A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-05 / 27. szám

Színjátszóink és bábozóink seregszemléje Az idei Jókai-napok — melyeket immár tizenegyedszer rendeztek meg Komáméban (Komáromban), a Szak­­szervezetek Házában a Bratislava! Népművelési Intézet, a CSEMADOK KB, valamint a komáromi Járási és városi szervek — úgyszólván minden tekintetben megfeleltek a várakozás­nak. Irodalmi színpadaink és szava­­lóink sikeres szerepléséről már la­punk korábbi számában szóltunk, de ez a jóleső megállapítás vonatkozik műkedvelő színjátszóink ez idei sze­replésére is. Külön jelentőséget köl­csönzött a komáromi seregszemlének az a tény, hogy azt az SZNF 30. év­fordulója jegyében rendezték meg. Külön öröm számunkra, hogy az előző esztendők immár jól bevált gyakorlatától eltérően, színjátszóink komáromi fesztiválja ebben az esz­tendőben a legjobb bábcsoportjaink bemutatkozásával is gazdagodott, melyeknek így lehetőségük nyílt, hogy igényes közönség előtt bemu­tathassák szorgalmas munkájuk eredményeit, A vendéglátó város és a közeli vidék óvodásainak, kisisko­lásainak figyelő szeme előtt május 20—2l-én tartották meg előadásai­kat. És rögtön itt kívánkozik toll­hegyre: az előadások után felcsatta­nó taps nemcsak a szereplőket, de egyben a rendező szervek újszerű törekvéseit is dicsérte. Elsőkként a lakszakállasi általá­nos iskola Micimackó bábegyüttesé­nek tagjai mutatkoztak be a Morcos­mester táncba kezd című mesejáték­kal Bajcsi Katalin rendezésében, majd a zsúfolásig telt nézőtér előtt az ógyallai iskola Aranyfácán báb­együttese Benkó Sándor rendezésé­ben az El kéne indulni című nép­balladára írt bábjátékokat mutatta be. Nép- és gyermekdalokra épülő összeállítással szerepelt a jahodnái (pozsonyeperjesi) iskola Nyírfácska bábegyüttese s bemutatta tudását a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Százszorszép és a fifakovói (füleki) Pitypang bábcsoport is. Összesen tehát öt iskolai báb­együttes szerepelt Komáromban. Természetesen nem a kölcsönös ver­sengés volt bemutatkozásuk elsődle­ges célja, hanem a tapasztalatszer­zés. Kétnapos seregszemléjük bebi­zonyította, hogy a mozgalom ered­ményes továbbfejlődésének alapjai — hol kezdetleges, hol már igénye­sebb szinten — mindenképpen meg­vannak. A jövőben ezért hathatós szakmai segítséget kell nyújtani mindazoknak, akik a színjátszásnak ezt az érdekes ágazatát művelik, Bábcüoportjaink kiváló példaképe le­het a Jókai-napokon vendégként be­mutatkozó koüicei (kassai) Glóbusz bábegyüttes, amely immár több mint ötesztendei sikerekben gazdag múlt­ra tekinthet vissza. Akárcsak az előző években, az idén is nagy érdeklődés előzte meg öntevékeny színjátszó csoportjaink komáromi szereplését, Már a fesztiválra való felkészülés is arra engedett következtetni, hogy színjátszóink seregszemléjének szín­vonala ismét kielégítő lesz. Sőt, a Jókai-napok történetében először a fesztiválon a galántai járás képvise­letében is szerepelt egy színjátszó csoport. A seregszemle első estéjén a CSE­MADOK Nővé Zámky-i (érsekúj­vári) helyi szervezetének színjátszó együttese mutatta be Ivan Bukov­­őan: Mielőtt a kakas megszólal... című drámáját. Az SZNF kirobbaná­sát követő hetek eseményeit felele­venítő darabot Boleman Iván ren­dezte — a tőle megszokott alapos­sággal és magas művészi színvonal­lal. Ez a dráma azonban nemcsak a rendező, hanem az együttes min­den tagjának munkája iránt is ko­moly igényeket támasztott. Az új­váriak bebizonyították, hogy a víg­játékok mclletl bátran vállalhatják mondanivalójukban igényesebb dara­bok bemutatását. A csoport méltán nyerte el Komárom városának díját és a legjobb darabválasztásért járó díjat, Záhorszky Elemér pedig kiváló színészi teljesítményéért elismerő oklevelet kapott. A fesztivál második napján a ven­déglátó város színjátszói szórakoztat­ták a zsúfolásig megtelt nagyterem közönségét. Ezúttal is hazai szerző művét mutatták be, éspedig Siposs Jenő: Bolondos nyár c. vígjátékát. A darabból ugyan hiányoztak a ze­nés betétek, de a közönség így is kiválóan szórakozott. A lendületes előadás jó rendezéséért Tarics Jánost illeti dicséret. A szereplők közül elsősorban Blaskó Nóra érdemel em­lítést, aki kiváló játékával elnyerte a legjobb női alakítás díját. A ren­dező s a szereplők alapos munkájá­nak bizonyítéka, hogy a csoport az idén is elnyerte a legszebb színpadi beszédért járó díjat, Kétnapos szünet után, a bábosok és az irodalmi színpadok seregszem­léjének befejeztével folytatódott a színjátszó csoportok bemutatkozása. Sorrendben így harmadikként a CSEMADOK dunaszerdahelyi helyi csoportjának színjátszó együttese mutatta be M. Zoscsenko: Táska­rádió című vígjátékát, Páksi László­­né rendezésében. Igaz, az együttes tagjai közül többen egyelőre még kevés tapasztalattal bíró műkedve­lők, de így is helytálltak és felada­taikat jól oldották meg. László Mária és Soós Lajos figyelemre méltó szí­nészi teljesítményeikért külön okle­velet kaptak, de Csóka Klára, László Árpád és társaik is elismerést érde­melnek. A Jókai-napok talán legnagyobb meglepetését a CSEMADOK vág­­királyfai helyi csoportjának szín­játszói okozták, akik — mint azt már említettem — a galántai járás kép­viseletében először szerepeltek or­szágos seregszemlén. És mindjárt nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint J, Baré-Ivan: Anya című drá­májának bemutatására. Vincze Gá­bor, aki a Népművelési Intézet szer­vezte rendezői tanfolyam hallgatója, kiválóan rendezte a darabot, s az előadás több vonatkozásban felül­múlta a többi jóval rutinosabb együttes előadását. Nem véletlen hát, hogy Vincze Gábor nyerte el a legjobb rendezés díját, a darabban játszó öt szereplő egyike, Morovics Imre pedig a leg­jobb férfialakítás díját. Remélhető­leg a fesztiválon kapott díjak es a közönség lelkes tapsa, mind a rende­zőt, mind az együttest további jó munkára fogják ösztönözni. A CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) szervezetének szín­játszói ugyancsak hazai magyar szer­ző mai időszerű társadalmi problé­mákat tárgyaló darabjának, Tóth Ernő: Törlesztés című színművének ősbemutatójára vállalkoztak. A da­rab néhány dramaturgiai hibáját, sajnos, Drobka Géza rutinos rende­zésének sem sikerült kiküszöbölnie, de a rimaszombatiak bátor vállalko­zása mindenképpen elismerést érde­mel. Jó munkájukat igazolja az is, hogy a szereplők egyikét, Fodor Zsu­zsát, a zsűri kiváló színészi teljesít­ményéért külön oklevélben dicsérte meg. öntevékeny színjátszóink idei se­regszemléjét a Kollárovói (Gútai) Városi Népművelési Ház színjátszó csoportjának előadása zárta. A gú­­taiak Holubek László rendezésében Heltai Jenő: Tündérlaki lányok című víg játékát mutatták be. A darab csaknem hetven esztendeje íródott, ezért kissé le kellett volna „porol­ni“, felfrissíteni, A közönség azon­ban így is nagyon jól szórakozott, és jó színészi teljesítménynek tapsolt. Ez az együttes nyerte a legjobb szín­padképért járó díjat, míg a szereplők közül ketten — Szépe Katalin és Holubek László — kiváló színészi teljesítményükért külön oklevélben kaptak dicséretet. A fesztiválon látottakat egybevet­ve megállapíthatjuk hát, hogy szín­játszóink idei, sorrendben immár XI. seregszemléje sikeres volt. Or­szágos fórumot kaptak bábcsoport­jaink és tovább emelkedett műked­velő színjátszásunk színvonala is. Nem hagyható azonban megjegyzés nélkül, hogy egyelőre még bizonyos fogyatékosságok mutatkoznak, ami rendezőink dramaturgiai munkáját illeti. A jövőben nagyobb alaposság­ra és komolyabb igényességre kell törekedniük az olcsó élcek és a könnyebb, felületesebb megoldások helyett. Jó lenne, ha jövőre már ebben a tekintetben is határozott előrelépésnek lehetnénk tanúi. TAKÁTS EMŐD Méltók akarnak maradni a bizalomra A CSEMADOK Stúrovól helyi szer­vezete 1949 áprilisiban alakult meg 148 taggal, jelenleg pedig a szervezet­nek már 410 tagja van. A CSEMADOK fennállásának első évében három ren­dezvényre került sor. Volt egy műsoros est, egy Petőfi-est és az első Katalln­­bál. Ezenkívül megalakult a színjátszó A CSEMADOK helyi szervezetének és a kilencéves alapiskolának közös ének­kara V. Remeó felv. csoport, az énekkar és a zenekar. A kö­vetkező évben már a tánccsoport is működött. Az ötvenes évek elején népszerűek voltak a különböző műsoros estek és az esztrádműsorok. Sipka Béla rendez­te az első háromfelvonásos színdarabot a Mélyek a gyökerek-et, amellyel részt vettek az országos versenyen is. Ezt követték a Fény a faluban és az Ame­rika hangja cimű darabok. Németh László rendézésében került szinre az Ingyenélők és a Párizsi vendég, Péter­­váry László rendezésében a Kőszívű ember fiai, Ruzsicska Béla betanítá­sában pedig a Doktor úr cimű darab. Pásztó András később megalakította az irodalmi szinpadot. Ennek is több sike­res műsora, összeállítása volt. Főleg az ötvenes években, több irodalmi emlék­est és iró-olvasó találkozó megszerve­zésére került sor. Az eredményes mun­kát 13 oklevél, egy ezüstkoszorú és egy ezüstserleg Igazolja. 1966-ban és 1974- ben négy sikerű szerzői est volt Za­­choval Ernő párkányi zeneszerzővel, akinek táncdalai, indulói és nótái a bratisiavai rádióban is felcsendülnek. A CSEMADOK helyi csoportja kezde­­ményezően lép fel a többi társadalmi szervezettel való együttműködés és a jó kapcsolatok kialakítása, megvalósí­tása érdekében. Az ilyen irányú igye­kezet nem csupán alkalomszerű, hanem évek óta a szervezet munkatervének egyik sarkalatos pontja. A szervezet mindig fontosnak tartotta a népnevelő munkát. Ennek a pozitív hatásnak kö­szönhető a CSEMADOK párkányi helyi szervezete tagságának elvhű magatar­tása politikai életünk válságos idősza­kában, az 1968—99-es esztendőkben. Helyi szervezetünk a válságos Időben több nyilvános gyűlésen magyarázza a magyar lakosságnak a helyes utat, Csehszlovákia Kommunista Pártjának a marxista-leninista Internacionalista elveken, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való baráti viszo­nyon alakuló helyes politikát. A CSEMADOK felvilágosító munká­ját a Nemzeti Front valamint a városi pártszervezet vezetősége is pozitívan értékelte. A szervezet tagsága ehhez a bizalomhoz a jövőben is méltó akar maradni. Bizonyítja ezt annak az üdvözlő levélnek a szövege is, amit a 25. évforduló alkalmából rendezett ün­nepi est résztvevői küldtek az SZLKP városi bizottságának, a Nemzeti Front városi bizottságának és a CSEMADOK járási vezetőségének. Ebben, egyebek között ez áll: „Munkánkkal igyekez­tünk és igyekszünk magyar nemzetisé­gű polgártársaink között érvényre jut­tatni a párt és állami szervek művelő­déspolitikai célkitűzéseit. ígérjük, hogy iparosodó és gyorsan fejlődő városunk­ban a nemzeti kultúra fejlesztésével és az internacionalista marxista-leni­nista nemzetiségi politika elveinek hir­detésével a Jövőben is szorgalmazni fogjuk a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetei és nemzetiségei kö­zötti baráti kapcsolatok további elmé­lyítését.“ VÉRCSE MIKLÓS t 10

Next

/
Thumbnails
Contents