolni, ha leszögezem: a Szlovákiában élő magyar nemzetiségű képzőművészek is jelentős mértékben hozzájárultak a szlovákiai képzőművészeti élet gyors ütemű fejlődéséhez. Művészetük elismeréséül közülük többen állami kitüntetésben, különböző pályadíjakban s egyéb elismerésekben részesültek. Példaképpen talán elég lesz csak Szabó Gyula grafikáit, Lőrincz Gyula festészetét és jeles plakátművészetét említenem. A fiatal Bacskay Béla az SZNF 30. évfordulójára kiírt pályázaton nyert díjat. De itt említhetném meg Nagy József, Deák György, Kiss Sándor vagy a Magyar Területi Színházban dolgozó Kopócs Tibor és még mások nevét is, akik közül többen aktívan bekapcsolódnak szövetségünk közép- és kelet-szlovákiai bizottságainak munkájába. Dél- Szlovákia képzőművészeti életének fejlődéséhez jelentős mértékben a komáromi s a nyitrai galéria és a kosicei (kassai) kerületi képtár is. A jövőben Lucenecen (Losoncon) is szeretnénk egy új képtárat építeni. Külön említést érdemelnek még élénk kapcsolataink a magyarországi képzőművészekkel s az ottani képzőművészeti élettel, aminek számos cserekiállítás és egyéb rendezvény a legjobb bizonyítéka. 0 Az elmúlt esztendőben képzőművészeink elkötelezett alkotásainak tő témája a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója volt. Festőink,' szobrászaink vajon mivel lepik meg a nyilvánosságot a felszabadulás harmincadik évfordulója kapcsán? — Szövetségünk tavaly végzett munkája valóban az SZNF 30. évfordulójának jegyében zajlott. A Szlovák Képzőművészeti Alappal karöltve például külön pályázatot is kiírtunk, melyre 300 művész mintegy 700 alkotása érkezett. A beérkezett anyagból Bratislavában és Prágában egy-egy önálló tárlatot nyitottunk. Ugyancsak a Felkelés témájával rendeztünk kiállításokat Berlinben, Varsóban, Budapesten, Kubában és Kairóban. Külön erre a célra összeállított képkollekció szerepelt Romániában, Jugoszláviában és Olaszországban. Csupán érdekességként említem, hogy az SZNF augusztusban ünnepelt évfordulójára hazánkban összesen 110 képzőművészeti kiállítás nyílt! Az idén viszont a felszabadulás harmincadik évfordulójának jegyében végezzük munkánkat. A képzőművészeti alappal közösen, ismét hirdettünk egy pályázatot. A legsikeresebb alkotásokból Bratislavában, Prágában, majd a baráti, szocialista országok városaiban is rendezünk kiállításokat. Az idei esztendő érdekes képzőművészeti eseménye lesz a fiatal tehetségek bratislavai tárlata, a szlovákiai illusztrátorok gyűjteményes kiállítása, de kíváncsian várjuk a nők nemzetközi évének keretében meghirdetett ösztöndíjas pályázatunk eredményeit is. A felszabadulás közelgő évfordulója kapcsán — szövetségünk ünnepi ülése mellett —, egy, a haladó hagyományok s képzőművészeink mai alkotásai között párhuzamot vonó szeminárium megrendezését is tervezzük. Szeretnénk, hogy képzőművészeink — új alkotásaik révén — hazánk felszabadulása 30. évfordulójának ünnepségeiben is olyan aktív szerepet vállaljanak, mint azt az elmúlt évben, az SZNF harmincadik évfordulóján tapasztaltuk tőlük. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícla tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSlce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele 2
