A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-15 / 46. szám

\ és révkalauzokat, az USA pedig meg­tagadta az aszuáni gát építéséhez ígért segélyt. 1956 októberében a konf­liktus angol—francia—izraeli katonai támadásban csúcsosodott ki. A csatorna virágkora A hadicselekmények idején szünetelt a csatorna forgalma. 1957 áprilisában nyitották meg újra. Kiderült, hogy az egyiptomi szakemberek és révkalauzok éppúgy megállják a helyüket, mint a külföldiek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a csatorna virágkora ezután kö­szöntött be. Erről tanúskodik az a tény, hogy míg 1961-ben 18 734 hajó haladt át, 1966-ban már 20 289. A Szuezi-csatorna fontosságára job­ban rávilágít az a tény, hogy a hajók rakományának háromnegyed része olaj volt, és hogy a csatornán át szállítot­ták a világ olajexportjának a felét. Még egy adat, hogy mit jelent a csa­torna Európa számára: az összes ha­jók 85 százaléka a csatornán át ju­tott Európába, illetve hagyta el Euró­pát. A közel-keleti háború és a csatorna Az 1967-ben kitört háborúkor Egyip­tom lezárta o csatornát, az izraeli tá­madók a csatorna két bejáratánál el­süllyesztettek egy-egy egyiptomi hajót és néhány cementszállító bárkát. A ha­dicselekmények idején a Keserű-tava­kon rekedt négy angol, három svéd, két lengyel, két nyugatnémet, egy ame­rikai, bolgár, francia valamint cseh­szlovák hajó. E hajók sorsa a csatorna újramegnyitásától függ. A közel-keleti háború kirobbanása óta eltelt hét esztendő során veszélyes méreteket öltött a csatorna elzátonyo­­sodása és eliszaposodása. Becslések szerint két méterrel töltődött fel a csa­torna medre. Az egyiptomi hatóságok részletes tervet dolgoztak ki arra, hogy miként szélesítik és mélyítik ki a csa­tornát (130 millió font költséggel biz­tosítani lehet azt, hogy akár 350 000 tonnás tartályhajók Is átkelhessenek a csatornán) a helyzet mégis az, hogy a közel-keleti háború következtében a vi­lágkereskedelemnek ez a fontos útvo­nala nem is használhatatlan. Egyip­tom csak külföldi segítséggel képes o csatornát helyreállítani és továbbfej­leszteni. A Szovjetunió és a szocialista országok e nagy feladat végrehajtásá­ban minden erejükkel támogatják Egyiptom népét. Az óra Görögországban sem jár visszafelé A ciprusi tragédia látványos poli­tikai fordulatot eredményezett Gö­rögországban. A katonai junta bele­bukott a ciprusi kalandba és Gizi­­kisz, a tiszti rezsim kegyelméből a köztársasági elnök karosszékébe ül­tetett tábornok kénytelen volt haza­hívni párizsi száműzetéséből Kara­­manlisz volt miniszterelnököt. De Karamanlisz többé nem folytathatta ott, ahol egykor abbahagyta. A régi Karamanlisz ugyanis, az amerikaiak és az atlanti politika legmegbízhatóbb híveként, a kom­munista és baloldali mozgalmak el­szánt ellenfeleként már egy ízben hosszú ideig volt miniszterelnök Gö­rögországban. A junta hétéves ural­ma alatt azonban a görög politika mélyén olyan szenvedélyek halmo­zódtak fel, amelyekkel sem Kara­manlisz, sem az amerikaiak nem számoltak. A CIA által távirányitott ciprusi puccs összeomlása ezeket a szenvedélyeket felszabadította és a nép haragját a NATO-ra és az ame­rikaiakra zúdította. így Karaman­lisz — aki egész politikai életében az Atlanti Blokk lelkes híve volt — kénytelen volt közölni: Görögország elhagyja az Atlanti Szövetség kato­nai szervezetét. Nyugat-Európában egyes kommentátorok ezt De Gaulle ama lépéséhez hasonlították, ami­kor Franciaországot kivonta a NATO katonai apparátusából. Görögország stratégiai helyzete azonban más: most először fordult elő, hogy olyan ország hagyta el a NATO katonai szervezetét, amely szocialista orszá­gokkal — közöttük a Varsói Szerző­déshez tartozó Bulgáriával — hatá­ros. Közvetlenül ezután az is kiderült, hogy Karamanlisz a szorosabban vett belpolitikai életben sem foly­tathatja pályafutását ott, ahol a ka­tonai puccsot megelőzően abbahagy­ta. A görög politikai történelem sorsdöntő változása következett be, amikor Florakisz, a Görög Kommu­nista Párt főtitkára nyíltan vissza­térhetett hazájába, majd hivatalo­san is legálisnak minősítették a Gö­rög Kommunista Pártot. Ezzel Európa egyik hősi múltú, harcokban edzett kommunista párt­ja nyerte el ismét a legális szer­vezkedés lehetőségét. Olyan párt, melyet 1948 óta föld alá kényszerí­tettek. Ezzel párhuzamosan a többi baloldali erők is működési lehető­séghez jutottak. Így például az EDA, ez a haladó baloldali egységpárt, amelyben a katonai puccsot meg­előző években kommunisták is tevé­kenykedtek, s amely az utolsó, va­lamennyire Is szabad választásokon a szavazatok csaknem egyharmadát megszerezte. Hogy maga Karamanlisz is aggo­dalommal néz a november tizenhe­tedikén megrendezésre kerülő vá­lasztások elé, azt az új választási törvény is mutatja. Eszerint azok a pártok, amelyek 17 százaléknál ke­vesebb szavazatot kapnak, nem jut­hatnak mandátumhoz. Két pártból álló pártszövetség esetén azonban már csak 25, hármas szövetség ese­tén pedig 30 százalék kell ahhoz, hogy a szövetkező pártok részt ve­hessenek a mandátumok elosztásá­ban. Karamanlisz ugyanis arra szá­mít, hogy a ciprusi sokk után, a „nemzeti szükségállapotra“ hivat­kozva tömörítheti a jobboldali erő­ket, miközben a kínzókamrákból, börtönökből és száműzetésből ki­emelkedő baloldal erői még gyen­gék és megosztottak maradnak. Az elkövetkező választás mutatja majd meg, hogy ez a számítás beválik-e — es mennyi időre! Florakisz, a Görög KP száműzetés­ből hazatért főtitkára Karamanlisz görög miniszterelnök és Mavrosz külügyminiszter aggo­dalommal szemlélik a mélyből fel­törő erőket... 0 Argentínában és Brazíliában be­tiltották a fogamzásgátlók árusítá­sát. A fogamzásgátlók használatá­nak tilalma mindkét dél-amerikai országban a népesedési politika céljait szolgálja. Tudnunk kell ugyan­is, hogy mindkét országnak nagykl­­terjedésű területei vannak, melye­ken négyzetkilométerenként keve­sebb, mint tíz ember él. Mindkét országnak nagy népesedési tervei vannak: Argentína az elkövetkező századfordulót ötven-, Brazília pe­dig kétszázmillió lakossal kívánja Bevárni, ami mindkét országban a mai lakosság kétszeresét jelenti. 0 Giuseppe Barabati vegyésztech­nikus, a Nápoly melletti Bagnoli városka lakója hosszú ideig ügyet sem vetett a szenespincéjében po­rosodó ócska ládára. Még az édes­anyja helyezte oda, de soha nem említette, hogy valamilyen értéket rejteget. Barabati szenet rendelt, s mivel pincéjében már nem volt hely, elhatározta, hogy rendet csi­nál. Kinyitotta az ócska ládát, hogy megnézze, mit dobhat ki belőle. Legnagyobb meglepetésére a sok kocát közül egy jól megőrzött he­gedű Is előkerült. Csodálkozott, mert a családjában soha senki sem hegedült. Jobban megnézte és fel­figyelt a hegedű belsejébe vésett felirata: Antonius Stradiváril Szak­emberhez fordult és az megállapí­totta, hogy eredeti Stradlvári-hege­­dűről van szó. A szegény vegyész egyszerre gazdag ember lett. 0 Erzsébet angol királynő, akit ed­dig is a világ leggazdagabb asszo­nyának tartottak, még gazdagabb lett. A királynő egyik póstagalamb­­ja győzött a Winchester és Sandi­­ringham között megtartott verse­nyen. Az első díj pénzjutalom volt: három fontsterling. # Az amerikai csavargók évi köz­gyűlésén megválasztották a csavar­gók királyát és királynőjét. A király a „Lassú" Arthúr Parker, a király­nő pedig a „Lelokatolt" Mitzy Dan­­field lett. Parkért most választották másodszor királynak, Mitzy Dan­­field pedig már öt éve viseli a cí­met. A dolog érdekessége, hogy a királynőnek — gúnyneve ellenére — minden választásra sikerül szabad­lábra kerülni. 0 Patty Pravo olasz énekesnőt meglepte a cenzúra. Az olasz rá­dióállomások ugyanis többé nem közvetíthetik azt a dalt, amelyet egy olyan nőről énekel, aki a szexet ugyan szereti, szaporodni azonban nem hajlandó. A dal betiltása óta rendkívül megnövekedett a dalt tartalmazó lemez Iránt a kereslet. • Miért szeretik a férfiak jobban a szép nőket, mint az okosakat? A kérdésre Yves Montand Ismert fran­cia énekes és színész így válaszolt: „azért, mert több a buta férfi, mint a vak".

Next

/
Thumbnails
Contents