A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-19 / 29. szám
ÖRÖKKÉ EMLÉKEZETES MV I 2. Felesége és öregapja is nagyon megörültek Matús váratlan hazajöttének. De amikor az öregember megtudta, hogy unokája faképnél hagyta visszavonuló századát, nagyon megijedt. — Az SS-ek és a gárdista járőrök naponta itt kószálnak. Besúgó, áruló van itt elég ... Ha elfognak, főbe lőnek. Nem maradhatsz itt. Még ma kimégy az erdőbe, a partizánokhoz. Apád is ott van. Neked is köztük a helyed — mondotta parancsolóan a tapasztalt öregember. — Nem! Matús itt maradi A nácik már mindenütt visszavonultak, a háborúnak hamarosan vége — szólt közbe sírva a fiatalasszony. — Ha itt marad, nemcsak őt, de minket is legyilkolnak. Téged és a kisfiádat is. Matúsnak az erdőbe kell mennie! 1. likkasztó forró nyár volt... A nap olyan meleget árasztott, hogy az erdők és mezők fölött már rezgett a levegő, de a sok szenvedésbe alaposan beleszokott Siron Matúf ezzel most mit sem törődött. Végtelennek tűnő nopokon, éjszakákon át az erdők mélyén bujdosott; katonaszökevény volt, az orosz frontról visszavonuló századától szökött el. Elég voltl Nekem ehhez a háborúhoz semmi közöm! Otthon feleségem és a kisfiam vár, róluk kell gondoskodnom... Hazamegyek! — határozott, amikor megpillantotta a közeli hegyoldalhoz ragasztott szülőfaluját. Szive vert, mint a kalapács, a torka összeszorult, amikor a bölcsőben meglátta pöttömnyi kisfiát, s amikor feleségét szívére szorította. 3. Matúi leült a kisfia mellé, s azon gondolkozott, mitévő legyen, Végül úgy döntött, hogy még napnyugta előtt ő is kimegy az erdőbe. Másnap reggel a kis hegyi falut SS-alakulat szállta meg. Ritter Obersturmführer összehívatta a falu népét. Tolmácsával kihirdette: — Lovakra, kocsikra, emberekre van szükségem. De ahogy látom, ez a falu is üres. Itt is csak asszonyok, gyerekek és öregek maradtak. Hol vannak a férfiak? Az erdőben, a partizánok között, ugye?! — kérdezte dühösen. Senki sem válaszolt... 4. Kitter SS-parancsnok odalépett az első sorban álló szőke Markához. — Hol az apád ...? Marka nem válaszolt. Ritter tolmácsával megismételtette a kérdést. De Marka most sem válaszolt. — Ugye, partizánI BeszéljI Marka bátran szembenézett az SS-parancsnokkal. — Majd szóra bírlak, te béka! Csinos vagy, de ez most nem segít rajtad! — dühöngött az SS-tiszt, és csizmája sarkával a lány mezítelen lábára taposott. Marka szeme könnybe lábadt, de fel sem jajdult. — Hol az apád? — ismételte Ritter a kérdést, s nagyobb erővel Marka lábára taposott. A kislány néhány pillanatig farkasszemet nézett az Obersturmführerrel, majd szemen köpte. 5. Halálos csend vette őket körül. Az SS-tiszt két lépést hátrált, kirántotta a pisztolyát és rálőtt a lányra. De Matús felesége közbevetette magát A fiatalasszony, Marka nővére súlyosan megsebesült. Pillanatok alatt vér öntötte el az arcát, aléltan terült el a földön. A pisztolydörrenés mintha jeladás lett volna. Kint a faluban gránátok robbantak, géppuskák kelepeltek. — Partizántámadási Bekerítették a falutl — jelentette félelemtől reszketve parancsnokának az egyik altiszt. — Mindenki fegyverbei — Az aknavetőket is bevetniI — parancsolta az SS-tiszt. — Kiirtjuk a csűrhét, mint a patkányokat. Az erdőből Is kifüstöljük a partizánokat! ~ (Folytatjuk) Köt 14 A HÉT KÉPES FILMREGÉNYE • Rendezte Michel fapdk • Főszereplő Stefan Kvietik
