A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-19 / 29. szám

sík iirviis tSIIISflüSIll IMIlllKI'i sill's iik Sokáig töprengtem, megírjam-e ö­­nöknek a problémámat? 29 éves elvált ember vagyok. Hat évig éltem együtt a feleségemmel, aki házasságunk kez­dete óta megcsalt a régi szerelmével. Szerettem őt, sok mindent elnéztem neki, reméltem, hogy egyszer majd megváltozik. Erre azonban hiába vár­tam. Két gyermekem megszületése után sem változott meg, hanem még jobban elromlott a köztünk levő vi­szony. Nemegyszer a szemembe mond­ta: — Nem tudok olyan férfivel élni, akit nem szeretek. — Később tudtam meg, hogy rossz családi körülményei miatt kényszerűségből jött hozzám fe­leségül. Apja és a testvérei nap mint nap az alkohol szenvedélyének éltek. Eleinte hadakoztam, és mindent el is követtem a válás ellen, később azon­ban megértettem, hogy senkit nem le­het arra kényszeríteni, hogy azzal él­jen, akit már nem szeret. A bíróság neki ítélte a gyermekeimet, és ez volt a legkeserűbb pirula, amit lenyeltem. Szeretném és nagyon megköszönném, ha tanácsot adnának nekem, hogyan lehetnék boldog, hogyan tudnék bol­dog életet élni egy olyan édesanyá­val, aki a gyermekeiért és a család­jáért mindent megtesz. Jelige: Róbert Még csak 16 éves vagyok, de már megismerkedtem az élet szépségével és keserűségével. Több fiúval is jártam, de igazán csak egyet szerettem, ö azonban nem vette komolyan a dolgot. A szüleim is ellenezték a kapcsolatun­kat. Sokszor kikaptam miatta, de ez nem jelentett számomra semmit. Vál­tozatlanul szerettem. És talán azért, mert minden este együtt voltam vele, s mézes-mázos szavaival belopta ma­gát a szívembe. A kapcsolatunk azon­ban nem tartott sokáig. Sajnos meg­tudtam, hogy iszik, és azt is, hogy több lánnyal jár. összevesztünk. Pletykába kevert. Amit csak tudott, mindent ki­beszélt rólam. Ekkor kiábrándultam belőle. Viszont mikor arra kért, bo­csássák meg, újra beleszerettem. Per­sze, ő tovább folytatta az aljasságait. Én meg ismét kiábrándultam belőle. A pletyka az osztályfőnököm tudomá­sára jutott, aki kettes magaviselettel fenyegetett meg. Sőt a szüléimét is be akarja hívatni az iskolába. Édes­anyám beteges, és én nagyon szere­tem. Attól félek, hogy ha megtudja a dolgot, elveszítem előtte a becsülete­met. Kérem az Emberi sorsok rovat ol­vasóit, legyenek segítségemre a ta­nácsaikkal, mit is kellene tennem? Jelige: Mondd, mit tegyek hát...? Válasz „Szőke fiú, miért hazudtál" jeligére Mikor elolvastam a leveled, elhatá­roztam, hogy válaszolok neked. Tulaj­donképpen nem is a leveledben fel-VÁMOS GÁBOR felvétele vetett igazi problémád késztetett írás­ra, hanem az a tény, hogy olyan csa­ládban kell élned, ahol az alkohol szenvedélye hódít. El tudom képzelni a helyzetedet, és sajnállak. Egy fia­tal számára — legyen az tizen- vagy huszonéves — nagyon fontos, milyen véleménnyel vanhak róla a barátai, ismerősei. Azt is mondhatnám, hogy ez magatartására és természetére is hatással van. Ha társaságban bizonyos okok miatt bizalmatlanul fogadják, feszélyezett lesz, és később is nehéz lesz legyőzni a gátlásait. De azért ne keseredj el, a fiatalok ma már nem azt nézik, kik a szüleid, hanem azt, hogy milyen vagy magad. A helyed­ben, kedves kislány, igyekeznék mi­nél előbb elszakadni a szülői háztól. Nem írtad, tanulsz-e még vagy dolgo­zol. Ha tanulsz, előbbi tanácsom meg­­fogadása és valóra váltása bonyolul­tabb. Ha viszont már dolgozol, az len­ne a legjobb, ha férjhez mennél. Per­sze kihez? Úgy vettem ki a leveledből, hogy további problémád azzal a fiú­val kapcsolatos, akit szeretsz: kár, hogy erről nem írtál részletesebben. Egyáltalán nem derül ki a leveledből, mennyi ideig jártatok együtt. Ha csak pár hónapról van szó, a fiú nem ér­demli meg, hogy bánkódj miatta. Az udvarló csak a kalandot kereste ná­lad és az esetleges következményeket nem vállalta volna. Reménykedsz, hogy a fiú megért és rájön, hogy a szakí­tás tévedés volt. Huszonkét éves, már benőhetett a feje lágya. Lehet, hogy már kibékültetek. Ha még nem, ha új­ra közeledne hozzád, ne utasítsd el, beszélj vele komolyan, de légy elővi­gyázatos, mert követelődzőén is fel­léphet. Előfordult már olyan eset, hogy a lány másodszorra engedett, s a fiú végleg szakított vele. Próbálj józanul dönteni. Jelige: Liza Válasz K. A. 19-50 jeligére Először is engedd meg nekem, hogy tegezzelek, mivel én is a korosztályod­hoz tartozom. Nem tudom, miért ra­gadta meg figyelmemet a leveled. Talán azért, mert sokszor elolvastam, és ennek ellenére sem tudom beleél­ni magam a helyzetedbe. Fogalmam sincs, milyen lány lehetsz. Az az érzé­sem, hogy mindig a társaság fény­pontja akarsz lenni. Természetesnek veszed, hogy minden fiú neked hódol, és nem bírod elviselni, ha más is meg­kapja ugyanezt. Fájdalmat okozott számodra, hogy a fiú másokkal is szórakozik. Azt viszont végképp nem értem, miért kellene gyakrabban talál­koznotok? Hiszen magad írtad, hogy kedveled a fiút, és ezt nyilván éreztetted is vele. Most már nehéz lesz őt meggyőznöd arról, hogy ez nem így van. Próbálj komolyan elbeszél­getni vele. Tedd félre a büszkeséged, ha szereted, és mindent megtudsz. Jelige: Zoli AZ EPEKÖBETEGSÉG Az epekövek főleg az epehólyagban, ritkábban az' epevezetékben képződött lágy és csekély fajsúlyú konkrementu­­mok, amelyeknek nagysága a daraszem és a galambtojás nagysága között vál­tozik, számuk pedig nagyságuk szerint más és más; néha csak egy, máskor több, akár több száz is lehet. Olykor nem alakul ki epekő, hanem finom ho­mokszerű csapadék képződik helyette az epehólyagban. Képződésük okai még nem teljesen tisztázottak. Az epekő fejlődésére ala­pul az epehólyag hurutos állapota szol­gál, amit viszont bizonyos baktériu­mok szoktak előidézni. Legjobban elő­mozdítja az epekő képződését az epe­pangás, ami különösen kevés testmoz­gást végző, székszorulásban szenvedő embereknél fordul elő. A belső kivá­lasztású mirigyek zavarai is hozzájá­rulhatnak az epekő kialakulásához, er­re vall, hogy gyakrabban fordul elő nőknél, különösen terhesség után vagy az átmeneti korban. Olykor negatív jellegű erős érzelmi behatások, pszichi­kai megterhelések is közrejátszhatnak az epekőbetegség kialakulásában. Az epekőbetegségnek gyakran sem­mi tünete nincs, sokszor pedig csak igen elmosódott jelekből (mint pl. tom­pa fájdalom a jobb bordaiv alatt) lehet rá gyanakodni. Legjellemzőbb azonban az epekőbetegségre a heves epeköves roham, kólika. Az epekő-kólika a jobb bordaív alatt, az epehólyag táján hirtelen keletkező heves, görcsös fájdalomban nyilvánul meg, amely nyomásra még fokozódik, sokszor pedig a test egyéb részeibe is kisugárzik, leggyakrabban a gyomor tájékára, a jobb lapockába stb. A be­teg igen nagy fájdalmai közben hány­ni kezd, eleinte a gyomorba levő ételt, azután nyálkát és epét. A roham órá­kig, sőt napokig is tarthat, sokszor hirtelen szűnik meg, de hosszabb-rövi­­debb idő múlva megismétlődhet. Ha az epekő tartósan beékelődött, akkor az epe pangása folytán a nyirokkerin­gés révén felszívódik, a vérkeringésbe jut, beáll a epevérűség, vagyis a sár­gaság. A fájdalom az epeköves roham alatt rendkívül nagy, olyannyira, hogy a beteg belesápad, verejtékezni kezd, fetreng kínjában. Az epeköves roham alatt fájdalom­­csillapító (görcsoldó) szereket kell ad­ni és meleg borogatást alkalmazni az epehólyag tájára. A termofonnak azon­ban nem szabad olyan forrónak lennie, hogy süssön, mert a forróság még job­ban izgathat és erősítheti a kólikát. A roham megszűntével, közvetlenül utána a beteg rendszerint nem vesz magához táplálékot. Ha az étvágyta­lanság elmúlik, bizonyos ásványvizek (legjobb a karlsbadi) küzdünk az epe­kőbetegség ellen. Kezdetben ragasz­kodni kell a szigorú diétához, cukro­zott teát, később diétás kétszersültet, szikkadt péksüteményt adhatunk; 2—3 nap elteltével pedig zsírtalan pépes ételeket; burgonyapürét, dara- és rizs­kását. Később adhatunk borjú- és főtt marhahúst, édesvízi halakat, csirkehúst, almapürét. A rohamok közötti nyugalmi idő­szakban igen fontos a székelés rende­zése és az epepangás meggátlása, ami­re nézve a legjobb, ha az epeköves ember szigorú étrendet tart, naponta ötször étkezik, s nem sokat eszik egy­szerre. Az étrendből ki kell iktatni azokat az ételeket, amelyek kólikát idézhetnek elő, mindenekelőtt a túlhe­vített zsírral, olajjal készült ételeket (rántott, sült húsok stb.) a diót, mo­gyorót, mandulát, kakaót (sok olajat tartalmaznak), a túl hideg italokat és a fagylaltot, továbbá a vadhúsokat és a túlzottan fűszerezett ételeket. A tes­ti megerőltetés, nehéz terhek emelése is gyakran epekőrohamot idézhet elő. Dr. Jan PetráS

Next

/
Thumbnails
Contents