A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-13 / 50. szám

két találó szó jellemzi a legjobban a karácsonyi piacot. — Éspedig? — Áruválaszték és vásárlókedv...! — válaszolja vidáman, szélesre tárva karjait. öt óra, fél hat, hat óra . . . A pénztárkezelőknél és a csomago­­lókban nincs megállás. Mi tagadás, estére, a zárásra többnyire mindenki alaposan elfárad. Kapuzárás után a takarító személy­zet veszi birtokába az óruházat. Ti­zenöten vannak, bár a seprűn, ron­gyon, vödrön kívül három automatikus felmosógép is segíti munkájukat, bő­ven van mit tenniük, hogy nyolcra, fél kilencre végezhessenek munkájukkal. (Csak papírgöngyöleg és egyéb papír­­hulladék van itt vagy négy-ötszáz ki­logramm naponta!) A pénztárak bevételét külön csoport számlálja és kötögeti a bankjegyeket. Ma egy szerdai, szürke hétköznap van, az áruház személyzete szerint így nem is volt túl nagy forgalom. „Mindössze" 997 600 korona a mai bevétel. Hát igen . . . Körülbelül „mindössze" csak annyi, mint 450—500 ember tel­jes egyhavi jövedelme. S ez pedig igencsak nem kevés! Az igazgató, szaknyelven, így fogal­mazta ezt két tömör szóban: áruvá­laszték és vásárlókedv. Nos, hasonló stílusban, hadd tegyem én is hozzá: valóban az, méghozzá minden meny­­nyiségben! BORSAI M. PÉTER KONTÁR GYULA felvétele Hát hogy őszinte legyek, bizony nem na$on bíztam az aznapi lehalászás sikerében ... A ja­­kubovói halastavak fölötti ólomszürke felhőkből szakadt az áldás, mintha dé­zsából öntötték volna. Szerencsére, eb­ben az évben eléggé megedződtünk . .. — Mi az, csak nem fél a víztől?... Nedvesnek nedves ugyan, ^ nem vé­szes! — kajánkodik velem^gy gumi­­ruhás, derékig érő csizmába bújtatott fiatalember, és divatos kis szakállába nevet. — Mi egész nap áztatjuk ma­gunkat, s a halak is kitűnő egészségnek örvendenek!... A jckubovói halastavak a Stupavai Halgazdasághoz tartoznak. A második világháború után létesítették őket, s azóta Szlovákia legjobban jövedelme­ző halastavai közé tartoznak. A három legnagyobban a piacra „termelik" a halat, a negyedik tenyésztési célokat szolgál. A négy tó kiterjedése együtt kb. hatvan hektár, s ez nálunk már egészen szép vízfelületnek számit. Stefan Haramia, a stupavai központ gazdasági szakembere irányítja a leha­lászást. A halgazdasághoz összesen több mint 200 hektár kiterjedésű jó né­hány halastó tartozik. A tavak mellett kádak várnak a ficánkoló zsákmányra. Egyesekbe az anyahalak, másokba a halak apraja kerül, a legtöbbjébe azon­­ban a piacra szánt gyönyörű pontyok. Ezeket lemérik, majd teherautókra rak­ják, hatalmas kádakba. — Hová szállítják a pontyokat? — Stupavára, s onnan majd tovább az üzletekbe. Lassan-tassan megtudok mindent a nagy őszi lehalászásról, amit tudnom illik. Mégis annak örülök legjobban, hogy fnegismerkedhettem a halászokkal s a halgazdaság dolgozóival: a Kro­­nauer testvérekkel, a hatvanéves Péter­rel, hatvanöt éves Mikulással és a het­venegy esztendős Peterrel, aki ugyan már régen nyugdíjas, de hát nélküle szinte elképzelhetetlen az őszi halá­szat ... De vannak itt fiatalok is ele­gen. A fiatalok csoportjában a „legidő­sebb" halász is alig huszonhét éves. Húsz évvel ezelőtt mindössze 122 hek­tárnyi területet foglaltak el a szlovákiai halastavak, és évente kb. 430 mázsa hal került innen a piacra. Jelenleg Szlová­kia halastavainak összterülete 950 hek­tár, és évente 4520 mázsa halat fognak ki. Hát igen, a szaktudás! Míg 1954-ben egy hektárnyi területen 151, addig ta­valy már 482 kg volt a halak súlygyara­podása, s ez jóval meghaladja az or­szágos átlagot. — Miért? A stupavai halgazdaság üzemgazdá­sza válaszol: — A magyarázat igen egyszerű. Ná­a michalovcei halastavak összterülete 950 hektár, de csak 600 hektáron folyik haltenyésztés fogyasztási célokra. Ebben az évben 3300 mázsa különféle halat, főként pontyot szállítanak a boltokba. 5 mivel lényegesen többre lesz szükség karácsony előtt, a hiányt Csehországból pótoljuk. Tehát több halra, következésképpen több halastóra lenne szükség Szlovákiá­ban. Beszélgetés közben a halastó kiürült, a kádak viszont megteltek ficánkoló halakkal; indultak velük a gépkocsik, hogy az ízes ponty mielőbb a fogyasz­tók asztalára kerüljön. Szöveg és képek: SZLUKA JÓZSEF lünk jobbak az éghajlati viszonyok, mint Csehországban, több a nap­sütés ... Ennek ellenére, Szlovákiában mégis sokkal kisebb az egy főre eső halfogyasztás, mint Csehországban! Pedig egyedül a könnyen emészthető halhús tartalmaz foszfort, van benne A és D-vitamin. Csehszlovákiában az egy főre eső édesvízi és tengerihal­fogyasztás — beleértve a halkészítmé­nyeket is — kb. 3 kg, ebből mindössze 0,30 kg az édesvízi hal. összehasonlí­tásképpen: a Szovjetunióban 14 kg és Japánban, Svédországban, Norvégiában és Kanadában több mint 30 kg az egy lőre eső halfogyasztás! Amint már említettem, a stupavai és HALAK ÉS HALÁSZOK

Next

/
Thumbnails
Contents