A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-26 / 30. szám
AZ AMERIKAI SZNOBOK Külföldi mozaik ♦ — Sok hiba van Amazonja térképein, állapították meg a 37 ország és nemzetközi szervezet együttműködésével két évvel ezelőtt röppályára juttatott „ERPS—1“ amerikai műhold felvételei alapján. Fernando de Mendoza, a Brazíliai Űrhajózási Hivatal igazgatója kijelentette: a tiszta időben készített felvételekből megállapítható pl., hogy az Amazonas medencéjében lévő, több, mint 200 négyzetkilométernyi szigetvilág nem szerepel a térképeken. ♦ — Postabotrány robbant ki Róma utón Milánóban is. A milánói postahivatal bezúzandó nyersanyagként több tonna postai küldeményt adott el egy papírgyárnak. A szállítmányban kézbesítésre való levelek, pénzesutalványok voltak. A rendőrség húsz tonna bezúzásra szánt postai anyagot foglalt le. Rendőrök tucatjai válogatják a papírhegyeket. Eddig több száz ajánlott és expresszlevelet, másfél millió líra értékben pénzesutalványt, nyügdíjértesítéseket, s több ezer közönséges levelet találtak. ♦ — Leesett egy négyéves kislány a Szent Péter bazilika kupolájáról és szörnyet halt — jelentik Rómából. A kislány szüleivel a kupolának a látogatók számára megközelíthető legmagasabb erkélyén tartózkodott, s egy óvatlan pillanatban zuhant le az 50 méter mélységben lévő kupoladombra. ♦ — Véletlenül felrobbant egy tüzérségi lövedék Hokkaido Japán szigeten, hadgyakorlat közben. A szerencsétlenségnél öt katona életét vesztette, hal társuk pedig megsebesült. ♦ — Földcsuszamlások sorozata pusztított Kolumbiában, Bogotától 120 kilométerrel keletre egy hegyi országúton. Az egyhetes esőzés után az utat már korábban elzárta a megindult föld. Az akadály eltávolítását váró gépkocsikra és autóbuszokra újabb hatalmas tömegű sár és kő zúdult, majd a mentőbrigádok egy részét temette el újabb sártömeg. Félő, hogy a halottak száma eléri a 200-at is. ♦ — Hatvan tífuszos megbetegedést jelentettek pénteken a franciaországi Vienne megyéből. A hatóságok elrendelték a lakosság beoltását. ♦ — Néhány perces tornádó söpört végig a belgiumi Farciennes városon. Az országban csak ritkán előforduló tornádónak szerencsére emberáldozata nincs, több ház azonban összedőlt, s a város belterületének egy részén a szélvihar leszaggatta az épületek tetejét, kéményeket döntött le, és fákat csavart ki. A kár eléri az 50 millió belga frankot. ♦ — Nyugat-Európa számos országának kommunista és szocialista fiataljai kétnapos találkozót tartottak Strassbourgban. Ez az első olyan találkozó, ahol a haladó ifjúsági szervezetek nagy része képviselteti magát. A fiatalok megvitatják, milyen felelősség hárul rájuk a tőkés Nyugat-Európa átalakításában. Külön napirendi pont a találkozón az ifjúság harca Európa békéjéért és biztonságáért. Eladó kísértet — sokszor eszünkbe jut mostanában ez a kellemes humorú, régi angol film. Arról szól, hogy a szigetország tönkrement kastélytulajdonosa ősei málladozó otthonát eladja egy gazdag amerikainak, aki kövenként szétszedeti és áthajóztatja azt az óceánon, hogy az Újvilágban ódon kastéllyal büszkélkedhessen. És átkel a tengeren a kísértet is — mert ugye, nem is igazi kastély az, amelyiknek nincs kísértete ... Csak filmben történhet meg ilyesmi? Élénk fantázia szüleménye, hogy egy kastélyt, kövenként szétszedjenek és egy másik földrészen „eredetiben“ felállítsák? Hát nemcsak filmen! Hiszen manapság már európai hidat is vesznek az amerikaiak és mint egy Merklin-játékot, szétszedik és összerakják. Miért akarják megszerezni Európa híres értéktárgyait az amerikaiak, miért kell nekik épület, templom, hajó, híd, minden, ami elmozdítható? Több oka is van ennek. Egyrészt hiányzik a múlt, a tradiciók, az őskultúra s mindezt kicsit „irigylik" Európától. Másrészt sznobok az újgazdagok, szeretnek eldicsekedni szerzeményeikkel. A Fehér Házban Kennedy elnöksége alatt elhatározták, hogy régi ír bútorokat is beszereznek, mivel az amerikai elnökök közül többen is ír származásúak voltak. A „Zöld-szigetet“ ezután elárasztották a módosabb ír eredetű amerikaiak, s — utánozva az elnököt — régi bútort kerestek. Gyorsan fabrikálni kezdték hát az utánpótlást: a vevők jelentős része úgysem értett az antik bútorhoz, nem jött rá a „kegyes“ csalásra. Két esztendővel ezelőtt egy londoni templomot is lebontottak. Kövenként gondosan beszámozták a darabokat és elszállították Missouriba, majd Fultonban, Churchill emlékére felállították. (1946-ban itt hangzott el Churchill hírhedt beszéde, itt fogalmazta meg a „vasfüggöny“ elleni hidegháború elindításának koncepcióját.) Eladták Erzsébetet is... A Queen Elisabeth, Anglia egykori büszkesége, a kolosszális óceánjáró három és negyedmillió fontért kelt el — már nem felelt meg a korszerű követelményeknek. A vevő természetesen amerikai. Szállodává és szórakoztatóipari központtá alakítják át, arra számítva, hogy fellendítik vele az Búcsú a Queen Mary-tól, az angot hajóóriástól, az ország egyik büszkeségétől idegenforgalmat. A hajót áruba bocsátó Gunard tengerhajózási vállalatnak csak egy kikötése volt: az Erzsébet anyakirálynő nevét viselő hajóról — mielőtt szállodává alakítják — töröljék a Queen (királynő) megjelölést ... Hasonló sorsra jutott nővére, a Queen Mary is: múzeum lesz Amerikában, a kaliforniai Long Beachben. A londoniak kicsit fájó szívvel búcsúznak híres hídjuktól, a London Bridge-től is. A kaliforniai kőolajtársaságnak volt múlhatatlan szüksége a Temze hídjára, 2 460 000 dollárt adott érte. A hidat Arizonába szállítják s a Colorado folyón eredeti formájában állítják fel — ezt is idegenforgalmi attrakciónak szánják. A London Bridge csupán 136 éves, de négy elődjével egyetemben nevezetes a története. Már Edgar idején (963— 975) említ a történelem itt egy fahidat. Az első kőhidat 1175-ben kezdték el építeni. A híd közepén egy kápolna állt, s akárcsak Firenzében, két házsor húzódott a híd két oldalán. Utóbbi 1614-ben összeomlott, a következőt árvíz vitte el, a harmadik pedig tűzvész martaléka lett. A középkorban a Towerban lefejezett elítéltek fejét ezen a hídon tették közszemlére. A negyedik híd túlélte az 1666-os nagy londoni tűzvészt. A házakat a hídon 1761-ben lebontották, majd magát a hidat is. 1832-ben. A római kortól egészen a XVIII. századig ez volt London egyetlen hídja. És íme most számozzák az ötödik London Bridge aberdeene gránitkockáit, s viszik a Vadnyugatra ... Egy kaliforniai milliomosnak — óh, egek! — nem sikerült megvásárolnia Hadrianus falának egy részét, melyet még a rómaiak építettek Angliában ... Egy floridai iparmágnás csak azért vett Killarneyben egy darab földet, hogy megcáfolja az énekeseket, akik szerint: „Hogy is veheted meg Killarneyt?“ Amerikaiak, akiknek nem áll módjukban kastélyokat, hidakat, óceánjárókat venni, úgy vigasztalódnak, szegények, hogy zsebkendő-nagyságú földet vásárolnak Windsorban vagy Shakespeare szülővárosában ... Egy négyzetméternyi terület és az erről szóló okirat ára hozzávetőlegesen 10 dollár. A tradíciók exportja különböző formában folyik, ősi címek — például ennek és ennek a nemesi bir-Már számozzák a köveket... toknak a lordja — néhány száz dollárért árverésen is beszerezhetők .. . A legélelmesebb azonban egy skót cég: egymillió kétszázezer dollárért „eredeti“ skót vizet exportál — az eredeti skót whisky mellé. Bár a konjuktúrát az angolok kihasználják, mert az üzlet az üzlet, azért nem minden keserűség nélkül kérdezik: mikor viszik el az amerikaiak a windsori kastélyt, a királynő rezidenciáját? Lehet, hogy a Buckingham palota is elvándorol egyszer az Atlanti-óceánon s Motel lesz Floridában? Előfordul, hogy a közvélemény és a műértők nemet kiáltanak. Így történt pár évvel ezelőtt egy híres Leonardo da Vinci képpel. Már majdnem eladták s amikor a szándék kitudódott, óriási volt a felháborodás, a kép az egész ország közügyévé vált. Végül kiállították a Nemzeti Galériában s tódult, zarándokolt a nép. Mindenki hozzáadta a maga penny-jét a gyűjtéshez: képeslapok, reprodukciók ezreit bocsátották áruba — és Leonardo da Vinci szelíd, szép madonnái Londonban maradtak ... A fanyar humorukról is híres angolok azzal vigasztalják magukat, hogy egy dolgot bizonyára nem irigyel tőlük Amerika és ezt nem is fogják megvásárolni: Albion időjárását ...
