A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-08 / 45. szám
Terveh és feladutoh A CSEMADOK helyi szervezeteinek életében az ősz és tél jelenti azt az időszakot, amikor a kulturális és szervezeti élet teljes erővel kibontakozik. Amíg a késő tavaszi és nyári hónapokra úgy tekintünk, mint a nagyszabású dal- és táncdalünnepélyek s emléknapok rendezésének Időszakára, addig az őszi és téli időszak a tánccsoportoknál, énekkaroknál, éneklő csoportoknál és a színjátszóknál a felkészülést jelenti a nagy tavaszi és nyári seregszemlékre. Természetesen, ez a felkészülés nem öncélú, hanem szerves részét képezi a falu és város kulturális életének. Ennek az időszaknak fő jellemzője, hogy a műkedvelő együttesek, énekkarok és tánccsoportok a saját falujuk vagy városuk közönsége előtt lépnek fel produkciójukkal, meglátogatják a környező falvakat és itt mérik le először produkciójuk értékét. Ebben az időszakban indul meg a CSEMADOK helyi szervezeteiben a pezsgő szervezeti élet, a népművelési és a kulturális munka, amely ma már ugyan nem idényjellegű tevékenység falvainkon, de mégis megállapítható, hogy az ősz és a tél folyamán helyi szervezeteinkben, több ilyen jellegű akció kerül megrendezésre, mint a nyári időszakban. A CSEMADOK helyi szervezeteinek egyik legfontosabb feladata lesz az elkövetkezendő időszakban az évzáró taggyűlések megszervezése, melyeknek az elmúlt év tevékenységének értékelésén, valamint az új vezetőség megválasztásán kívül, egyik legfontosabb célja kidolgozni s a tagság elé terjeszteni a jövő évi munkatervet, kiindulva a CSEMADOK Központi Bizottsága és a járási bizottságok által meghatározott feladatokból, figyelembe véve a helyi adottságokat és körülményeket. Ha már arról beszélünk, hogy az évzáró taggyűlések egyik legfontosabb feladata a jövő évi terv kidolgozása, akkor meg kell említeni, hogy elsősorban mire irányuljon a helyi szervezetek munkaterve. A megszokott munkaformák tervezésén kívül helyi szervezeteinknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a polgári ügyeket intéző testületekkel való együttműködésre, aktívan részt kell venniük azokban az akciókban, amelyeket ezek a testületek szerveznek. Szorosabb kapcsolatot kell kiépiteni a népkönyvtárakkal és a CSEMADOK tevékenységét az irodalom népszerűsítése területén szorosan össze kell kapcsolni a népkönyvtárak munkájával. A CSEMADOK helyi szervezeteinek munkájában előtérbe kerül a műemlékek védelmének, ápolásának kérdése. Ez i^ alkalmas arra, hogy dolgozóinkkal és tagságunkkal megismertessük azokat a hasonló hagyományokat. amelyekre a ma és a Jövő nemzedékei építenek. Természetes, hogy a munkaterveknek magukba kell foglalniuk a népművészet és a népművelés különböző munkaformáit aszerint, hogy a helyi szervezet milyen feltételek mellett végzi munkáját. A helyi szervezetek évzáró taggyűléseinek különös jelentőséget ad az a tény, hogy az idén ünnepeltük a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulóját. Tehát jubileumi év ez, ezért úgy gondoljuk, hogy helyi szervezeteink a legjobban akkor Járulnak hozzá az évforduló méltó megünnepléséhez, ha az évzáró taggyűléseket felhasználják a CSEMADOK taglétszámának bővítésére, igyekeznek megnyerni idősebbeket és főleg fiatalokat, hogy lépjenek be a szövetségbe, vegyenek részt munkájában. Szövetségünk számára a központi bizottság által kitűzött hetvenezres taglétszám elérése politikai kérdés. Fokmérője ez a csehszlovákiai magyarság bizalmának szövetségünk iránt. Politikai kérdés, mert mihden új tag belépésével növekszik azoknak a tábora, akik önként vállalják a formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúra terjesztését és szervezését faivalnkon és városainkon. Más szóval: önként vállalják a CSKP művelődéspolitikájának maradéktalan megvalósítását. Éppen ennek a munkának önként vállalásában van szövetségünk ereje és erre alapozódik tekintélye is. Az évzáró taggyűléseknek igen nagy jelentőséget ad az a tény, hogy ezek egyben a jövő év februárjában és márciusában megrendezendő járási konferenciák előkészítésének alapját Is képezik. Az évzáró taggyűléseken, az új vezetőségen kívül, megválasztják a járási konferenciák küldötteit. Tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy évzáró taggyűléseink a járási konferenciákra azokat a küldötteket választják, akik a legaktívabbak voltak a helyi szervezeteinkben és mindig szilárdan álltak a proletár nemzetköziség és szocialista hazafiság alapján. Ez már önmagában Is hozzájárul a járási konferenciák sikeréhez és lényegében megszabja a járási bizottságok összetételét is. Mindez csak aláhúzza a CSEMADOK évzáró taggyűléseinek Jelentőségét, szövetségünk egész jövőbeni munkájának szempontjából. Ezért igen felelősségteljes feladat áll a helyi szervezetek vezetőségei előtt az évzáró taggyűlések jó előkészítése során, mert ha igaz az a közmondás, márpedig igaz, hogy „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát", akkor az is igaz, hogy amilyen jó és színvonalasak lesznek évzáró taggyűléseink, olyan színvonalas lesz a jövőbeni munkánk a kulturális és népművelési munka minden területén. Természetesen, a CSEMADOK tevékenysége helyi szervezeteinkben igen sokrétű, számos munkaforma érvényesül. Szövetségünk minden állami szerv és a Nemzeti Front által szervezett akcióból a maga módján kiveszi részét, és így csak természetes, hogy az évzáró taggyűlések nem az egyetlen Jelentős momentumot jelentik szövetségünk életében. Szövetségünk központi bizottságának tervei szerint, helyi szervezeteink kivétel nélkül részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójának megünneplésében és ezt követően a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának akcióiban. Ezért csak természetes, hogy szövetségünk belső életének akcióit össze kell kapcsolni az össztársadalmi jelentőségű eseményekkel. Évzáró taggyűléseinket is össze kell kapcsolni a NOSZF és a csehszlovákszovjet barátság hónapjának akcióival, Ezenkívül egyik legfontosabb feladatunk lesz, hogy minden CSEMADOK helyi szervezet dolgozzon ki önálló munkatervet a NOSZF évfordulójának és a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának akcióira, konkréten megszabva, hogy a helyi szervezet milyen előadásokat és kulturális műsorokat szervez ez alkalomból. Táncegyütteseink, énekkaraink, színjátszó együtteseink, irodalmi színpadjaink aktivitása ez alkalomból igen fontos kérdés. Nem utolsósorban fontos, hogy helyi szervezeteink beszélgetéseket és előadásokat szervezzenek a szovjet népek életéről, a szovjet irodalomról és művészetről, a tudomány fejlődéséről a Szovjetunióban, a szovjet békepolitika eredményeiről, hazánk és a Szovjetunió barátságának politikai és gazdasági jelentőségéről, a lenini nemzetiségi politikáról. A csehszlovák-szovjet barátság hónapja tehát széles teret nyit helyi szervezeteink számára a kulturális munka minden területén. A CSEMADOK tagsága részére szervezett akciókon kívül helyi szervezeteinek biztosítani kell a CSEMADOK tagság részvételét azokon az akciókon, melyeket a párt és a Nemzeti Front szervei rendeznek a barátsági hónap alkalmából. Fel kell használni a barátsági hónapot arra, hogy tovább mélyüljön és erősödjön a CSEMADOK és a többi társadalmi szerv kapcsolata és együttműködése. Az őszi és téli időszak általában a népművelési munka fokozását hozza magával. E területen helyi szervezeteink fő feladata, hogy egyre több olyan előadás megszervezését vállalják, melyek elősegítik a szlovák és a magyar nép barátságának elmélyítését. Szükséges, hogy egyre jobban előtérbe kerüljenek olyan előadások, beszélgetések és vitaestek, melyeknek célja a forradalmi munkásmozgalmi hagyományok. ápolása, a párt és a munkásosztály kiváló harcosairól és a munkásosztály forradalmi hagyományairól való megemlékezés. Tudatosítanunk kell, hogy a munkásmozgalom forradalmi hagyományaiból meríthetünk ma is a legtöbbet a népeink közötti barátság elmélyítése érdekében. Ezekben a hagyományokban találjuk meg a proletár nemzetköziség legtisztább megnyilvánulásait, az osztáiyszempontok maradéktalan érvényesülését, mely egységes frontba kovácsolta a cseheket, szlovákokat, magyarokat és ukránokat a közős ellenség, a kapitalizmus és a fasizmus elleni harcban. A közös ellenség ellen megnyilvánuló közös érdek ma a szocialista haza építésében folytatódik, melynek sikerei a közös munka eredményei következtében jöttek létre. Mindezen tények népszerűsítése népművelési munkánk egyik legfontosabb feladata. Az irodalmi nevelés és a könyvvel való munka a CSEMADOK egyik sajátos küldetése. Az őszi és téli időszak igen alkalmas arra, hogy helyi szervezeteink szerzői és irodalmi esteket, valamint könyvkiállításokat rendezzenek. Ez a munkaforma már eddig is igen szép eredményeket hozott szövetségünk tevékenységében. Az internacionalista nevelés egyik fő részét képezi a cseh és a szlovák irodalomból rendezett estek, mert velünk együtt élő népek irodalmának és történelmének megismerése jelentős mozgató rugója népeink barátsága elmélyítésének. Az őszi és téli időszakban kerülnek megrendezésre KoSicén (Kassán) a Kazinczy Nyelvművelő Napok. Ez lényegében a CSEMADOK különböző szinten működő nyelvi szakbizottságainak fóruma, melyen értékelik az év folyamán elért eredményeket és kitűzik az elkövetkező év feladatait. Ezek azok a feladatok, amelyek szövetségünk előtt állnak az őszi és téli időszakban. Végezetül még szeretném megemlíteni, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére négyfordulós vetélkedőt rendez, melyben részt vesznek a CSEMADOK helyi szervezetei, járási bizottságai és a központi bizottság. A vetélkedő címe: „30 év szabad hazában". A vetélkedő során szeretnénk bemutatni mindazokat az eredményeket, melyeket elértünk különösen Dél-Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődésében az elmúlt 30 év alatt. Ezért szükséges, hogy helyi szervezeteink már ebben az évben hozzákezdjenek a vetélkedő csoportok szervezéséhez és a vetélkedőre való felkészüléssel emeljenek méltó emléket annak a történelmi eseménynek, mely meghozta számunkra a szabadságot és a békés életet. VARGA JANOS a CSEMADOK KB titkára Gyure Janosné a ritka-szép meny asszonybúcsúztatóval szerepelt • • • Persze, aznap mindez természetes is volt, mert a népszerű bratislavai Kulturpark nagyterme ezen a szombaton a szlovákiai magyar népdalénekesek és éneklő csoportok Csallóköztől Bodrogközig „"Tavaszi szél vizet áraszt.. néven számontartott országos népdalversenye döntőjének színhelye volt. A gyorsan szaladó idővel arányosan vált egyre komolyabbá a próbák hangulata, s egyre szebben, egyre tisztábban csendült fel a dal. Jól sikerült a kora délutáni főpróba is, ami csak növelte a szereplők bizalmát. így fokozódott a lámpalázzal vegyülő várakozásteli izgalom, mígnem a zsúfolásig megtelt terem vadonatúj hangerősítő berendezésének bosszantóan makacs műszaki hibája miatt ugyan kissé megkésve, de annál nagyobb örömmel megkezdődhetett a verseny: a helyi, körzeti, járási és kerületi fordulók legjobbjainak bemutatkozása. Népdalénekeseinknek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a CSEMADOK megalakulásának negyedszázados évfordulója jegyében megrendezett vetélkedője — melynek fő célja, hogy új, eddig ismeretlen népdalokkal és dallamváltozatokkal gazdagodjék dalkultúránk kincstára s ezekkel az érdeklődők széles köre is megismerkedhessen — a bratislavai döntőben is négy önálló kategóriában folyt. A bíráló bizottság, Ag Tibor vezetésével, külön kategóriában értékelte azokat a szólóénekeseket, akik a dalokat kiadott népdalgyűjteményekből vagy saját falujuk illetve tájegységük énekeseitől tanulták meg; s külön azokat, akik olyan dalokat énekeltek, amelyeket nem erre a versenyre tanultak be, hanem már régebben tudják és éneklik őket, s így egy falu vagy egy-egy tájegység élő népzenei anyagát képviselik. Hasonló módon, különkülön bírálták a férfi és a női éneklő csoportokat is. Természetes, hogy emellett az előadásmódot, a műsor szerkezeti összeállítását, az intonációt és a versenyzők fellépését, a közönségre gyakorolt hatását is figyelembe vette a zsűri. A műsor a szebbnél szebb népdalok felejthetetlen seregszemléje volt. Népdalénekeseink országos versenyének ez idei, sorrendben immár negyedik döntője is hűen tükrözte azt az örökérvé-10 Hőt
