A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-01 / 44. szám

Norvégia Európa legészakibb állama, Határa az Atlanti-óceánnal, Finnországgal, a Szovjetunióval és a tengeren keresztül Dániával érintkezik. Lakosságának majdnem 99 százaléka norvég, a többi lapp, finn, dán és svéd nemzetiségű.

Az ország kialakulása a történelem múltjába nyúlik vissza. A jelenlegi Norvégia területén a IX. században kis viking királyságok állottak fenn, amelyeket Haarfogr bizánci császárnő viking testőre kovácsolt egységes állammá. A norvég hajósok messze tájakra kalandoztak. Egyes feltevések szerint már 1000 előtt eljutottak Eszak- Amerika partjaihoz, Norvégia uralma alá vetették Izlandot és településeket létesítettek Grönlandon. Norvégia ön-Az ország északi területein még ma is nagy elmaradottságban élnek a lappok

A fjordokban légpárnás hajék bonyolítják le a forgalmat.

álló államisága csak a tizenkettedik században vált kétségessé. Ettől kezdve ugyanis hol Svédországgal, hol Dániával élt perszonális unióban. Közel ötszáz évig tartó svéd uralom után csupán 1905. június 7-én vált szuverén királysággá.

Természeti adottságainál fogva Norvégia több száz kilométeren érintkezik az óceánnal. Ez a partvidék nagyon tagolt. Az óceán néhol több mint 150 kilométer mélyen hatol fjordok formájában, magas sziklafalak közt az ország belsejébe. A legnagyobb fjord 185 kilométer hosszú, és a mélysége sem lebecsülendő, mert meghaladja az 1200 métert. A fjordok bejáratát mintegy 150 ezer apró sziget és sziklaszirt övezi. Köztük legnagyobb a Lofoten- és a Vesteláren-sziget. Ezek tanyául és kikötőül szolgálnak az igen tapasztalt és edzett norvég tengeri halászoknak,

Norvégia egész területe hegyes vidék. A Skandináv-hegység tenger felé eső oldala meredek sziklafalként zuhan a tengerbe. A hajósok számára rendkívül félelmetesek ezek a sziklafalak, amelyek meredeken emelkednek ki az óceán hullámaiból, Viharos időben próbára teszik a halászhajók leggyakorlottabb kormányosait is.

Mindezt azért mondjuk el, mert Európában Anglián és a többi szigetországon kívül nincs még egy ország, amelyik annyira kapcsolatban lenne a tengerrel, mint Norvégia. Ehhez igazodik gazdasági élete is, amely az ipar és mezőgazdaság mellett igen jelentős hasznot húz a tengeri halászatból és tengeri szállításból. Azt is mondhatnánk, hogy Norvégia legfőbb gazdasági forrósa a tenger. Természetesen a tenger gazdasági lehetőségeinek kiaknázását az teszi lehetővé, hogy az

ország nemzeti jövedelmének több mint 40 százalékát az ipar fedezi. Az ipar nyersanyagbázisa elsősorban az a vasérckészlet, amely Észak-Norvégiából, a Szovjetunióval határos vidékről származik. Egyedülálló az ország rézérckészlete, valamint ólom- és cinkércbányászata is. Mór a hitleri Németország is fontosnak tartotta az ország ércgazdagságót, mivel korán felfedezték uránérc készletét is.

Az óceán mellett hosszan elnyúló országról tudnunk kell, hogy ipara 60 százalékban délen települt. Elsősorban a faiparáról és gépiparáról ismert a világon. Norvégia a világ első hajóépítői közé tartozik, de energiaforrásai sem lebecsülendők, hiszen rövid folyói meredeken zuhannak a tengerbe, és kitűnő alkalmat nyújtanak erőművek

A hegyes vidéken gyakoriak a földcsuszamlások.

Európa legészakibb országa