A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-22 / 47. szám
■HHHHHB« vannak már a hagyományai. Az elmúlt huszonöt évben szép eredményeket ért el a koslcei (kassal) Új Nemzedék énekkara dr. Roskoványi László vezetésével. Jelenleg a legsikeresebb a már kilenc éve működő szepsl énekkar, ezt Szombathy László, a CSEMADOK jb elnöke vezeti. A szepsl dalárda jó munkáját bizonyltja, hogy az 1972-ben a galántai Kodály-napokon megkapták a bronzkoszorú minősítést. Már évek óta szépen dolgozik a tornaújfalusi vegyeskar Mázik Mihály vezetésével. Kívülük még a tornai hallatott magáról. A népművelési tevékenység terén a CSEMADOK-szervezetek munkája főleg előadások megtartására és különböző tanfolyamok megszervezésére Irányult. Nehéz volna pontoson megállapítani azt, hogy a szövetség megalakulása óta hány előadást tartottak a helyi szervezetek és mennyi volt az azokon résztvevők száma. Az 1960-as évek elején a tagság figyelemre méltó érdeklődést tanúsított a szlovák nyelvtanfolyamok iránt. Ezenkívül voltak még fő-, ző, varró és társastánc-tanfolyamok. Az előadások, előadássorozatok témájának kiválasztásánál a rendezők mindig a helyi követelményekből Indultak ki, betartva a párt- és állami szervek által a társadalom fejlesztése érdekében megszabott irányelveket. Voltak ezenkívül irodalmi estek, íróolvasó találkozók. A járás irodalomkedvelő közönsége közelebbről is megismerkedhetett Szalatnai Rezső, Fábry Zoltán, Illyés Gyula, dr. Czlne Mihály, Egri Viktor, Ozsvald Árpád, Forbáth Imre, Gál Sándor, Török Elemér, Batta György és mások munkásságával. Számtalan nagy sikerű rendezvénye volt a CSEMADOK-nak az elmúlt huszonöt év alatt. A Batsányi-kör számos olyan rendezvényt szervezett, amelynek híre nemcsak mlnálunk, de sok esetben Magyarországon, Romániában,' Jugoszláviában is nagy visszhangra talált. Ilyen rendezvények voltak a Kodály, 1. A somodi tánccsoport 2. Fábry Zoltán sírjának megkoszorúzása e jeles antifasiszta íróról elnevezett irodalmi és kulturális napok egyik hagyományos mozzanata 3. A sok tapsot aratott győrkei énekkar Bartók, Petőfi, József Attila, Ady, Rákóczl-emlékestek; a Tátray-vonósnégyes, Jancsó Adrienne, Béres Ferenc, Berek Katalin és más neves művészek vendég szerepeltetése. A rendezvények sokasága között — a már említetteken kívül — ott sze repelnek a különböző államünnepek, jeles politikai évfordulók alkalmából rendezett műsorok, emlékestek, továbbá vetélkedőkön (Nagy Évfordulók, Ki tud többet az SZNF-ről stb,), való részvétel, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságával közösen rendezett békeünnepélyek és egyéb akciók. Kuriózumként meg kell említeni, hogy a járás egy-két lelkes CSEMADOK-tagja az ötvenes években a Magas-Tátrában Is alakított egy helyi szervezetet, amely 6 évig dolgozott. A szervezet tevékenysége rövid kultúrműsorok betanulásából állt. A CSEMADOK járási és városi szer- ; vezete jó kapcsolatot tart fenn a társadalmi szervezetekkel, elsősorban a politikai és tudományos ismeretek terjesztésére alakult Szocialista Akadémiával. Példás az együttműködés a járási és a városi pártbizottsággal, a járási művelődési központtal, a járási nemzeti bizottság oktatás- és művelődésügyi osztályával és más szervekkel. > A kapcsolat kiépítéséből minden aktív tag kiveszi a részét, de a legnagyobb feladat mégis azokra hárult, akik az eltelt időszakban mint járási bizottsági elnökök tevékenykedtek. (Gondolunk itt a volt két önálló s most összevont járásra.) Ezek voltak: Tóth István, dr. Simái Béla, Urbán József, Kohn Péter, Kuzma Andor, Szabó Ferenc, Koleszár János, Fedics János, Mózes Sándor, Kurucz László, Spllka János, Légárt Ferenc, Halász József, dr. Mede István és jelenleg Szombathy László. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az elmúlt negyedszázad folyamán sikerekben gazdag tevékenységet fejtettek ki a járás CsEMADOK-szervezetei. Nem kétséges, hogy a siker titka a kitartó, a becsületes munkában rejlik. Mindazok munkájában, akik a CSKP művelődéspolitikai célkitűzéseinek végrehajtásával a proletár Internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében igyekeztek és igyekeznek a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemelkedésének ügyét szolgálni. GAZDAG JÓZSEF Szeretnénk, ha Teleki Miklósnéhoz hasonlóan a Hét minden olvasója szívügyének tartané a lap terjesztését Az ankét résztvevői Megyeren Jól esik a beszélgetés a virágokkal díszített asztal mellett Prandl Sándor, Fister Magda és Rudinsktf Lukács felvétele OLVASÚK ÉS SZERKESZTŐK- egy asztalnál Azt hiszem, kevesen ismerik azt a régi angol mondást miszerint „Ha Johnyt meg akarod tanítani latinul, kettőt kell nagyon jól ismerned: a latint és Johnyt.“ Ez újságírói nyelvre „lefordítva“ azt jelenti, hogy az újságírónak nemcsak a szakmáját kell ismernie, hanem a közönséget, az olvasókat is. A közelmúltban a CSEMADOK Calovói (nagymegyeri) és Horn? Bar-i (felbári) helyi szervezete ankétot rendezett lapunk olvasói és szerkesztői számára. Az újságszerkesztés régi, jól bevált módszere, hogy a szerkesztők időnként kötetlen beszélgetés formájában véleményt cserélnek az olvasókkal a lap tartalmáról. Ezért tettünk szívesen eleget a meghívásnak. Nagyon jól esett hallani, hogy mindkét helyen úgy nyilatkoztak a Hétről, mint szép, tartalmában gazdag hetilapról. S hogy nem volt hiábavaló látogatásunk, bizonyítja az is, hogy Teleki Miklósné tanárnő Nagymegyeren helyesen értelmezte a kultúra terjesztésének, forradalmi és nemzeti hagyományaink ápolásának feladatát. Az ankétot követő napokban hét előfizetőt szerzett lapunknak. Szeretnénk, ha hozzá hasonlóan többi olvasónk is szívügyének tartaná a lap terjesztését. A két találkozón az olvasók számtalan kérdést, problémát és javaslatot vetettek fel. Többek között felmerült a pályaválasztási tanácsadás gondolata. Major elvtérs, a Hét főszerkesztője, válaszában kifejtette, hogy ilyen témájú írásokat eddig is közöltünk. Riportokban bemutattunk néhány érdekes és kevésbé ismert szakmát, foglalkozást. Lovicsek Bélának az irodalommal kapcsolatos kérdéseket tettek fel. Érdeklődtek a szlovák és csehszlovákiai magyar írók kapcsolatáról. Egyebek között szó esett a szerkesztőségbe érkező levelekről is. örültünk annak, hogy a CSEMADOK szervezetei a két ankét rendezésével is bizonyították: szívügyüknek tartják a CSEMADOK- tagok, az olvasók és a lap, a szerkesztőségi kollektíva jó kapcsolatát. A jelenlevők betekintést nyerhettek a „kulisszák mögé“, az újságszerkesztés problémáiba, bővebben megismerkedhettek az egyes rovatok küldetésével, de mi is gazdagodtunk: közelebb kerültünk azokhoz az emberekhez, akiknek — és akikről írunk. FISTER MAGDA
