A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-08 / 45. szám
FENYKEPEZZEN ON IS! 1. Elek Tibor Bratislava i olvasónk felvétele: A szájharmonikái. 2. Csala Gyula sahyi (ipolysági) olvasónk felvétele: j épület régi helyén. 3. Gáspár István fil'akovói (füleki) olvasónk felvétele: Ismerkedés. A N AGY OKTOBER jelentősége felbecsülhetetlen Az 1917-ben Oroszországban lejátszódó forradalmi események kihatása jelentősen befolyásolta az egész emberiség történelmét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat nyitott a kapitalizmusból a szocializmusba való világméretű átmenet kezdetéhez. Az orosz proletáriátus sikereinek eredményeként a világ egyhatodán megalakult a munkások és parasztok kizsákmányolástól mentes állama, amely sokoldalú tevékenységével és a szocialista társadalmi rendszer alapjainak lerakásával új utat mutatott a világ elnyomott népeinek. A megalakult fiatal szovjet államnak és a kommunista pártnak bel- és külpolitikai téren igen súlyos problémákkal kellett megküzdenie. Az első világháború utolsó szakaszának bonyolult viszonyai között a forradalom sikerét és eredményeit csakis békés körülmények között lehetett biztosítani. Erről Lenin már a forradalom előestéjén így írt: „A béke kérdése, napjaink legfontosabb kérdése.“ Az ismert békedekrétum, Október .első dekrétuma a fiatal, békeszerető szovjet állam fontos okmánya lett. A hatalomra került proletáriátusnak sikerült a maga oldalára állítania a dolgozók óriási tömegeit s a hadsereg jelentős részét. 1917 októbere után két irányvonal alakult ki a világpolitikában : a népek biztonságának és szabadságának irányvonala, árhelyet a szocialista társadalom, s az agresszióra és a háborúra törekvés, amelyet az imperializmus képvisel. A szovjet nép igen nehéz viszonyok között kezdett hozzá az elpusztított ország újjáépítéséhez, a szocialista gazdasági rendszer megszervezéséhez, a tudományos és kulturális élet felvirágoztatásához, a proletár hatalom megszilárdításához, s eközben készülnie kellett a belső ellenforradalmi erők és a külföldi intervenciósok elleni védelmi harcra is. A Szovjetuniónak a szocializmus építésében járatlan úton kellett haladnia, mégis olyan sikereket ért el, amelyek következtében az egykor elmaradt cári Oroszországból a világ egyik vezető ipari és katonai hatalma lett. A leninizmus eszméire támaszkodó szovjet hatalom az ország valamennyi népét egységes, összetartó nagy családban tömörítette, politikai egyenjogúságot biztosított számukra, és a korábban fejletlen peremvidékek óriási gazdasági és kulturális fejlődésen mentek keresztül. A mélyreható gazdasági és kulturális változásokkal egyidőben megszűnt a nemzetiségi elnyomás és kialakult a Szovjetunióban élő népek barátsága és testvérisége. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után bebizonyosodott, hogy a proletáriátus hatalomra jutásának megvannak a reális lehetőségei. A világ proletárjai és haladó erői saját célkitűzéseiket, forradalmi törekvéseiket látták megvalósulni a Szovjetunióban, a kizsákmányolást megszűntető, a népuralomra és a nemzetek békés együttműködésére épülő új szocialista államban. A győztes forradalom óta eltelt időben bizonyossá vált az orosz proletáriátus hatalomra jutásának óriási jelentősége. Az utóbbi évtizedekben megváltozott a világ arculata, s ez elsősorban Október eszméinek, vagyis a szocializmus győzelmének kétségbevonhatatlan eredménye. Az NOSZF sikere és a szocialista világrendszer kialakulása új távlatokat nyitott a gazdaságilag elmaradott népek, országok felszabadító mozgalma előtt. A lakosság legszélesebb rétegeinek részvételével világszerte megerősödtek a demokratikus mozgalmak. Ezek eredményeképpen a társadalmi fejlődés fő irányát már az imperialistaellenes erők határozzák meg. Napjainkban az emberiség egyharmada él szocialista rendszerben. Ugyanakkor befejezéséhez közeledik az elnyomó gyarmati rendszer teljes összeomlása. A hajdani gyarmatbirodalmak romjain több mint 70 új független állam keletkezett. A jelenkori felszabadító mozgalmak jellegzetes vonása, hogy társadalmi bázisuk rendkívül kiszélesedett. Az ázsiai, afrikai és latinamerikai népek forradalmi mozgalma következtében a kapitalista gyarmatbirodalmak egymás után omlanak össze. Ez az imperializmus ellen irányuló, a nemzeti felszabadulásért folyó, jellegét tekintve általános, demokratikus harc szorosan összefonódik a munkásosztály szocializmusért folyó küzdelmével. Bebizonyosodik az a lenini jóslat miszerint: „A világforradaíom elkövetkező döntő csatáiban a földkerekség lakossága többségének kezdetben a nemzeti felszabadulásra irányuló mozgalma a kapitalizmus és az imperializmus ellen irányul.“ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségű tapasztalatai, a leninizmus elmélete és gyakorlati megvalósítása, valamint a leszűrt tanulságok felbecsülhetetlen jelentőségűek a társadalom átalakításáért folytatott küzdelem szempontjából. Korunk eseményei azt bizonyítják, hogy a világ haladó erői és a szocialista államok feltartóztathatatlanul megoldják azokat a feladatokat, amélyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom állított az emberiség elé. Dr. KISSLING ELEONÓRA
