A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-15 / 46. szám
A közelmúltban Csehszlovákiában járt Fábián Zoltán író, a Magyar írószövetség titkára. Felhasználtuk az alkalmat, hogy elbeszélgessünk c két ország, illetve népeink irodalmi kapcsolatairól. Elsősorban arról, hogy az utóbbi években hogyan alakultak, formálódtak ezek a baráti kapcsolatok a két ország írószövetségei között. Fábián Zoltán a kölcsönös közeledésről a következőket mondotta: Fejlődő irodalmi kapcsolataink — Régiek, meghittek és termékenyek ezek a kapcsolatok, akár a szlovák, akár a cseh írószövetségre gondolok. A meghittségen azt értem, hogy túl a hivatalos találkozókon, igen sok személyes barátság, baráti szál Is egymáshoz köti a szlovák és a magyar, a cseh és a magyar írókat. Mindez megnyilvánul azokon a tárgyalásokon és megbeszéléseken, ahol közös dolgainkat Igyekezünk tisztázni. Nyilvánvaló, hogy csak hivatalos módon nehéz elintézni, megoldani a leghivatalosabb kérdéseket is. Szükséges elintézésükhöz az az elemi, emberi kötődés, amely a fogalmakat hamarabb tisztázza, és ebből eredően a fogalmak tisztázását gyorsabban követhetik a tettek, cselekedetek. Nemrég hazánkban járt a Cseh írószövetség új elnöke, Kozák elvtárs. Dobozy elvtárssal, a Magyar írószövetség főtitkárával tárgyaltak és jómagam is részt vettem egyik-másik megbeszélésükön. Nyugodt lélekkel mondhatom, teljes volt az egyetértés közöttük abban, hogy tovább kell fejleszteni ezeket a kapcsolatokat és egyre termékenyebbé kell tenni a közös munkát. A jövő — az én megítélésem szerint — igen hamar jó eredményeket hoz majd. Beleértve a közös könyvkiadást, a kölcsönös írócseréket a két ország között és az egyéb közös vállalkozásokat. Másfél évvel ezelőtt a tudományos-fantasztikus irodalom dolgában volt közös vállalkozásunk, A szocialista országok írószövetségei létrehoztak, megPASZLEJ SZAMIK: A tigrisbőrös lovag Tik-tak, tik-tak. Tik-tak, tik-tak. Napra éj. Napra éj. Valakit röpít a mén. Napra éj. Napra éj. Felettük kerengő holdak. A napok fürtökben összekondulnak, Akár a kerekek hátra forogván. S valahol ott elöl, Kodusej erődje áll. És Neszon-Daredzsin a bástya tömlöcében ül. A tigrisbőrös lovag segítségére siet. Napra éj. Napra éj. Hatalmas párduc száguld velük. Kutyahüséggel szolgál. De a lovag elfárad, félúton megáll. Háromszor háromszáz tájon át szökőkutak boldogságáról dalolt. Most minden, minden elmarad. Akár az álom, elmarad. Ami előtte áll harc, barátság, szerelem. Előtte, előtte áll — betölteni a reményt. Napra éj. Napra éj. Tik-tak. Tik-tak. Már közeleg — halljátok? lópata kopog. Nem! Csak az én szivem, (vagy a tiétek?) dobog. szerveztek egy találkozót, illetve megbeszélést. Ezen a megbeszélésen találkoztak az európai szocialista országok írószövetségeinek küldöttei, hogy tisztázzák a tudományos-fantasztikus irodalom jelenlegi kérdéseit. Szóval tisztázni kellett a ránk váró feladatokat és kialakítani a közös álláspontot. Ezen a megbeszélésen cseh és szlovák írók is részt vettek és jótékonyan működtek közre, véleményük erős befolyást gyakorolt a találkozón kialakult álláspontokra. • Természetesen a nemzetiségek, a nemzetiségi irók is tevékeny szerepet játszanak népeink irodalmi kapcsolatainak erősítésében. — így van. A nemzetiségi írók feladata óriási. Olyan szolgálatot vállaltak és végeznek, amely szolgálat mindenképpen hasznos népeink számára. Itt született meg éppen, a szlovákiai magyar írók körében az a kifejezés, hogy hídverő munka, hídverő feladat. Akár Fábry Zoltánra gondolunk, akár Egri Viktorra, akit nemrég tüntetett ki a magyar állam. De emlegethetnénk a fiatalabbakat is. Olyan kapcsolatteremtő, formáló, alakító munkát kezdtek el annak idején, amit a fiatalabb nemzedék ma tovább folytat. E kapcsolatteremtő munka nélkül állítom, sőt biztos vagyok benne, a szlovák és a magyar irodalmi élet, de nemcsak az irodalmi élet, hanem a két nép szellemi élete között Is sokkal felszínesebb lenne a termékeny együttműködést hozó tevékenység. A nemzetiségi íróknak van egy különleges képességük, különleges adottságuk, nemcsak a saját anyanyelvűket, jelen esetben nemcsak a magyar irodalmat ismerik, hanem a másik népnek a nyelvét és Irodalmát is. Ahol élnek, a hazájuk anyanyelvén írók, jelen esetben a szlovák írók működését, illetve tevékenységét is nagyon jól ismerik. Ez, a két nyelvben való tájékozottság, a két irodalomban való elmélyült ismeretanyag feltétlenül azt hozza létre, hogy mind az egyikben, mind a másikban otthonosan érzik magukat, s ez teszi lehetővé számukra a közvetítő szerepet, hogy mi, például otthon, Magyarországon jobban megértsük a szlovák irodalmat, legyen szó Minác, Novomesky vagy mások munkásságáról. Itt nemcsak a fordítói munkára gondolok, szeretném ezt hangsúlyozni. A fordítás önmagában is Jelentős munka, nyilvánvaló. De ezen túl arra a kommentáló munkára, arra az értelmező tevékenységre Is gondolok, amelyet a nemzetiségi (rák legjova végzett és végez mindmáig. Állítom, hogy a magyar Irodalomba rengeteg olyan új elem, formai kísérlet került be és formálta a magyar irodalom arculatát, gazdagítva mindazt, ami a nemzetiségi írók, Jelen esetben a csehszlovákiai magyar írók, de mondhatnám azt is, hogy a romániai magyar írók jóvoltából vált Ismeretessé számukra. Az a sajátos avantgarde törekvés, amely többek között éppen Laco Novomesky költészetét jellemzi, kevésbé hatott volna a magyar költészetre, ha nincsenek nemzetiségi írók, akik egy. részt fordítják költészetét, másrészt felismerve nagyságát — kellőképpen propagálták és propagáljak. • Mit gondol, Fábián elvtárs, hogyan alakulnak a jövőben ezek a bensőséges kapcsolatok írószövetségeink között? — Biztos vagyok benne, hogy tovább gazdagodnak, nem is lehet másként, hiszen egymásra utaltak vagyunk és társadalmi rendszerünk rokon lévén, mind a csehek, mind a szlovákok velünk együtt építik a szocializmust. Mindez eszmei közösséget Is jelent mindannyiunk számára. Ezen túl hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak az irodqlml, de a gazdasági életben is egymásra vagyunk utalva, Itt, Kelet- Európában. Az a fajta szoros együttmunkálkodás, amely a kis népeket erősíti, megteremti majd a lehetőséget arra is, hogy az egész emberiség életébe termékenyebben kapcsolódhassék be — fejezte be nyilatkozatát Fábián Zoltán, a Magyar írószövetség titkára. DtNES GYÖRGY
