A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-13 / 50. szám
JÓL SIKERÜLT EMLÉKEST A harminc év előtti eseményeket, a nácizmus áldozatainak emlékét szinte naponként idézzük, bizonyítva, hogy nem feledünk: örökké megőrizzük a hősök emlékét, akik a mi boldog, örömteli életünkért ontották vérüket... November közepén Matúákovóba (Taksonyba) hívtak meg a Radnóti Miklós halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékestre. Mint később kiderült, ilyen nevű falu tulajdonképpen nem is létezik, hiszen a községet közigazgatásilag már a járási székhelyhez, Galántához csatolták. De azért jó néhány évnek kellf még eltelnie, amíg a taksonyiak is galántainak vallják majd magukat — vélekedik a község lakosságának többsége. A szavalóversennyel egybekötött emlékest méltó idézése volt nagy antifasiszta költőnknek, aki maga is a fajgyűlölő fasiszta téboly áldozata lett. November 17-én délelőtt került sor az esti szavalóverseny érdekes, izgalmas elődöntőjére. Két kategóriában összesen harmincnégy versenyző lépett a színpadra, s az esti döntőbe a legjobb tizennyolc versmondó jutott tovább. Az első kategő?ia győztese végül Tóth Károly, a galántai magyar tannyelvű gimnázium tanulója lett, aki Bede Anna Emberi holnap című versét mondta el, a második kategóriában pedig Hollik Zsuzsa, a galántai járási újság — a Győzelmes Űt —! szerkesztője bizonyult a legjobbnak. Radnóti Miklós Hetedik ecloga című versével lépett a közönség elé. Meg kell még említenünk a második helyezett Mitlik Zita teljesítményét is, aki mély átérzéssel adta elő Gyurcsó István Európában című költeményét. A bíráló bizottság nemcsak a szép előadásmódot, hanem a vers megválasztását is értékelte, s Mitlik Zitának ítélte a legjobb versválasztásért járó különdíjat. Az emlékest műsora azonban nemcsak szavalatokból állt. Radnóti Miklós életéről Sipos Béla, a CSEMADOK galántai járási bizottságának elnöke tartott szép, lírai előadást. Örömmel láttuk viszont a színpadon a galántai gimnázium irodalmi színpadának tagjait, akik a Bori notesz című irodalmi összeállítással szerepeltek — ismét nagy sikerrel. S hogy a közönség a szünetekben se unatkozzék, arról a trsticei (nádszegi) citerazenekar gondoskodott. Bizony, néhány perc híján már éjfél volt, amikor a szép, színvonalas műsor véget ért. A jól sikerült emlékest befejeztével Blazsek Bélát, a CSEMADOK taksonyi helyi szervezetének titkárát kértem meg, mondjon néhány szót a falu kulturális életéről: — Községünk két legaktívabb szervezete a CSEMADOK és a Szocialista Ifjúsági Szövetség. Szorosan együttműködünk, általában minden kulturális rendezvényt közösen szervezünk. Közös akcióinkat hirtelen fel sem tudnám sorolni, csak a legutóbbit említem: körülbelül két héttel ezelőtt Lovicsek Bélával rendeztünk író-olvasó találkozót. — A maihoz hasonló emlékest, szavalóverseny is bizonyára volt már a faluban... A jó szervezés legalábbis arra mutat, hogy a rendezőségnek vannak már tapasztalatai. — A községben valóban szép ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A CSEMADOK Moldava nad Bodvou-i (szepsi) helyi szervezete ünnepi ülést tartott a szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet V a j k ó Ferenc mérnök, a helyi szervezet elnöke tartotta. Megemlékezett az elmúlt huszonöt év jelentős eseményeiről. Beszélt az 565 tagot számláló, a város legnagyobb létszámú és egyben egyik legaktívabb tömegszervezetének sikereiről és gondjairól. Theisz Jenő a kezdeti időszak eseményeit elevenítette fel. Az 1949 júniusában 16 taggal megalakult szervezetnek ugyanis évekig ő volt a titkára. Visszaemlékezett a megalakulás kezdeti nehézségeire, az alapító tagok áldozatkész munkájára. Boda Ferenc, a CSEMADOK járási bizottságának titkára a CSEMADOK küldetéséről s az alapszervezetek munkájának fontosságáról beszélt. Szanyi Mária, a rozsnyói Bányászati Múzeum néprajzszakos dolgozója a népi hagyományok kutatásáról és ápolásáról szólt. Ez a munka megújhodását éli napjainkban. Sajnos a járás területén nem szentelnek kellő figyelmet ennek a tevékenységnek. Ezután az elismerő oklevelek átadása következett. A helyi szervezet hét tagja kapott elismerő oklevelet a járási bizottságtól: Balázs Károly, Filomela Ferenc, Gebe József, Kostyenszky Ferencné, Stark Lászlóné, Szabó Ferenc, id. Vajkó Ferenc és Zsolner Katalin, harminchatan pedig a helyi vezetőségből. Az ünnepi ülés hivatalos része után, a helyi szervezet öntevékeny csoportjainak fellépése következett. A zsúfolásig megtelt kultúrházban műsort adott az énekkar, Szombathy László vezényletével, a színjátszókor Kellér Dezső: Rejtély című villámtréfáját adta elő, Király Erika és Köteles Ágoston szavalt, Miké Bálint citerázott. Somodi János megzenésített Petőfi verseket, a néptánc-csoport Győri Judit koreográfus vezetésével a Bodrogközi leánytánccal szerepelt, a Mezőgazdasági Technikum irodalmi színpada pedig hazai magyar költők verseiből adott elő összeállítást. (JURÁS DÁNIEL felvételei) Sípos Béla, a Galántai Általános Iskola igazgatója Radnóti Miklós életéről tartott előadást A második kategória első három helyezettje: Hollik Zsuzsa, Mitlik Zita és Csanaky Eleonóra múltja van a versmondásnak, de szavalóversenyt csak tavaly rendeztünk először, méghozzá szintén egy jelentős évforduló, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából. Ezt az akciót az egész falu szívügyének tekintette. A Galántai Városi Nemzeti Bizottságtól és az egységes földművesszövetkezettől anyagi segítséget kaptunk, a nőszövetség tagjai pedig a kultúrház takarításában és az ünnepi ebéd elkészítésében segitettek. — Valószínűleg a jövőben is sor kerül majd hasonló jellegű rendezvényre ... Az ünnepi gyűlés előtt nyílt meg az a kiállítás a kultúrház kistermében, amely plakátokkal, fényképekkel, jegyzőkönyvekkel, elismerő oklevelekkel igyekszik felidézni a szepsi helyi szervezet huszonöt éves kulturális tevékenységének fontosabb állomásait, kiemelkedőbb eseményeit. LIPTÁK LAJOS BECSÜLETES HELYTÁLLÁSSAL Dobosi József neve az utóbbi négy év alatt elválaszthatatlanul összeforrott a CSEMADOK nesvadyi (naszvadi) helyi szervezetének sokrétű tevékenységével. Elnöki tisztségében, a vezetőség tagjaival együtt, — Igen, a jövőben évente rendszeresen szeretnénk szavalóversenyt rendezni, valamelyik nagy költőnk vagy írónk emlékére. Jövőre valószínűleg Jókai Mór születésének 150. évfordulójára rendezünk ilyen akciót. Reméljük, a taksonyi CSEMADOK- és SZISZ-szervezet együttműködése továbbra is eredményes lesz, s még nagyon sokszor mehetünk a községbe a Radnóti-emlékesthez hasonló szép rendezvényekre. V. E. minden időben arra törekedett, hogy felfejlessze a helyi szervezet kulturális népnevelési tevékenységét. E törekvését siker koronázta, mert a fellendülő munkában egyre több sikert könyvelt el a férfi- és a női énekkar. Hasonló sikerek fémjelzik az 1965-ben alakult citerazenekar tagjainak munkáját is, akik a maguk készítette hangszereken játszanak. Mind a két kórus, mind a citerazenekar több járási és kerületi vetélkedőn sikerrel szerepelt. A naszvadiak az ő kezdeményezésére felújították az elfelejtett népi hagyományokat, egyebek között a Naszvadi lakodalmast, a Fonót és a szüreti felvonulást. E rendezvények iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg a községben, nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalok is szívesen segítettek az elkészületi, szervezési munkákban. A Lilla Irodalmi Színpad is Dobosi József elnöksége alatt alakult meg. Alig egy esztendős, de máris szép sikereket könyvelhet el. Repertoárja egyre bővül: alkalmi műsorokat tanulnak be a jelentős évfordulók ünnepségeire és a közönség szórakoztatására. Rendezvényeik iránt mindig nagy az érdek-10
