A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-08 / 45. szám

FENYKEPEZZEN ON IS! 1. Elek Tibor Bratislava i olvasónk felvétele: A szájharmonikái. 2. Csala Gyula sahyi (ipolysági) olvasónk felvétele: j épület régi helyén. 3. Gáspár István fil'akovói (füleki) olvasónk felvétele: Ismerkedés. A N AGY OKTOBER jelentősége felbecsülhetetlen Az 1917-ben Oroszországban leját­szódó forradalmi események kiha­tása jelentősen befolyásolta az egész emberiség történelmét. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom utat nyitott a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való világméretű átmenet kezdetéhez. Az orosz proletáriátus sikereinek eredményeként a világ egyhatodán megalakult a munká­sok és parasztok kizsákmányolástól mentes állama, amely sokoldalú te­vékenységével és a szocialista tár­sadalmi rendszer alapjainak leraká­sával új utat mutatott a világ el­nyomott népeinek. A megalakult fiatal szovjet ál­lamnak és a kommunista pártnak bel- és külpolitikai téren igen sú­lyos problémákkal kellett megküz­denie. Az első világháború utolsó szakaszának bonyolult viszonyai kö­zött a forradalom sikerét és ered­ményeit csakis békés körülmények között lehetett biztosítani. Erről Lenin már a forradalom előestéjén így írt: „A béke kérdése, napjaink legfontosabb kérdése.“ Az ismert békedekrétum, Október .első dekré­tuma a fiatal, békeszerető szovjet állam fontos okmánya lett. A hata­lomra került proletáriátusnak sike­rült a maga oldalára állítania a dolgozók óriási tömegeit s a hadse­reg jelentős részét. 1917 októbere után két irányvonal alakult ki a vi­lágpolitikában : a népek biztonságá­nak és szabadságának irányvonala, árhelyet a szocialista társadalom, s az agresszióra és a háborúra törek­vés, amelyet az imperializmus kép­visel. A szovjet nép igen nehéz viszo­nyok között kezdett hozzá az el­pusztított ország újjáépítéséhez, a szocialista gazdasági rendszer meg­szervezéséhez, a tudományos és kul­turális élet felvirágoztatásához, a proletár hatalom megszilárdításá­hoz, s eközben készülnie kellett a belső ellenforradalmi erők és a kül­földi intervenciósok elleni védelmi harcra is. A Szovjetuniónak a szo­cializmus építésében járatlan úton kellett haladnia, mégis olyan sike­reket ért el, amelyek következtében az egykor elmaradt cári Oroszor­szágból a világ egyik vezető ipari és katonai hatalma lett. A leninizmus eszméire támaszko­dó szovjet hatalom az ország vala­mennyi népét egységes, összetartó nagy családban tömörítette, politi­kai egyenjogúságot biztosított szá­mukra, és a korábban fejletlen pe­remvidékek óriási gazdasági és kul­turális fejlődésen mentek keresztül. A mélyreható gazdasági és kulturá­lis változásokkal egyidőben meg­szűnt a nemzetiségi elnyomás és kialakult a Szovjetunióban élő né­pek barátsága és testvérisége. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme után bebizonyo­sodott, hogy a proletáriátus hata­lomra jutásának megvannak a reá­lis lehetőségei. A világ proletárjai és haladó erői saját célkitűzéseiket, forradalmi törekvéseiket látták megvalósulni a Szovjetunióban, a kizsákmányolást megszűntető, a nép­uralomra és a nemzetek békés együttműködésére épülő új szocia­lista államban. A győztes forradalom óta eltelt időben bizonyossá vált az orosz pro­letáriátus hatalomra jutásának óriá­si jelentősége. Az utóbbi évtizedek­ben megváltozott a világ arculata, s ez elsősorban Október eszméinek, vagyis a szocializmus győzelmének kétségbevonhatatlan eredménye. Az NOSZF sikere és a szocialista vi­lágrendszer kialakulása új távlato­kat nyitott a gazdaságilag elmara­dott népek, országok felszabadító mozgalma előtt. A lakosság legszé­lesebb rétegeinek részvételével vi­lágszerte megerősödtek a demokra­tikus mozgalmak. Ezek eredménye­képpen a társadalmi fejlődés fő irányát már az imperialistaellenes erők határozzák meg. Napjainkban az emberiség egy­­harmada él szocialista rendszerben. Ugyanakkor befejezéséhez közele­dik az elnyomó gyarmati rendszer teljes összeomlása. A hajdani gyar­matbirodalmak romjain több mint 70 új független állam keletkezett. A jelenkori felszabadító mozgalmak jellegzetes vonása, hogy társadalmi bázisuk rendkívül kiszélesedett. Az ázsiai, afrikai és latinamerikai né­pek forradalmi mozgalma következ­tében a kapitalista gyarmatbirodal­mak egymás után omlanak össze. Ez az imperializmus ellen irányuló, a nemzeti felszabadulásért folyó, jellegét tekintve általános, demo­kratikus harc szorosan összefonódik a munkásosztály szocializmusért fo­lyó küzdelmével. Bebizonyosodik az a lenini jóslat miszerint: „A világ­­forradaíom elkövetkező döntő csa­táiban a földkerekség lakossága többségének kezdetben a nemzeti felszabadulásra irányuló mozgalma a kapitalizmus és az imperializmus ellen irányul.“ A Nagy Októberi Szocialista For­radalom világtörténelmi jelentőségű tapasztalatai, a leninizmus elmélete és gyakorlati megvalósítása, vala­mint a leszűrt tanulságok felbecsül­hetetlen jelentőségűek a társadalom átalakításáért folytatott küzdelem szempontjából. Korunk eseményei azt bizonyítják, hogy a világ haladó erői és a szocialista államok feltar­tóztathatatlanul megoldják azokat a feladatokat, amélyeket a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom állí­tott az emberiség elé. Dr. KISSLING ELEONÓRA

Next

/
Thumbnails
Contents