A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-26 / 30. szám
A MOCSÁR ÍS A LÁP HELYÉN A négynapos találkozón részt vett fiatalok #gy csoportja Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1949. április 4-én a Vág és a Kis Duna összefolyásánál, Kollórovo (Guta) határában a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség felhívására Szlovákia minden részéből gyűltek össze, hogy községet alapítsanak. Megkezdték Dedina Mládeze (Ifjúságfalva) építését s hozzáláttak a környéken a földek megműveléséhez. Szabó Béla, csehszlovákiai magyar író A mocsár és a láp helyén című riportkönyvben állított emléket az ifjú építőknek. Mint a fiatalok minden mozgalmának lelkes kezdeményezésének szerelmese, akinek alig volt némi elképzelése erről a községről, azzal a szándékkal vágtam neki a napokban ifjúságfalvai utómnak, hogy részt vegyek a falusi és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok negyedik országos találkozóján, amelyet az Ifjúságfalva megalakításának 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekkel kötöttek össze. Szlovákiából mintegy 330 fiatal szövetkezeti tag, a mezőgazdaság első szocialista építői, a szövetkezetek első szocialista építői, a szövetkezetek első szervezői vettek részt a táborozással egybekötött négynapos találko- , zón, amelyre a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága tartalmas műsort állított össze. A legérdekesebbek közé tartozott az idősebb generáció és a mai fiatalok tábortűz melletti találkozása, ahol elbeszélgettek az ifjúsági falu megalakításáról, és a fiatalok akkori kezdeményezéseiről — a múlt lelkes brigádmozgalmairól. A háború utáni időszakban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai elkötelezték magukat, hogy társadalmi munkával kiveszik részüket a háborús károk felszámolásából, az újjáépítésből. A fiatalok nagyobb munkákra is vállalkoztak, mint például az Ifjúsági Vasútvonal, vagy Ifjúságfalva építésére. Az új, a jobb élet utáni vágy szülte a gondolatot, hogy felépítsék ezt a községet. 1949 és 1952 között ötven családi házat építettek fel. Ezekben a lakásokban otthont azok a fiatalok kaptak, akik úgy döntöttek, hogy végleg Ifjúsógfalván telepednek le. 1958-ra elkészült a község, a közművesítés is, 1951-ben épült fel az első középület, ebben kapott helyet a helyi nemzeti bizottság és az általános iskola. 1958-ban a kultúrház átadását ünnepelte a község lakossága. 1956-tól 1958-ig újabb 16 családi ház épült fel állami alkalmazottak, illetve szövetkezeti tagok részére. Később további 28 családi ház épült fel önerőből. A mezőgazdaság kollektivizálása idején, 1949 novemberében jött létre Ifjúságfalván is az egységes földművesszövetkezet. „Ez a szövetkezet sokkal nehezebb körülmények közt jött létre, mint a többi" — mondja Jón Misecka elvtárs, az efsz elnöke. — A megalakulásnál a tagok nem hoztak magukkal sem jószágot, sem gépeket. Az állatokat és a vetőmagot is gazdáktól és az állami gazdaságtól vásároltuk hitelbe. A szövetkezet összesen 252 dolgozóval, akik közül 142 a nő, ma 1222 hektár területen gazdálkodik. Nagy súlyt helyeznek a cukorrépa, a zöldség és főzelékfélék, valamint a gyümölcs termelésére. A takarmányfélék termesztésében aránylag jó eredményeket érnek el, akárcsak a sertéshús- és a tejtermelésben. Fiataljaink dicséretes tevékenységet fejtenek ki kulturális téren is Keszeli Ferenc felvételei A szövetkezet támogatja a kulturális tevékenységet és segíti a sportegyesületet. A község és a szövetkezet egyidős. A megalakulástól 25 év telt el. A falu építésében egykor részt vállalt fiatalok kék CSISZ- ingei már rég elkoptak, ők maguknak is deres már azóta a hajuk, de még mindig tart a régi lelkesedés. Ez nemcsak a szövetkezet jó eredményeiben, hanem a termelés állandó növelésének az igényében is megnyilvánul. A dolgozók elképzeléseit és szándékait itt tettek követik, s ezért van, hogy szövetkezetük a legjobbak közé tartozik a komáromi járásban. A négynapos találkozó alkalmat adott az egész országból összejött parasztfiataloknak, hogy közelebbről is megismerjék ifjúsági mozgalmunk egy példamutató kezdeményezését, e haladó hagyományra építve tovább vigyék és gyarapítsák az ifjúsági kollektívák számát, s jó példával szolgáljanak az ifjúsági építkezéseken. Aki részt vett a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok negyedik szlovákiai találkozóján, az meggyőződhetett róla, hogy fiataljaink ma is jól dolgoznak, nemcsak munkahelyükön, a mezőgazdaságban, hanem aktív tevékenységet fejtenek ki az ifjúsági szervezetben és kulturális téren is. HAVASI PÉTER Jussi t:nijii:9í sulii BORBA MIHÁLY kollárovói (gútai) olvasónk arról panaszkodik, hogy lakásához igen közel van a szövetkezet trágyadombja, ami higiéniailag káros, ezért szeretné tudni, kihez fordulhatna panaszával, A higiéniai, orvosegészségügyi előírások betartására a nemzeti bizottságok vannak hivatva felügyelni. Közegészségügyi szempontból a járási higiénikus gyakorolja a higiéniai felügyeletet, joga van konkrét utasításokat adni a megállapított fogyatékosságok eltávolítására, jogosult intézkedni, ha az emberek egészségét veszélyeztető helyzet ezt megkívánja (ragályos betegségek stb. esetén). A szövetkezeti trágyadomb, illetve lerakodóhely ügyében tehát forduljanak elsősorban a városi nemzeti bizottság egészségügyi osztályához. Ha nem intézkednek, akkor forduljanak írásbeli panasszal a járási közegészség- és járványügyi állomáshoz és kérjék ennek intézkedését. Kérheti a körzeti orvos, illetve majd a gyermekorvos segítségét és közbenjárását is, minthogy születendő gyermeke egészségéről is szó van. Dr. B. G. hé t 8 Jón Miíeika, a szövetkezet elnöke
